Mi a közös a League of Legends-ben, az OLX-ben és eMAGban, Delivery Hero-ban (Magyarországon Foodpanda), a PayU-ban és a Tencentben?
A válasz a Naspers, a dél afrikai holdingcég, amely még a korai fázisban felkarolta ezeket a cégeket.
Befektetőként viszont nem csak pénzügyi tőkével járul hozzá a cégekhez, hanem bekapcsolja őket a Naspers „vérkeringésébe” is. Az érdeklődési körük az internetes cégek univerzuma: ezen a területen van hatalmas tapasztalatuk és amiben a legjobbak, az a kis online cégek felnevelése. Az internetes cégeken belül is specializálódtak az apróhirdetéskre, webshopokra, fizetési és utalási technológiákra és az étel házhozszállítási cégekre. A modell lényege, hogy ha valahol találnak egy olyan internetes megoldást, amire széles körben van igény és az alapító csapat becsületesen is dolgozik a projektjeiken, akkor a Naspers tőkét és menedzsment ismereteket biztosít ahhoz, hogy a helyi piacokról gyorsan növekedhessen a cég. A cég eddigi történelme során a feltörekvő piacokon szerzett tapasztalatokat, ezért jelenleg is az ilyen területekről származó vállalkozókat keresik.
A fentieken kívül persze szólni kell az afrikai TV műsorszolgáltatásról is és a nyomtatott média üzletágról, hiszen a számtalan jó projektet finanszírozni is kell valamiből. A cégnek ez a szegmense jelenleg már jóval kisebb résszel járul hozzá a profithoz (kb 15%), de még néhány évvel, mielőtt a sikerre vitték volna az internetes cégeiket, a profit több mint fele a Dél-Afrikában működő TV szegmensből jött.
A legsikeresebb befektetése a cégnek a Tencent, ami egy kínai internetes óriássá nőtte ki magát. A cég főleg internetes játékok utáni bevételből keresi a kenyerét, de ahogy az internetes gigászoknál lenni szokott, a Tencent is jelen van kisebb-nagyobb mértékben az online chat, közösségi media, online advertising területeken. A Tencentet azért érdemes külön kiemelni, mert ez a cég is tőzsdén van, és a Naspersnek a benne lévő 33%-os részesedésének nagyobb a piaci értéke, mint az teljes anyaholding. Vegyük elő egy kicsit a matekot: ha az anyacég kb. az egyharmadát birtokolja a Tencentnek, akkor a Tencent teljes tőzsdei értékéből kiszámolhatjuk, hogy elvileg mennyit kell, hogy érjen a Naspersben lévő kisebbségi rész (az 1/3-át:-)). Ez dollárban nem kevés, 116 milliárd. Dél-afrikai randban pedig (itt van bevezetve tőzsdére a Naspers) 1508 millárd rand. Ezzel szemben a (kb 0 nettó hitellel rendelkező) Naspers piaci kapitalizációja 1184 milliárd rand, pedig a jelenlegi alaptevékenység is termel évi 32 milliárd randot… Hipotetikusan így azonnali kockázatmentes profitot lehetne elérni úgy, hogy felvásároljuk a cég egészét, így tulajdonosként eladhatjuk a benne lévő tőzsdei részesedéseket és utána bezárjuk a céget. Még akkor is, ha nem jön egy aktivista befektető, aki ezt végrehajtaná, nem kizárt, hogy a jelenlegi tulajdonosi struktúra is el tudja érni, hogy a Tencent részesést leválasszák a cégről, ami így azonnal fel tudna értékelődni. Úgy gondoljuk, hogy jó esélye van ennek a felértékelődésnek, ezért már jó ideje tartjuk a Nasperset. De ha eltekintünk ettől az extra felértékelődési opciótól, a Tencent önmagában is egy jó cég, hatalmas növekedéssel, és korlátlan lehetőségekkel a gigantikus méretű kínai internetes piacon.
A Naspers diszkontjának egyébként lehet racionális oka is, nem csak a tőzsdei irracionalitás miatt árazhatják félre a papírt. Az életciklusuk korai fázisában lévő cégek jellemzően még „veszteséget termelnek” (vagyis a növekedés olyan mértékű tőkevisszaforgatást igényel, ami meghaladja a cég által termelt profitot), és a Naspersnek sok ilyen befektetése van. És bár jó okunk van feltételezni, hogy az összes kis befektetés várható értéke nem negatív, mégis fennáll a kockázata annak, hogy ezek a cégek soha nem lesznek profitábilisek, és ezért negatív értékük van a vállalatban.
A rendszeres hírlevél olvasóknak már biztos feltűnt, hogy a Naspers nem most került be a portfolióba, júniusban azonban ismét megnőtt a diszkont az anya- és leánycég részesedés értéke között, ami jó alkalmat jelentett a pozíció növelésére.
One thought on “Júniusi események – Naspers vétel”