Fundman Alap – Május

Az Alap számára rosszul alakult a május, a korábbi emelkedés után 3,61%-os visszaesés volt megfigyelhető, amely elmaradt a referenciaindex teljesítményétől. A „felelősök” ezúttal az egyedi részvénypiaci kitettségeink voltak, többek között az osztrák AT&S, Raiffeisen és Polytec, valamint az izraeli Teva, az orosz Globaltrans és a korábbi súlycsökkentés után megmaradó kínai internetes befektetéseink, a YY, a MoMo és a Naspers. Sajnos hosszú a lista. Jól teljesítettek ugyanakkor a visszaeső környezetben jó időzítéssel is a török ipari befektetéseink, a Vestel Beyaz, a Sabanci Holding, valamint a bankok helyett tartott hosszú török állampapírjaink is. Ez utóbbiak olyannyira felülteljesítők voltak, hogy ismét indokoltnak láttuk a visszacserélni őket részvénypiaci eszközökre.  Javarész folytatták lassú emelkedésüket az orosz részvényeink, a sokfrontos kereskedelmi háborút nyitó amerikai kormányzatnak a jövőben talán kevesebb energiája marad az oroszellenes szankciók fokozására, és vélhetően szövetségeseket is egyre nehezebben találnak majd hozzá. Ugyanakkor a közelgő orosz osztalékszezon ismét ráirányította a figyelmet a globális szinten kiemelkedő orosz oszalékhozamokra, ahol ráadásul még a „legelvetemültebb” állami cégek, a Gazprom és a VTB is javítottak az osztalékpolitikájukon és kétszámjegyű osztalékhozamokat helyeztek kilátásba. A kínai részvényekben (különösen a hong kong-i és az amerikai börzén, amelyeket nem érintett pozitívan az MSCI Indexekben bekövetkező kínai súlynövekedés) hatalmas árfolyamesések voltak megfigyelhetők az év eleji emelkedések után. Itt indokoltnak láttuk ismét megnövelni a pozícióinkat a jó első negyedéves gyorsjelentést publikáló YY és MoMo cégekben. Ugyan egyre szkeptikusabbak vagyunk az internetes szektorban a „szemgolyókért” folytatott harc reprezentánsaival kapcsolatban – ahol a hatalmas felhasználószám- és jó esetben árbevételnövekedést még az elvileg mérethatékony tartományban sem követi jellemzően profitabilis működés -, ezeknél a kiválasztott kínai cégeknél van egy már meglévő stabil operáció, amelyet sikeresen monetizáltak és így folyamatos pénzáramláshoz jutnak. Erre próbálnak most felépíteni egy Kínán kívüli, elsősorban az ázsiai piacokra fókuszáló terjeszkedést, amelynek az esetleges sikeressége egyáltalán nem tükröződik jelenleg a részvényárfolyamokban. Ezért úgy véljük, hogy a meglévő operációk (valamint a már összegyűjtött készpénzállomány) némi védelmet nyújtanak a lefelé mutató kockázatok ellen, és az új üzletágak egy nagyon olcsó opciót jelentenek. Ugyanakkor mivel egy távoli országban egy gyorsan változó iparágról van szó, továbbra is fokozott óvatossággal veszünk fel pozíciókat.

Az Alap részvénykitettsége az időszak végén 98.5%-os volt, a devizakitettsége pedig 68%-on állt.

Fundman Alap – Április

Az áprilisi hónap jól alakult az Alap számára, 2,46%-kal tudta növelni az árfolyamát felülteljesítve a referenciaindexet. A legjobban a legnagyobb részvénypozíciónk, az osztrák AT&S teljesített, ahol a korábbi – véleményünk szerint megalapozatlan – pesszimizmusból a gyorsjelentés előtt talpra tudott állni a papír. Szintén jól teljesített a többi osztrák kitettségünk: a Polytec 22,5%-ot, míg a Raiffeisen Bank 19,6%-ot tudott emelkedni. Itt is jellemzően a korábbi pesszimista hangulat mérséklődését láthattuk. A portfolió orosz elemei is jól hoztak a konyhára, itt különösen a sorozatban másodszor várakozások feletti negyedéves jelentést produkáló élelmiszerlánc, az X5 papírjai tudtak emelkedni (+23%). A szektortársaknál jobb mögöttes folyamatokról beszámoló Wizz Air (+14%) is segítette a portfolió teljesítményét. A portfolió legsérülékenyebb elemei a török papírjaink voltak, itt leginkább a Vakifbank (-15%), és a bankok helyett részben tartott hosszú török állampapírjaink (-9%) bizonyultak rosszul teljesítőnek az elromló hangulatban. Az időszakban továbbra is aktívak voltunk a török piacon. Itt az állampapír piaci hozamemelkedés nyomán az erre fundamentálisan elvileg érzékeny, de mégis viszonylag stabil árfolyamon maradó részvényeinket adtuk el (Enerjisa, Garanti Bank, Akbank, Yapi Kredi Bank, Torunlar), valamint a nehéz időszakban felülteljesítő Turkish Airlines pozíciónkat is visszavágtuk, illetve lezártuk a szintén defenzív Soda Sanayii kitettségünket. Az így felszabaduló forrás egy részét a sokat korrigáló Vakifbank, valamint az Isbank és részben a Trakya Cam üveggyártó cég papírjaiba forgattuk vissza. Szintén növeltük a hosszú török állampapírállományunkat,  úgy látjuk, hogy a hozamszintek lassan megközelítik a tavaly augusztusi magasságokat, miközben alapvetően zajlik a gazdaság kiigazítása, és a második félévben várhatóan az infláció is mérséklődni fog már csak technikai okokból is a magas bázisú hónapok eljövetelével. A kínai piac emelkedését kihasználva csökkentettük az internetes szektorban lévő Naspers és YY pozíciónkat: itt az emelkedés véleményünk szerint inkább volt köszönhető a jó hangulatnak, semmint az első negyedéves fundamentumoknak. Részt vettünk két orosz gyorsított könyvépítésben (LSR, Polyus Gold) , ahol a várakozásainknak megfelelően a diszkonton vett papírjaink árfolyama hamar elérte az eredeti szinteket. Ezen kívül pozícióépítésbe kezdtünk egy horvát, egy német, valamint egy görög cégben és ismét bekerült az alapba az izraeli gyógyszergyártó, a Teva. Az orosz piaci emelkedést kihasználva csökkentettük a Sberbankban és az olajipari Rosneftben lévő pozíciónkat. Május elején az Alap 96%-os részvénykitettséggel rendelkezett, a nyitott devizakitettsége pedig a korábbiaknál alacsonyabb, 65%-os volt.

Fundman Alap – Március

Az Alap nem tudta folytatni az év eleji pozitív trendjét, és a márciusi időszakot enyhe, 0,42%-os visszaeséssel zárta, a referenciaindexet azonban így is 1,85%-kal sikerült felülmúlnia. Ez elsősorban a kínai pozícióinknak (YY, Momo, Naspers), illetve néhány jól sikerült orosz egyedi részvény szelekciónknak (LSR, Sberbank, TMK, Lenta) köszönhető, amelyek ellensúlyozni tudták az Alap török kitettségének márciusi visszaesését. A jól haladó amerikai-kínai tárgyalási folyamatok, és a korábbi nagyon negatív hangulat szárnyakat adott a kínai piacnak, amely idén az egyik legjobb teljesítményt nyújtja a kockázatos eszközök körében. A pozitív hangulat átragadt a kínai live-streaming iparágban működő YY és Momo befektetéseinkre is, amelyeknek – bár a negyedik negyedéves eredményük nem volt meggyőző és csak megerősítette a fokozódó piaci verseny miatti aggodalmunkat – az értékeltsége érdemben tudott nőni. Még mindig alulértékeltnek gondoljuk őket, de már nem annyira jó a kockázat/hozam, mint korábban, úgyhogy indokoltnak láttunk némi pozíciócsökkentést. Szintén nem volt meggyőző a kínai internetes óriás, a Tencent gyorsjelentése, amely az általunk tartott holdingcég, a Naspers értékének a döntő részét adja. Viszont örvendetes módon a Naspers menedzsmentje láthatóan végre konkrét lépéseket próbál tenni (európai tőzsdére való bevezetés, leánycégek értékesítése), hogy a hatalmas holding-diszkontot csökkenteni tudja.

Az orosz ingatlanfejlesztő LSR a korábbi hónapok alulteljesítését korrigálta, az acélcsőgyártó TMK esetében azonban igazi pozitív fundamentális fordulatnak lehettünk a szemtanúi/részesei. A „sztori” röviden összefoglalva abból állt, hogy egy, a legnagyobb olajipari cégeket gyakorlatilag stabilan kiszolgáló orosz cégnek (a TMK-nak) van egy amerikai palaolajkitermelők felé beszállító amerikai leánya (amely függetlenül működik az orosz anyavállalattól, így elvileg amerikai mutatószámokon lenne jogos az értékeltsége) és egy jelentős adóssághalmaza – ráadásul ez utóbbi javarészt dollárban denominálva. Az utóbbi években a rubel gyengülése miatt nőtt a rubelben kifejezett adósságállomány, és a magas acélárak (amelyek a cég nyersanyagköltségének a döntő részét adják) rontották az orosz működés profitabilitását. Az amerikai leánycég valós értékét a befektetők nem vették figyelembe, az orosz-amerikai mozaikvállalat  így egy eladósodott orosz cég értékeltségét (az operatív nyereség kb 4x-esét) kapta. Az amerikai leány sikeres eladásának a bejelentésével a TMK így 2 legyet ütött egy csapásra: kikristályosodott az amerikai cég valós értéke (7,5x-ös operatív nyereségre vetített szorzó) és a befolyó vételárból ráadásul vissza tudja majd törleszteni a hitelállományának a jelentős részét, kikerülve az adósságcsapdából. Nem csoda, hogy a hír bejelentése után 20% fölötti mértékben tudott erősödni az árfolyam. A kiskereskedelemben tevékenykedő Lenta árfolyamát egy stratégiai befektető felvásárlása hajtotta a kedvező irányba, míg a Sberbank esetében az oroszokra nézve a várnál kedvezőbb Mueller-jelentés (amely Trump elnök orosz összefonódásait vizsgálja) napvilágra hozása játszhatott szerepet. Mivel nem találtak semmilyen döntő bizonyítékot, az oroszok elleni további szankciós kockázat némileg csökkent.

A hónap számunkra legérdekesebb eseménye a török önkormányzati választás előtt lejátszódó tőkepiaci dráma volt. A kedvező hangulatot elősegítendő, a függetlenségében vélhetően nem maradéktalanul hibátlan központi bank látszólag többféle trükkös módszerrel is igyekezett a lírát stabilan tartani – azonban az elmúlt időszakban lecsökkenő líra betéti kamatok miatt a lakosság számára kézenfekvővé vált a viszonylag kedvező árfolyamszinteken folytatni a dollár felhalmozást –  ez a devizatartalékok csökkenésében csapódott le, és a 1,5 héttel a vállasztások előtt napvilágra kerülő statisztikák láttán a tavaly nyári összeomlás esetleges megismétlődésétől tartó befektetők jobbnak látták visszafedezni a lírakitettségüket – amíg a központi bank a vélt vásárlásaival erre még kedvező árfolyamot biztosít. Ehhez jöttek a spekulatív pozícióépítések, valamint az ilyenkor „szokásos” borús hangvételű nemzetközi elemzői ajánlások, és a jegybank végül válaszlépésre kényszerült. Azt találták a legjobb megoldásnak, hogy korlátozzák a tőkepiaci szereplők lírához jutását, megnehezítve a líra fedezeti pozíciók ésszerű kamatszinteken történő tovább görgetését (azaz a líra elleni spekulációt). Ennek viszont az lett a következménye, hogy jobb híján a befektetők kénytelenek voltak megszabadulni a mögöttes líraeszközeiktől, hogy teljesíteni tudják az eladott líra leszállítását (ugyanis adott pillanatban csak 1000% fölötti kamatra tudtak volna líraforráshoz jutni a bankközi piacon). Emiatt a részvénypiacon, és különösen a kötvénypiacon jelentős korrekció volt megfigyelhető. Egy pár napig nem a fundamentumok számítottak, hanem, hogy mitől lehetett a leggyorsabban megszabadulni. A történésekre úgy reagáltunk, hogy a viszonylag stabilan maradó részvényeinket (fájó szívvel ugyan, de) leépítettük, és az így nyert lírát a sokat korrigáló bankokba (Akbank, TSKB) valamint az ismét attraktív hozamszinteken (19%) forgó hosszú török állampapírokba  fektettük, arra számítva, hogy a választások után normalizálódni fog a helyzet. Az időszak végére a részvénykitettségünk 97%-os szintre nőtt, a fedezetlen devizakitettségünk pedig 70%-os volt. Ez utóbbi a korábbiaknál alacsonyabb szintnek számít, mert a március végi dollárerősödést kihasználva a dolláros eszközeink egy részét jobbnak láttuk visszafedezni forintra. 

Fundman Alap – Február

A januári emelkedés után megtorpantak a világ részvénypiacai, és a februári hónapot stagnálás jellemezte. Az Alap ezzel összhangban enyhe, 0,25%-os visszaesést mutatott, amellyel azonban kis mértékben felülteljesítette a referenciaindexet. Nem volt nagy globális jelentőségű történés a piacokon, jellemzően az egyedi hírek mozgatták a részvényeinket. A teljesítményhez a januári emelkedés után ismét az orosz ingatlanfejlesztő Etalon (+8%) járult hozzá a legnagyobb mértékben.  Az elmúlt évek bizonytalanságai után a fő tulajdonos kiszállt a papírból, a 25%-os részesedését egy új, stratégiai befektetőnek adta el, 60%-kal a piaci árfolyam fölött. Ugyan a kisebbségi tulajdonosok velünk együtt – sajnos – kimaradtak ebből az ajánlatból, de az ügylet egy pozitív csengésű indikáció volt arra nézve, hogy a cég ingatlanvagyona jelentősen alulértékelt a jelenlegi szinteken. Az időszak során stabilizálódni tudtak az acélárak, és ennek az egyik nyertese a korábban megbüntetett török acélgyártó, a Kardemir (+13%) volt. Az elmúlt időszakban jó szinteken sikerült pozíciót növelnünk a papírban. Tovább araszoltak felfelé a kockázatosabb török bankjaink, a Vakifbank és a Yapi Kredit Bank, valamit a jól teljesítő kínai piaccal párhuzamosan emelkedni tudtak a kínai kitettségeink, a YY és a MoMo is. Szintén markánsan járult hozzá a teljesítményhez a görög Mytilineos emelkedése. Rontották ugyanakkor a havi hozamot az osztrák papírjaink, amelyek közül a Polytec (-11%) és az AT&S (-10%) egyaránt visszaesést mutatott és szintén csalódást okozott a török Aygaz (-8%), valamint a Turkish Airines (-10%) gyenge teljesítménye. Ez utóbbi papírokban a kedvezőbb értékeltséget kihasználva növeltük is az Alap kitettségét. Az időszak során enyhén csökkentettük a részvénysúlyt, a februárban az Alapba áramló pénzt csak fokozatosan fektettük be. Csökkentettük az emelkedő Momo, Etalon, Arcelik és Jumbo súlyát, míg ismét bekerült az Alapba a kiváló osztalékhozammal rendelkező, és ismét jó árazásúvá vált orosz gyémántbánya, az Alrosa, valamint taktikai jelleggel a szektortársaktól az elmúlt időszakban elmaradó orosz Rosneft papírjai. A márciust az alap így a korábbinál alacsonyabb, 96%-os részvénysúllyal kezdte, a fedezetlen devizakitettség 71%-os volt.  

Fundman Alap – Január

A nehéz 2018-as évet követően az Alap a fennállása óta az egyik legeredményesebb hónapot zárta: a referenciaindexet jelentősen meghaladva, 9,83%-kal tudta növelni az árfolyamát. Ez elsősorban a kedvező részvénypiaci hangulatnak volt köszönhető, és annak, hogy az általunk jelenleg egyaránt kedvelt török és orosz részvénypiac párhuzamosan tudott emelkedni. Ehhez társult az osztrák és a kínai papírjaink ereje is, és hogy a továbbra is gyengélkedő román piacot leszámítva egyetlen régióban sem volt visszaesés tapasztalható. Némileg ugyan rontotta a teljesítményt a fedezeti célból részben nyitva hagyott dollárkitettségünk, de ez sem tudta számottevően csökkenteni a teljesítményt. A teljesítményhez legnagyobb mértékben a kockázatosabb török bankjaink, a Yapi Kredit, a Vakifbank, valamint az Is Bank 20% fölötti felértékelődése járult hozzá – ezeket jó időzítéssel tudtuk megvenni az elmúlt hónapok során. Szintén segítette az Alapot az orosz Sberbank, valamint az ingatlanfejlesztő Etalon és LSR markáns emelkedése. Előbbi esetében a Rusal elleni szankciók feloldásával párhuzamosan mérséklődő „orosz-undor” hatott kedvezően, míg az ingatlanfejlesztők javarészt a negyedik negyedéves erős gyorsjelentésüknek köszönhették az átértékelődést. A kedvező hangulatot arra használtuk ki, hogy csökkentsük az Alap részvénysúlyát: a korábbi 102%-ot az időszak során 96%-ra mérsékeltük. Elsősorban az emelkedés miatt „meghízó” török kitettséget vágtuk vissza, illetve a bankpapírjaink egy részét a lemaradó ipari szektorra cseréltük: itt több olyan célpontot is sikerült találnunk, amely a jelenlegi inflatorikus török makrokörnyezetben igen kedvező fundamentális átalakuláson megy keresztül. Ezeknek a cégeknek a közös jellemzője, hogy:
1) erős mérleggel rendelkeznek, így a jelenlegi magas kamatkörnyezet nem sújtja őket (vagy akár még segíti is)

2) a visszaeső hazai kereslet ellenére megemelték a dollárhoz vagy euróhoz kötött termékük árát

3) a kieső török keresletet pótolni tudják az exporttevékenységük felfuttatásával

4) a nemzetközi összehasonlításban olcsóvá váló török munkaerőköltség miatt a korábbinál versenyképesebbek és lukratívabbak tudnak lenni a külföldi piacokon.

5) sajnos többnyire eléggé illikvidek, így nem könnyű számottevő pozíciót felvenni bennük

Továbbra is bizakodóak vagyunk a tavaly nagy leértékelődést elszenvedő kínai egyedi részvényeink kilátásait illetően, illetve a görög gazdaság lassú kilábalását is figyelemmel követjük, és itt is sikerült alulárazott cégeket találnunk. Az Alap a februárt a már említett 96%-os részvénykitettséggel kezdte, a devizakitettségünk – a rubel és részben az euró fedezésének a megszüntetése után – 76%-os.

Fundman Alap – December

A negatív részvénypiaci környezetnek megfelelően 2018 utolsó hónapjában további visszaesést szenvedett el az Alap, a referenciaindexet némileg meghaladó, 7,91%-os mértékben. Az általunk követett régiók közül szinte mindenhol visszaesés volt megfigyelhető, és az erősödő forint tovább rontotta a hazai fizetőeszközben számított teljesítményt. A rubel kitettségünk részleges fedezése, illetve a török Isbank és a görög Motoroil pozitív teljesítménye némileg javította az összképet, de ez kevésnek bizonyult. A legnagyobb visszaesést az orosz ingatlanszektorbeli kitettségeink, az Etalon és az LSR mutatták (-16% ill. -17%). Itt a rubel gyengülése mellett (a részvényárak dollárban vannak jegyezve a londoni tőzsdén, míg a mögöttes gazdasági teljesítmény a rubeles gazdaságban zajlik) egyéb fundamentális magyarázatot nem találtunk, miközben a kilátások továbbra is javulást mutatnak (historikusan nézve alacsonyan lévő orosz hitelkamatok, élénkülő jelzáloghitelezési piac, emelkedő ingatlanárak, szektorbeli konszolidáció), így a pozíciók óvatos növelése mellett döntöttünk. Szintén jelentősen korrigált az előző hónap egyik nyertese, a Raiffeisen Bank. Itt elsősorban az év végi román banki különadó bevezetése hatott negatívan. Mivel a bank román kitettsége nem annyira jelentős, mint amekkora az esemény miatti árfolyamveszteség volt, a pánikot – az eseményt szintén túlreagáló szektortárs, az Erste papírjaihoz hasonlóan – további pozíciónövelésre használtuk ki. Lezártuk ugyanakkor a lengyel telekommunikációs szektorbeli befektetésünket, a Playt. Itt sajnos a folyamatosan romló fundamentumok miatt lecsökkent az általunk számított felértékelődési potenciál, így egy decemberi visszapattanást kihasználva a részvények eladása mellett döntöttünk. Csökkentettük az orosz kiskereskedelmi X5-ben és a görög áruházláncban, a Jumbo-ban a kitettséget: a cégeket fundamentálisan továbbra is jó befektetésnek tartjuk,  de az utóbbi hónapokban a negatív környezetben is fel tudtak értékelődni, így a megcélzottnál nagyobb lett az arányuk a portfolióban. Szerencsés időzítéssel még a negatív szabályozás bejelentése előtt lezártuk a román gázipari cégben, a Romgaz-ban meglévő pozícióink jelentős részét: itt tartottunk egy esetleges negatív szabályozástól (ami be is következett), valamint a csökkenő olajárak is mérsékelték az esetleges felértékelődési potenciált. Az Alap a 2019-es évet továbbra is teljesen feltöltve, 102%-os részvénykitettséggel kezdte, a fedezetlen devizakitettség pedig 72,5%-on állt.

Fundman Alap – November

A november kedvezően alakult az Alap számára, amely  a változó részvénypiaci környezetben 4,25%-kal tudta növelni az árfolyamát. A legnagyobb hozzáadott értéket október után ismét a török kitettségeink jelentették, mind a hosszú állampaprpiaci pozíciók, mind a részvények jelentős része, valamint maga a devizakitettség is pozitívan járult hozzá a teljesítményhez. Mivel az állapapírpiaci hozamok a nyári krízis előtti szintekre csökkentek vissza, az áremelkedést kihasználva lezártuk a hosszú állampapírpozíciónk egy részét. Szintén csökkentettük a sokat emelkedő Arcelik, Akbank és Garanti kitettségünket, és a helyükre részben a némileg gyengébb minőségű, de sokkal kedvezőbb értékeltségen forgó bankpapírokba súlyoztunk át. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg a legnagyobb esély arra van, hogy sikerül elkerülni a korábban konszenzussá váló nagyon mély recessziót, és nem lesz tömeges csődhullám a gazdaságban – ebben az esetben viszont indokolatlan, hogy az egyébként magas profittal és alacsony költségszinten működő, egyre nagyobb valószínűséggel kormányzati támogatást is kapó bankok a csökkenő hozamkörnyezetben még mindig csak a könyv szerinti értékük 30%-át érjék meg. Az orosz piacot negatívan érintette a folytatódó olajáresés, és bár jellemzően nem az olajkapcsolt szektorokban vállaltunk kitettséget, az áttételes hatások miatt indokoltnak láttuk némileg csökkenteni a pozíciónkat, illetve teljes mértékben visszafedeztük a részvénytartásból fakadó rubel devizapozíciónkat. Úgy véljük, hogy a kiújult geopolitikai kockázatok (kercsi ukrán-orosz konfliktus és következményei), valamint az alacsonyabb olajárak hatására némileg lecsökkenő jövőbeli állami bevételek egy mostaninál gyengébb rubel szintet is eredményezhetnek. Jól teljesített a fejlődő piaci internetes portfolióval rendelkező dél-afrikai holdingunk, a Naspers, valamint a gyorsjelentését követő elemzői telefonkonferencián magabiztos jövőképpel előrukkoló Wizzair – ez utóbbinál a csökkenő olajárak is jelentősen javítják a működési környezetet. Rontotta ugyanakkor a teljesítményt két osztrák befektetésünk: az AT&S mikroelektronikai, illetve az Atrium ingatlanpiaci cégünk. A hónap során a török átrendezés mellett többek között növeltük a pozíciónat a kiváló folyamatokról beszámoló osztrák Raiffeisen bankban, valamint új elemként bekerült az Alapba  egy rendkívül hatékonyan működő finomító, a görög Motoroil. Már régóta követjük a céget, de most kínálkozott kedvező beszállási lehetőség egy kis horderejű negatív hírt követő túlzott pánik során. Novemberben teljesen megváltunk a román Petrom kitettségünktől, amely mintegy 50%-ot emelkedett az elmúlt év során, miközben az összeomló olajárak miatt már megszűnt a korábbi alulértékeltsége. Csökkentettük az orosz Mail.ru internetes és az X5 kiskereskedelmi pozícióinkat, amelyek jól teljesítettek az elmúlt hónapokban és mérséklődött az alulértékeltségük. Bár továbbra is látunk bennük fantáziát, rövid távon egy kissé óvatosabbá váltunk az orosz piaccal kapcsolatban. Az Alap a decembert teljesen feltöltött állapotban, 102%-os részvénypozícióval kezdte, a devizakitettsége pedig 74%-os volt, amely nagy részben USD, EUR illetve török líra kitettséget jelent.

Fundman Alap – Október

Októberben a negatív részvénypiaci környezetet az Alapnak sikerült enyhe (-0,74%), a referenciaindexnél kisebb mértékű visszaeséssel zárnia. Az állomány jelentős része enyhe visszaesést mutatott, de a török bankszektorbeli kitettségünk, valamint különösen a török hosszú állampapírjaink jól teljesítettek, és nagyrészt kompenzálni tudták a visszaesést. Bejött a várakozásunk, a törökök folytatták az „ortodox fordulatot”, jelentős lépést tettek az amerikai kapcsolatok normalizálásának irányába. Emiatt a török líra erősödni tudott, mérsékelve az inflációs várakozásokat. Ehhez társult a csökkenő kockázati prémium, és ez megmutatkozott a hosszú kötvények hozamában, amely jelentősen tudott csökkenni, lendületet adva a bankszektor részvényeinek is.  Szintén emelkedni tudtak  az orosz kiskereskedelmi szektor reprezentánsai, a nyomott értékeltségek mellett a vártnál jobb harmadik negyedévi folyamatok javították a szektor megítélését. Az átlagnál nagyobb visszaesést mutattak ugyanakkor a kínai internetes kitettségeink, a YY, a Momo és a Naspers. Ezekben a kedvező szinteket kihasználva tovább növeltük az Alap pozícióit. Tovább vásároltuk a Wizz Air papírjait, úgy gondoljuk, hogy a cég hosszú távú folyamatai ígéretesek, és a mostani magasabb olajárral járó költségnyomás átmenetinek fog bizonyulni. Szintén növeltük többek között a régiós szinten nagyon olcsó osztrák Raiffeisen bank, a görög játékáruházlánc, a Jumbo és az orosz kiskereskedelmi X5 súlyát. Lezártuk ugyanakkor a cseh bankban, a Monetában meglévő pozíciónkat, valamint a piaci szint felett sikerült megválnunk az orosz Bank St. Petersbug kitettségünk egy részétől a cég saját részvény visszavásárlási tendere során. Az Alap a novembert teljesen feltöltött állapotban kezdte.

Fundman Alap – szeptember

Az előző hónapok negatív szériáját megtörve szeptemberben végre markánsan, 5,78%-kal emelkedni tudott az Alap árfolyama. Ezzel sem tudott azonban lépést tartani a referenciaindexszel, amelynek a fő oka az óvatosabb török pici pozícionáltság, és néhány egyedi részvényünk mérsékeltebb teljesítménye volt.  A portfolió legjobban teljesítő elemei a török bankok (+15-20%), a hosszú török állampapírok (+15%), a közelmúltban vásárolt, ruhakereskedéssel foglalkozó török Mavi (+42%), az orosz Sberbank (+15%), a román olajipari Petrom (+12%), valamint a norvég tőzsdén forgó hajózási cég, a Star Bulks (+20%)  voltak. A török cementgyártók, az orosz kiskereskedelmi cégek, valamint a kínai internetes szektorhoz kapcsolódó befektetéseink rontották a teljesítményt.

Általában nagyon sok befektetési lehetőséget megvizsgálunk, és ahol a „big picture” összeér az egyedi céges fundamentumokkal, ott szoktunk befektetni. Az elmúlt időszakban a sok téma közül három hangsúlyos rész emelkedett/emelkedik ki: 
 1) az egyik a török piaci lehetőségek nyomon követése, ahol továbbra is azt gondoljuk, hogy jó gazdaságpolitikai lépésekkel stabilizálható a gazdaság (a mostani gyenge szinten lévő líra ehhez nagy segítséget nyújt). A reál értelemben vett gazdasági visszaesés mértéke ugyan kérdéses, de jó eséllyel már most is recesszióban van a gazdaság, és várhatóan 2019 második feléig ez így is marad. A havi bankstatisztikákból látszik, és a vállalatokkal beszélve is kitűnik, hogy teljesen befagyott a hitelezés, eljött a „cash is king” korszaka. Ez nagyon jó lehet a nem eladósodott és esetleg devizabevétellel is rendelkező cégeknek, ahol a piaci pozíció lehetővé teszi az áremelést. Itt a lírában számított profit – pusztán az áremelés miatt – még egy recessziós környezetben is jelentősen bővülhet. Másrészt viszont a recesszió hatásaként, amennyiben sikerül elkerülni a deviza még nagyobb összeomlását, a mostani inflációs sokk elvonulhat, és jelentős mértékű reálhozamot nyújtva a hosszú állampapírokban.

2) Egy másik érdekes téma, hogy hiába a rekordmértékű olajkitermelés, és az ehhez kapcsolódó olajár – így rubelben számítva kimagasló költségvetési bevétel, ez egyelőre egyszerűen nem szivárog át az orosz gazdaságba. A mostani hidegháborút idéző amerikai-orosz hangulatban ismét egyfajta fegyverkezési verseny indult be, ami az oroszok részéről az állami alap erőltetett ütemű feltöltésében, és az ország pénzügyileg minél önállóbbá tételében jelenik meg. Mind a fiskális, mind a monetáris politika feszes, a cégek a bizonytalan hangulatban nem ruháznak be – miután visszafizették az először rubelre váltott adósságukat, most jobb híján rekordmértékű osztalékot fizetnek a részvényeseknek (amit azok örömmel fogadnak). Eközben jövőre áfaemelés, és nyugdíjkorhatár emelés is várható, azaz további fiskális megszorítások. Az orosz fogyasztó minden irányból szorongatva van, és az őket kiszolgáló cégek értékelése még az összeszűkült marzsaikra vetítve is évtizedes mélypontok közelébe csökkent. Azt gondoljuk, hogy ez a megszorítás nem tartható fenn sokáig, mert egyrészt a mostani rubeles olajárnál még akkor is bőven lehet félretenni, ha a népnek is jut valami, másrészt pedig Putyin elnök népszerűsége lassan visszacsökken a krími megszállás előtti idők szintjére, a kormány népszerűsége pedig már most is bőven az alá került.

3) A harmadik szerintünk érdekes terület a fejlődő piaci internetes szektor – és ezen belül is elsősorban a kínai. Itt a februári csúcsok után a korábbi optimizmus után teljesen eltűnt a lelkesedés. Ehhez hozzájárult törékeny fejlődő piaci hangulat, valamint a kínai piacot nyomás alatt tartó amerikai-kínai kereskedelmi háború is. Az ebben a témában talált cégeknek azonban a fundamentumaira – úgy véljük – sokkal inkább az egyedi, vállalatspecifikus folyamatok hatnak, és ezekben nem látunk jelentősebb törést – az értékeltségük viszont szintén kedvezővé vált. Azt gondoljuk, hogy a világgazdaságot meghatározó legfontosabb folyamat továbbra is a fejlődő piaci középosztály kialakulása/felemelkedése, ezért folyamatosan figyelemmel érdemes követni, ha jó beszállási lehetőség van az ezt kiszolgáló cégekbe.

Ezeken a fő támákon kívül találtunk más érdekes lehetőségeket is a hónapban: a Raiffeisen Bank értékeltsége ismét jelentősen elmarad a szektortársakhoz képest – pedig ők is ki tudják használni a bankszektor számára jelenleg kedvező közép-európai gazdasági miliőt.  A másik érdekesebb vásárlásunk a Wizz Air részvénypozíciónk bővítése volt. Úgy gondoljuk, hogy a cég nyerő stratégiával rendelkezik a jó növekedésű közép-európai légiközlekedési piacon, és a mostani nehezebb iparági környezet átmenetinek fog bizonyulni. A hónap során megváltunk a Do&Co papírjaink jelentős részétől: a cég jelentős megrendelőket szerzett, de ez meg is jelent az árazásában. Szintén csökkentettük a Petrom pozíciónkat, az árfolyamemelkedés nyomán itt is fair értékre került a papír. Az októbert továbbra is teljesen feltöltött portfolióval kezdtük, a részvénykitettségünk 99,5%-os volt. Az Alap nem fedezett devizakitettsége 78,5%-on állt.

Fundman alap – Július

Júliusban negatív hónapot zárt az Alap, 4,39%-kal csökkent az árfolyma, a refrenciaindextől is elmaradva. A negatív teljesítmény okozója elsősorban a török piac (mind a részvények, mind a török líra tekintetében) rossz teljesítménye volt, de a fedezetlen devizakitettség miatt a forint erősödése is levont az eredményből, valamint a kínai internetes cégeink árfolyama is visszaesést mutatott. A legjobb teljesítményt – talán meglepő kivételként – a közelmúltban egy pánikbeöntés során megemelt súlyú Turkish Airlines mutatta (+25% lírában): a líra gyengülése kedvező a dollárbevétellel rendelkező cégnek, amely a Törökországba visszatérő turisták egyik fő haszonélvezője. Szintén jól teljesítettek a legnagyobb orosz kitettségeink: az egyikük a szárnyaló orosz szénexport következtében folymatosan javuló környezetben működő vasúti szállítmányozási vállalat, a Globaltrans (+13%) volt. A másik jelentősebb árfolyamemelkedés (+10%) a Szurgutnyeftyegáz osztalékelsőbbségi papírjaihoz kötődik: a cég az eredménye 7%-át az alapszabályának megfelelően köteles az osztalékelsőbbségi papírokra kifizetni. Az olajkitermelés mellett a vállalat hatalmas, 40 milliárd dolláros készpénzállományon ül, amelyen a dollár rubelhez képesti erősödésekor az átértékelés miatt számviteli többleteredmény keletkezik. A jelenlegi állás szerint így jövőre kb 15% körüli osztalékhozam várható, és az elmúlt hónapban úgy tűnt, hogy ezt elkezdte felismerni a piac. Szintén jól teljesített az osztrák Do&Co, amely egy catering szolgáltatással foglalkozó vállalat. A hírek szerint a Turkish Airlinesnek eredménytelenül fejeződött be a korábbi esélyes szingapúri partnerével zajló tárgyalássorozata, így a Do&Co jó eséllyel meg tudja majd hosszabbítani a török légitársaság gépeire szóló lukratív catering szerződését. Az időszak során a legnagyobb dilemmát továbbra is a török kitettségeinkkel kapcsolatos döntések jelentették. A török részvénypiacot mintegy 10 éve követjük szoros figyelemmel, és meggyőződésünk, hogy az elmúlt évek egyik legérdekesebb lehetőségével állunk szembe. A gazdaság várhatóan jelentősen le fog lassulni, de véleményünk szerint egyáltalán nincsen menthetetlen állapotban, és elkerülhető a "fejre állás" – ehhez viszont az szükséges, hogy a döntéshozók végre elkezdjenek olyan lépéseket tenni, amellyel vissza tudják állítani a befektetői bizalmat. Ez kulcsfontosságú minden, a törökhöz hasonló külső finanszírozásra szoruló tőkepiac esetében. Sajnos júliusban három negatív hír is napvilágot látott: egyrészt a gazdaságpolitikát vezető stábban meghatározó szerephez jutott Dr. Albayrak, aki Erdogan elnök veje, és ugyan az elmúlt években már energiaügyi miniszterként vezető pozíciót töltött be (a helyi vélemények szerint egyébként nem rosszul), de erre a feladatra egyértelműen nem a szakmai kvalitásai, hanem a megbízhatósága kvalifikálta. A másik "bűn" a jegybankhoz kötődött: itt az elmúlt időszak aktív kamatemeléssel járó lépései után a negatív inflációs adatra nem folytatták a kamatemelési ciklust, ezzel pedig jelentősen rontották a korábban javulásnak induló hitelességüket. A negatív folyamatokat a hírek szerint a zátonyra futott "túsztárgyalásoknak" köszönhető amerikai szankciós fenyegetések tetőzték be, amelyeknek a híre újabb mélypontra lökte a török fizetőeszközt. A hónap végén egy pár napos isztambuli látogatásra is sort kerítettünk, ahol sok helyi elemzővel/stratégával is konzultáltunk a jelenlegi helyzetről. Úgy véljük, hogy jó pár részvényben és a kötvénypiaci hozamokban is nagyon jelentős pesszimizmus van beárazva, ezért hosszú távú befektetőként szelektíven érdmes pozíciókat vállalni. Azonban a feszült helyzet és a magas volatilitás miatt nem növeltük tovább az Alap kitettségét – inkább csak átsúlyoztunk a török papírok között. Pozitív fordulat hiányában ugyanis a kedvező szintről is válhatnak még kedvezőbb értékeltségűre a török eszközök. Az augusztust az Alap továbbra is teljesen feltöltött részvénykitettséggel kezdte, a devizakitettségünk pedig 81%-os volt.