Fundman Alap – Január

A nehéz 2018-as évet követően az Alap a fennállása óta az egyik legeredményesebb hónapot zárta: a referenciaindexet jelentősen meghaladva, 9,83%-kal tudta növelni az árfolyamát. Ez elsősorban a kedvező részvénypiaci hangulatnak volt köszönhető, és annak, hogy az általunk jelenleg egyaránt kedvelt török és orosz részvénypiac párhuzamosan tudott emelkedni. Ehhez társult az osztrák és a kínai papírjaink ereje is, és hogy a továbbra is gyengélkedő román piacot leszámítva egyetlen régióban sem volt visszaesés tapasztalható. Némileg ugyan rontotta a teljesítményt a fedezeti célból részben nyitva hagyott dollárkitettségünk, de ez sem tudta számottevően csökkenteni a teljesítményt. A teljesítményhez legnagyobb mértékben a kockázatosabb török bankjaink, a Yapi Kredit, a Vakifbank, valamint az Is Bank 20% fölötti felértékelődése járult hozzá – ezeket jó időzítéssel tudtuk megvenni az elmúlt hónapok során. Szintén segítette az Alapot az orosz Sberbank, valamint az ingatlanfejlesztő Etalon és LSR markáns emelkedése. Előbbi esetében a Rusal elleni szankciók feloldásával párhuzamosan mérséklődő „orosz-undor” hatott kedvezően, míg az ingatlanfejlesztők javarészt a negyedik negyedéves erős gyorsjelentésüknek köszönhették az átértékelődést. A kedvező hangulatot arra használtuk ki, hogy csökkentsük az Alap részvénysúlyát: a korábbi 102%-ot az időszak során 96%-ra mérsékeltük. Elsősorban az emelkedés miatt „meghízó” török kitettséget vágtuk vissza, illetve a bankpapírjaink egy részét a lemaradó ipari szektorra cseréltük: itt több olyan célpontot is sikerült találnunk, amely a jelenlegi inflatorikus török makrokörnyezetben igen kedvező fundamentális átalakuláson megy keresztül. Ezeknek a cégeknek a közös jellemzője, hogy:
1) erős mérleggel rendelkeznek, így a jelenlegi magas kamatkörnyezet nem sújtja őket (vagy akár még segíti is)

2) a visszaeső hazai kereslet ellenére megemelték a dollárhoz vagy euróhoz kötött termékük árát

3) a kieső török keresletet pótolni tudják az exporttevékenységük felfuttatásával

4) a nemzetközi összehasonlításban olcsóvá váló török munkaerőköltség miatt a korábbinál versenyképesebbek és lukratívabbak tudnak lenni a külföldi piacokon.

5) sajnos többnyire eléggé illikvidek, így nem könnyű számottevő pozíciót felvenni bennük

Továbbra is bizakodóak vagyunk a tavaly nagy leértékelődést elszenvedő kínai egyedi részvényeink kilátásait illetően, illetve a görög gazdaság lassú kilábalását is figyelemmel követjük, és itt is sikerült alulárazott cégeket találnunk. Az Alap a februárt a már említett 96%-os részvénykitettséggel kezdte, a devizakitettségünk – a rubel és részben az euró fedezésének a megszüntetése után – 76%-os.

Fundman Alap – a májusi eső (ezúttal nem ért aranyat)

Májusban tovább folytatódott a turbulens részvénypiaci környezet, az Alap befektetései szempontjából fontos részvényindexek jellemzően visszaesést mutattak, míg a fejlett piaci  (EUR, USD) és a rubel devizakitettségünk erősödni tudott a forinthoz képest, javítva a teljesítményt. Összességében 1,8%-os visszaesés volt megfigyelhető az Alap árfolyamában, amely ugyan jobb, mint a referenciaindex 3,57%-os értékcsökkenése, de elégedettségre továbbra sem adhat okot. A legnagyobb veszteséget jellemzően a török részvénypiaci kitettségeinken szenvedtük el, itt ráadásul tovább folytatódott a török líra vesszőfutása is, tovább rontva a forintban számított teljesítményt. Szintén többnyire gyenge hónapot zártak az osztrák és a román papírjaink is. Javított ugyanakkor a teljesítményen a portfolió orosz része, és különösen a kínai internetszektorban meglévő befektetéseink (YY, Momo) nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A török piaci fejleményeket továbbra is fokozott figyelemmel kísérjük, mert úgy gondoljuk, hogy több egyedi részvény is nagyon kedvező értékeltségen forog, és az árazásuk már a 2000-es évek eleji, illetve 2009-es török gazdasági válsághoz hasonló szintekhez közelít. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi török gazdaságpolitikai helyzet nem annyira súlyos, mint ami a napi kommentárokba/hangulatba beépült, ezért a Török Központi Bank jelentős kamatemelésekkel párosuló „akcióba lendülése” után óvatosan folytattuk a pozícióépítést. Egyelőre többnyire azokban a papírokban voltunk aktívabbak (pl Arcelik, Aygaz, Koc Holding), amelyek defenzívebb működésük ellenére is nagy árfolyamveszteséget könyvelhettek el. A többi piacunkat tekintve májusban szintén elsősorban a vételi oldalon voltunk aktívak, de sikerült néhány papírban nyereséggel zárni a pozíciónkat. Ez egyik ilyen befektetésünk az osztrák építőipari Wienerberger volt, ahol a vártnál egy kicsit kedvezőbb gyorsjelentést – véleményünk szerint – túlságosan pozitívan fogadott a piac, és az emelkedés nyomán a papír elérte a célárunkat. Kimagaslóan jó folyamatokról számolt be a kínai Momo, amely ráadásul az idei terveit is megemelte. Mivel azonban itt is jelentősen emelkedett a részvényárfolyam (+30%), indokoltnak láttuk csökkenteni a pozíciónkat. A hónap során a már meglévő pozícióink bővítése mellett egy pár napos korrekciót kihasználva vásároltunk a Wizz Air légitársaság részvényeiből. Már régóta szemezgetünk a folyamatosan és stabilan kiváló folyamatokról beszámoló cég papírjaival, de a viszonylag magasabb árazása miatt eddig nem láttunk jó beszállót, most viszont a gyorsjelentése előtt jó lehetőség kínálkozott. Szintén új elemként került a portfolióba 2 osztalékfizető lengyel cég is: az egyik ingatlanfejlesztésben , a másik pedig a távközlésben érdekelt. Mivel jelenleg nagyon sok ígéretes befektetési lehetőséget látunk, a júniust továbbra is részvényekkel teljesen feltöltve kezdtük el (103% volt az Alap részvénykitettsége), és a devizakitettségünk jelentős részét (80%) továbbra is fedezetlenül hagytuk.        

Török piac – még nincsen világvége (2.rész)

Az előző posztban az általános török makróhelyzettel foglalkoztam, most lássuk az eseményeket a líra piacán, illetve hogyan festenek az egyes török-kapcsolt befektetési lehetőségek!

Az egyik kedvenc makróelemzőnk, Hakan szokta az alábbi ábrákat használni a török lírára. Az első ábrán azt mutatja, hogy a líra mennyire gyenge most az átlagos reál-effektív árfolyamához képest. 
 

try ertekeltseg

Forrás: AK Investment

Eléggé..Ráadásul ez december végi adat, azóta még pár %-ot gyengült. Persze ha devizaválság alakul ki, akkor ezt nem figyelik a szereplők, és nincsen semmilyen rövid távú alkalmazkodási folyamat, ez inkább hosszabb távon tud érvényesülni. Érdekes még a második Hakan-ábra is, ami arról szól, hogy amikor nagyon begyengül a líra (kék), akkor azért szokott végül jönni egy nagyobb kamatemelés (piros).

 

kamatemeles

a líra reál-effektív árfolyama és az Overnight kamat                       Forrás: AK Investment

 

Mivel alacsonyak a török jegybank nettó tartalékai, ezért válságkezelésre nem tudták/akarták felhasználni, az csak olaj lett volna a tűzre. Inkább az elmúlt év során gyűjtöttek hozzá, ugyanakkor a bruttó tartalékból (ami a nála elhelyezett betétekkel több), már juttatott a piacra, méghozzá a bankok devizabetétek után képzett tartalékrátájának a csökkentésével. Így pár milliárdnyi deviza kínálatként visszajutott a devizára éhes befektetőknek.

 

reserves

Forrás: BGC

Continue reading

Török piac – még nincsen világvége (1.rész)

A keddi Index címlap magáért beszél:

index cimlap

És a grafikon is beszédes a török líra elmúlt évekbeli EUR-USD kosárhoz képesti gyengüléséről:

trygraph

Forrás: Bloomberg

Magával a gyengüléssel nincsen baj, hiszen jókora kamatkülönbözet is van a líra javára, így az évi 8-9%-os leértékelődés maga a "papírforma". Cserébe ugye kapják a magasabb kamatot a kötvényesek, és a nagyobb inflációval járó nagyobb növekedést a részvényesek, Viszont az elmúlt 2 hónapban  – gyakorlatilag az amerikai választás óta, mióta ismét megindult a vadászat a sebezhető fejlődő piacok után – érezhetően megváltozott a helyzet és lassan bekerült a köztudatba, hogy a törököknél devizaválság van, ráadásul manapság, ha csörög a telefonom, akkor gyakorlatilag 50%-ban a török piaccal kapcsolatban akar valaki kérdezni. Van, aki török lírát shortolna, de még többen inkább a vételen gondolkodnának egy gyors visszapattanás reményében, és abban bíznak, hogy a 2 évvel ezelőtti orosz piaci beszállóhoz hasonló helyzet van most. Nem vagyok makroelemző, hanem sokkal inkább az egyedi részvények fundamentumai alapján fektetek be, de az ilyen helyzetekben, amikor az általános környezet nem stabil, nem lehet különválasztani a kettőt. Mivel mostanában szinte minden hazai forrásban csak negatív véleményeket olvastam, úgy gondoltam, hogy talán érdekes lehet, ha megpróbálok egy kicsit belemenni a részletekbe. Nem könnyű persze megmondani, hogy hová fajulhat ez a mostani válság, mennyire tudja majd kezelni a török jegybank, de véleményem szerint a jelenlegi hisztéria el van túlozva, és a gyakran emlegetett végállomásoknak (devizakorlátozás, államcsőd) nem nagy a valószínűsége, és előtte viszonylag nagy mozgástere is van a török gazdaságpolitikának.

Continue reading

Török események belülről

Akit érdekelnek a nemzetközi események, az valószínűleg a hétvégén szorosan figyelemmel követte a törökországi eseményeket. Péntek este/ejszaka mi is elképedve ültünk a TV csatornák/ a Live blogok és a Twitter előtt, próbálva értelmezni a híreket. Tegnap kinyitott a piac is, és ma úgy tűnik, hogy egy korrekció után lassan visszaállnak a dolgok a régi kerékvágásba egy kicsit erősebb Erdogannal, kevesebb demokráciával (az eddigi de facto Erdogan vezetésből a mostani hullámot kihasználva nagy valószínűleg hamarosan de jure lesz) – de legalább békés mederben!
Tegnap érkezett egy nagyon érdekes írás/helyzetjelentés, ahogy az egyik helyi török partnerünk munkatársa, Ceren látta az eseményeket, szerintem nagyon érdekes és megrázó (elnézést az angol nyelvért):

erdogan facetime

Continue reading

Ki üdül idén a Török Riviérán?

Hétvégén a Gozsdu-udvarban sétálva megint megdöbbentem, milyen rengeteg turista hömpölyög egy ilyen hűvös, teljesen szezonon kivüli, februári végi időpontban arrafele. Aki Budapesten él és néha a belvárosba téved, az az elmúlt években a bőrén érezheti, mennyire népszerűvé vált a főváros – ezt a KSH adatok is alátámasztják. Általánosságban (regionálisan és most például a globálisan káros, környezeti hatásoktól eltekintve) a turizmus egy jó dolog és annak gyakorlatilag párt-, és politikai beállítottság nélkül örülni lehet, hogy a város ilyen felkapottá vált. Egyre-másra nyílnak a jó helyek, éttermek, szórakozási lehetőségek – még ha a legénybúcsúra érkező hordákról azért le tudnánk mondani. A külföldiek pénzt és fizetőképes keresletet hoznak, ami aztán más (szolgáltató) iparágakon keresztül, több csatornán át beszivárog a gazdaságba és még a nemzeti büszkeséget is növeli.

Klasszikus, amit néha jó újra hallgatni

Continue reading

Az olaj-átok

A fókuszunkban főleg fejlődő országok vannak és elég érdekes követni, hogy miként alakul a politikai berendezkedés annak függvényében, hogy olajexportőr vagy olajimportőr országról van szó.  A legutóbbi posztban ennek kapcsán boncolgattuk, hogy mi is történik mostanában Törökországban. Az biztos, hogy a jelenlegi olajár az exportőr országoknak rövid távon átok, de vajon hosszú távon válhat-e ez egyfajta áldássá, ha tartósan alacsonyan marad? És voltaképp miért is alakult úgy, hogy az ilyen országok és az autoriter berendezkedésű rendszerek halmaza között túl nagy az átfedés ahhoz, hogy az holmi véletlen legyen? Ez utóbbi kérdéssel foglalkozik az ún. olaj-átok elmélet és a mai posztunk is.

„I wish you had found water. Water makes men work. Oil makes men dream”

(Bárcsak vizet találtatok volna. A víztől az emberek dolgoznak. Az olajtól álmodoznak)

King Idris, Líbia királya miután olajat találtak

Continue reading

A kötőfék Erdogan nyakán

Néhány hete a legnagyobb török finomító kapcsolattartójával beszélgettem, aki – gyakorlatilag minden más török ismerősünkhöz hasonlóan – elég pesszimistán nyilatkozott a török politikáról és láthatóan nem tették túl boldoggá az elmúlt választási időszak fejleményei. Persze a mintánk nem túl reprezentatív a török társadalom egészét tekintve. Ezek az ismerősök az isztambuli, kozmopolita értelmiségből kerülnek ki, és ez az a réteg, ahol Erdogan eddig sem örvendett túl nagy népszerűségnek. Ők azok, akik talán a leginkább bíztak abban, hogy az AKP egyeduralma helyett valamiféle színesebb és Erdogan teljhatalmi törekvéseit kordában tartó, koalíciós kormány jöhet, és kézzel fogható volt a csalódottságuk a választások után.

Aztán arrafele kanyarodtunk, ami a csapaton belül is többször felmerült már, mint az egyik természetes pajzs, ami megvédheti Törökországot a diktatúrává válástól. Ez pedig a kincs, ami nincs. Se olaj, se gáz, de még ásványkincsek se nagyon. A kapcsolattartó élénken helyeselt, hozzátéve, hogy ő úgy szokta megfogalmazni, hogy a magas folyó fizetési mérleg hiány – az ország krónikus problémája – egyben a törökök életbiztosítása is egy ennél autoriterebb rendszer ellen. A két érvelés hasonló gyökerekre vezethető vissza.

Continue reading

Törökország – a piacok nem a szabadságot, hanem a stabilitást szeretik

Furcsa volt tegnap követni a török piacon történteket.

A meglepetés AKP győzelem miatt hatalmas rali bontakozott ki, ráadásul pont azokban az általunk olcsónak tartott és kedvelt szegmensekben (bankszektor – ingatlanszektor), ahol korábban a bizonytalan politikai helyzet miatt a legnagyobb kockázat volt beárazva, azaz olcsóbbak voltak. Mivel egy-két bátrabb helyi háztól eltekintve az elmúlt időszakban a nagy többség inkább óvatos volt a török eszközökkel, az egypárti kormány visszatérése (de a 2/3-os többség elmaradása) visszacsalta a befektetőket, a gyors ajánlátváltások után az ajtó ezúttal befelé bizonyult túl szűknek – volt olyan befektetésünk amelyik forintban közel 20%-ot emelkedett.

Ugyanakkor felemás érzés volt hallani a török helyieket. Az elmúlt évek során a magánbeszélgetések alkalmával már megfigyelhettük azt a skizofrén állapotot, hogy hivatalból a stabil AKP-nak szurkolnak (mert a piac azt szereti), de magánemberként és világlátott értelmiségiként szinte mindeki a pokolra kívánja Erdogant és a korrupt, tekintélyelvű, az Atatürki világi államot fokozatosan romboló, ellenvéleményeket eltipró berendezkedését. Ahhoz hasonló lehet az érzés, amikor az ember a forintot shortolja, vagy mondjuk Federer ellen fogad a Betfairen – elrontja a szurkolást.

Continue reading

Török vergődés az előrehozott választások árnyékában

Ha valaki az elmúlt néhány hétben a török piac chartjára pillantott, rögtön gondolhatta, hogy baj van. A politikai szélvihar néhány fejlődő piaci széllökéssel kísérve valóban magával ragadta az országot, de ha közelebbről nézzük úgy tűnik, a piac egy mindent elsöprő tornádót áraz. Ez pedig, ha nem is lehetetlen, de mindenesetre elég valószínűtlen ahhoz, hogy a közben historikus értékeltségi mélypontra süllyedt részvények mellett szó nélkül el lehessen menni.

  

A török líra és az ISE100 index idén

bbchart_tp2

                                                                                                                                                                                    forrás: Bloomberg

Continue reading