Török piac – még nincsen világvége (1.rész)

A keddi Index címlap magáért beszél:

index cimlap

És a grafikon is beszédes a török líra elmúlt évekbeli EUR-USD kosárhoz képesti gyengüléséről:

trygraph

Forrás: Bloomberg

Magával a gyengüléssel nincsen baj, hiszen jókora kamatkülönbözet is van a líra javára, így az évi 8-9%-os leértékelődés maga a "papírforma". Cserébe ugye kapják a magasabb kamatot a kötvényesek, és a nagyobb inflációval járó nagyobb növekedést a részvényesek, Viszont az elmúlt 2 hónapban  – gyakorlatilag az amerikai választás óta, mióta ismét megindult a vadászat a sebezhető fejlődő piacok után – érezhetően megváltozott a helyzet és lassan bekerült a köztudatba, hogy a törököknél devizaválság van, ráadásul manapság, ha csörög a telefonom, akkor gyakorlatilag 50%-ban a török piaccal kapcsolatban akar valaki kérdezni. Van, aki török lírát shortolna, de még többen inkább a vételen gondolkodnának egy gyors visszapattanás reményében, és abban bíznak, hogy a 2 évvel ezelőtti orosz piaci beszállóhoz hasonló helyzet van most. Nem vagyok makroelemző, hanem sokkal inkább az egyedi részvények fundamentumai alapján fektetek be, de az ilyen helyzetekben, amikor az általános környezet nem stabil, nem lehet különválasztani a kettőt. Mivel mostanában szinte minden hazai forrásban csak negatív véleményeket olvastam, úgy gondoltam, hogy talán érdekes lehet, ha megpróbálok egy kicsit belemenni a részletekbe. Nem könnyű persze megmondani, hogy hová fajulhat ez a mostani válság, mennyire tudja majd kezelni a török jegybank, de véleményem szerint a jelenlegi hisztéria el van túlozva, és a gyakran emlegetett végállomásoknak (devizakorlátozás, államcsőd) nem nagy a valószínűsége, és előtte viszonylag nagy mozgástere is van a török gazdaságpolitikának.

Continue reading

Török események belülről

Akit érdekelnek a nemzetközi események, az valószínűleg a hétvégén szorosan figyelemmel követte a törökországi eseményeket. Péntek este/ejszaka mi is elképedve ültünk a TV csatornák/ a Live blogok és a Twitter előtt, próbálva értelmezni a híreket. Tegnap kinyitott a piac is, és ma úgy tűnik, hogy egy korrekció után lassan visszaállnak a dolgok a régi kerékvágásba egy kicsit erősebb Erdogannal, kevesebb demokráciával (az eddigi de facto Erdogan vezetésből a mostani hullámot kihasználva nagy valószínűleg hamarosan de jure lesz) – de legalább békés mederben!
Tegnap érkezett egy nagyon érdekes írás/helyzetjelentés, ahogy az egyik helyi török partnerünk munkatársa, Ceren látta az eseményeket, szerintem nagyon érdekes és megrázó (elnézést az angol nyelvért):

erdogan facetime

Continue reading

A kötőfék Erdogan nyakán

Néhány hete a legnagyobb török finomító kapcsolattartójával beszélgettem, aki – gyakorlatilag minden más török ismerősünkhöz hasonlóan – elég pesszimistán nyilatkozott a török politikáról és láthatóan nem tették túl boldoggá az elmúlt választási időszak fejleményei. Persze a mintánk nem túl reprezentatív a török társadalom egészét tekintve. Ezek az ismerősök az isztambuli, kozmopolita értelmiségből kerülnek ki, és ez az a réteg, ahol Erdogan eddig sem örvendett túl nagy népszerűségnek. Ők azok, akik talán a leginkább bíztak abban, hogy az AKP egyeduralma helyett valamiféle színesebb és Erdogan teljhatalmi törekvéseit kordában tartó, koalíciós kormány jöhet, és kézzel fogható volt a csalódottságuk a választások után.

Aztán arrafele kanyarodtunk, ami a csapaton belül is többször felmerült már, mint az egyik természetes pajzs, ami megvédheti Törökországot a diktatúrává válástól. Ez pedig a kincs, ami nincs. Se olaj, se gáz, de még ásványkincsek se nagyon. A kapcsolattartó élénken helyeselt, hozzátéve, hogy ő úgy szokta megfogalmazni, hogy a magas folyó fizetési mérleg hiány – az ország krónikus problémája – egyben a törökök életbiztosítása is egy ennél autoriterebb rendszer ellen. A két érvelés hasonló gyökerekre vezethető vissza.

Continue reading

Törökország – a piacok nem a szabadságot, hanem a stabilitást szeretik

Furcsa volt tegnap követni a török piacon történteket.

A meglepetés AKP győzelem miatt hatalmas rali bontakozott ki, ráadásul pont azokban az általunk olcsónak tartott és kedvelt szegmensekben (bankszektor – ingatlanszektor), ahol korábban a bizonytalan politikai helyzet miatt a legnagyobb kockázat volt beárazva, azaz olcsóbbak voltak. Mivel egy-két bátrabb helyi háztól eltekintve az elmúlt időszakban a nagy többség inkább óvatos volt a török eszközökkel, az egypárti kormány visszatérése (de a 2/3-os többség elmaradása) visszacsalta a befektetőket, a gyors ajánlátváltások után az ajtó ezúttal befelé bizonyult túl szűknek – volt olyan befektetésünk amelyik forintban közel 20%-ot emelkedett.

Ugyanakkor felemás érzés volt hallani a török helyieket. Az elmúlt évek során a magánbeszélgetések alkalmával már megfigyelhettük azt a skizofrén állapotot, hogy hivatalból a stabil AKP-nak szurkolnak (mert a piac azt szereti), de magánemberként és világlátott értelmiségiként szinte mindeki a pokolra kívánja Erdogant és a korrupt, tekintélyelvű, az Atatürki világi államot fokozatosan romboló, ellenvéleményeket eltipró berendezkedését. Ahhoz hasonló lehet az érzés, amikor az ember a forintot shortolja, vagy mondjuk Federer ellen fogad a Betfairen – elrontja a szurkolást.

Continue reading

Török vergődés az előrehozott választások árnyékában

Ha valaki az elmúlt néhány hétben a török piac chartjára pillantott, rögtön gondolhatta, hogy baj van. A politikai szélvihar néhány fejlődő piaci széllökéssel kísérve valóban magával ragadta az országot, de ha közelebbről nézzük úgy tűnik, a piac egy mindent elsöprő tornádót áraz. Ez pedig, ha nem is lehetetlen, de mindenesetre elég valószínűtlen ahhoz, hogy a közben historikus értékeltségi mélypontra süllyedt részvények mellett szó nélkül el lehessen menni.

  

A török líra és az ISE100 index idén

bbchart_tp2

                                                                                                                                                                                    forrás: Bloomberg

Continue reading

Game of Turks II. évad

Amelyben a kormánypárt minden esélyt megragad, hogy elkerülje a bukását. A házak óriási csatát vívnak a hatalomért, és már alakulófélben van a Szövetség. Megválasztják az új “Hand of The King”-et, a kulisszák mögött azonban az Őrült Király a visszatérést tervezgeti…

Az előző rész tartalmából

És most, hogy mindenki képbe került, nézzük a friss fejleményeket!

Röviden:
torok_juni30
Azaz a piac visszatért a választások előtti szintekhez, a líra pedig még egy kicsit erősebb is volt az elmúlt hetekben, mint a többi fejlődő. Azaz koalíciószag van a levegőben.

Continue reading

Game of Turks

game of turks

Megint izgalmas lett a török piac. A politika ismét átvette a főszerepet. A múlt hétvégi választásokon a kurd kisebbség pártja a történelem során először bejutott a parlamentbe, alaposan megkeverve az állóvizet. Az eddigi kormánypárt, és főesélyesnek számító AKP (Erdogan elnök pártja) nyert ugyan, de egyedül nem tud kormányt alakítani. Ezzel pedig – amennyiben nem sikerül egy partnert találni, aki koalícióban, vagy kívülről segíti a kormányzást – elég sokáig politikai patthelyzet alakulhat ki, aminek a végén november körül előrehozott választások lennének, újabb bizonytalansággal. A politikai patthelyzetek pedig a török történelemben általában alacsonyabb gazdasági növekedéssel, és nagyobb kockázati prémiummal és így alacsonyabb értékeltséggel jártak. Ezért most a cégek egyedi elemzése mellett a politikai kimeneteket is fokozottan szem előtt kell tartani.

Continue reading

Meddig fúj a török szembeszél?

Idén az egyik legnagyobb fejlődő piaci alulteljesítő a török piac volt. Pedig minden adott volt, hogy idén is folytatódjon a tavalyi nagy év eleji pánik utáni emelkedés: a gazdaságuk stabil, az olcsó likviditás pedig jól jön az egyébként csökkenő folyó fizetési mérleg hiányuk finanszírozásához. Ehhez jött még a csökkenő olajárkörnyezet, ami magával vonja az olajimport számla csökkenését és az olaj nyomán átárazódó gázimport mérséklődését is. Ráadásul az értékeltség sem volt vészes, inkább átlagos. Szóval minden adott volt, hogy folytatódjon a rali. De sajnos túl sokan gondolták így.

yacht-Regina-Turkey-charter

Continue reading

Jól muzsikál a török piac

Erdogan_Conchita_2.jpg                                                                                                    Forrás: Karesz mester

 

Januárban terjedelmesen foglalkoztunk az akkori török helyzettel, aztán a választásokat is végigszurkoltuk. Azóta ismét eltelt mintegy másfél hónap, és a részvénypiaci helyzet igen kedvezően alakult.Különösen a bankszektor teljesített jól, dollár számítva a mélypontokhoz képest 40-45% körüli volt a visszapattanás, ebből kb 8-10%-ot jelentett a líra erősödése, a többit pedig a bankrészvények produkálták. Continue reading

The winner takes it all?

Lementek a várva-várt önkormányzati választások, amiről a korábbi összefoglalót itt olvashatjátok. Az eredmény nem okozott túl nagy meglepetést, Erdogant nem küldték el a választók a sunyiba, a nyilvánosságra került korrupciós/kamutámadós felvételek nem rombolták le a népszerűségét. Ankara és Isztambul voltak a necces pontok (hiába, az a felforgató városi értelmiség) de ott is nyerni tudott az AKP. Eddigi eredményeiket tekintve a  2009-es választási eredmény volt a mélypont, ott 38%-ot szereztek – jól mutatva, hogy egy dolog tudott igazán betenni a pártnak    , a gazdasági visszaesés.

Erről van is egy érdekes tanulmány, amelyet a Koc egyetem politológusa készített, azt kutatva, hogy mennyire büntetik meg a választók a korrupciós ügyeket. Arra jutott – annyira nem megdöbbentő módon – hogy ahol az erős korrupció szerves része a társadalomnak, ott sokkal inkább a gazdasági fejlődés az, amit figyelembe vesznek a választók. Míg az olyan fejlettebb országokban, mint például Svédország, a szavazók sokkal inkább megbüntetik az ilyen botrányba keveredő pártokat, függetlenül az aktuális gazdasági helyzettől. (forrás: Turkey Goes to Ballot Box) Continue reading