Volt keménykezű tábornok, volt katonai puccsal hatalomra került elnök és volt katonai puccsal félretett elnök. Ült börtönben negyven hónapot ezután és háromszor indult jelöltként az elmúlt tizenöt év választásain, hogy aztán negyedszerre ő legyen a befutó. Keménykezű, korrumpálhatatlan – rendszerint így jellemzik – és kétéves elnöksége alatt (’83-’85 között) nem habozott megnyirbálni a szabadságjogokat sem és cenzúrázni a médiát. Ő Muhammed Buhari, becenevén “Isten ajándéka”, Nigéria új, muszlim elnöke.

Nigéria újkori történelme nem egy vidám esti mese. A hatvanas évek végétől a kilencvenes évekig gyakorlatilag katonai diktátorok váltották egymást, etnikai és/vagy ideológiai alapon irtva az ország egyik-másik felét és lehetőleg minél gyorsabban, minél nagyobb szeletet kihasítva maguknak az olajvagyonból. Feszültségeket pedig nem nehéz egy olyan országban kelteni, ahol a népesség etnikailag teljesen heterogén (az összesen száz törzsből négy adja a lakosság kb. háromnegyedét, de mindezt úgy, hogy a két legnagyobb törzs, a hausza és a joruba is csak 21%-21%-ot jelent).

Egy nigériai esküvős show sem veheti félvállról a feladatát – egy igbo, egy hausza, egy yoruba és egy efik menyasszony teljes díszben

Ha az etnikai széttagoltság kevés lenne, akkor ott a vallási is, az ország fele kb. muszlim, negyven százaléka keresztény, a maradék pedig törzsi vallású. Ráadásul – nagyjából a vallási törésvonalak mentén – gazdaságilag is széttagolt. Az északi, főként muszlim lakosságú terület a fejletlenebb (ami így a Boko Haram jellegű terrorszervezetek melegágya), míg a déli, olajlelőhelyekben gazdag országrész keresztény és jóval gazdagabb.

A politikai rendszer is ehhez a törésvonalhoz igazodott, a 1999-től 2015-ig hatalmon levő néppártban (PDP) hallgatólagos megállapodás volt arról, hogy észak és dél felváltva adja az elnökjelöltet. Ez 2011-ig működött is, amikor Goodluck Jonathan lett végül az elnökjelölt. Ez az északiaknak azért nem tetszett, mert az ő körük befejezetlen maradt, mivel elnökük 2010-ben meghalt és helyette az akkori alelnök (Goodluck J.) került hatalomra.

Goodluck elnöksége nem lett elsöprő siker, noha több területen is elindultak reformok, azt az áttörést, amit vártak tőle nem igazán sikerült véghezvinnie. Elnöksége utolsó időszakát pedig beárnyékolta az eső olajár miatt botladozó nigériai gazdaság és az északi terrorszervezet, a Boko Haram rémtettei. Így érthető, hogy a szavazók többsége végül „Jószerencse” helyett arra a jelöltre voksolt, aki hitelesebben jeleníti meg azt a képet, amire vágynak, vagyis egy olyan erőskezű vezetőét, aki rendbe szedi majd a dolgokat. Hogy ez tényleg így lesz-e, az hamarosan kiderül, ahogy az is, hogy mennyire megalapozott a keresztény lakosság félelme, vallásosabb irányba tereli e majd az új muszlim elnök az országot. A kormányt május végén iktatják be, akkor derül majd ki, kik kerülnek a különböző miniszteri posztok élére és hogy milyen konkrét intézkedésekkel akarja is készpénzre váltani a jól hangzó választási ígéreteket Buhari.

APC “Vote for change!” kampányvideó

Az eddig kiderültek szerint három fő területre összpontosítanak majd, az egyik az ország testét rákként átszövő korrupció visszaszorítása. A másik a Boko Haram mielőbbi lerendezése, az északi hegyekből kinőtt terrorszervezet vélhetően tart is az új elnöktől, a választások előtt nem sokkal egy merénylettel próbálták félretenni az útból. A harmadik csökkenteni az 50% körüli munkanélküliségi rátát a fiatal lakosság körében – nyilvánvalóan ez is méltányolandó cél, a kérdés már csak az, milyen konkrét intézkedésekkel akarják ezt véghezvinni.

Egy másik, egy cseppet hatásvadász kampányvideó

A környezet mindenesetre javult a választások előtthöz képest – amiről itt írtunk is – az olaj visszapattant és nairában nézve főleg úgy tűnik, hogy az ország ebből a szempontból már fél lábbal kint van a vízből. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy noha az állam fő bevételét az olajbevételek adják (kb. 2/3-át) a gyengébb naira miatt a költségvetési hiány mindössze a GDP 1%-ára rúg. A fizetési mérleget már dollárban érdemes nézni, hiszen itt az import és a tőketranszferek is főként dollárban érkeznek. A becslések szerint a fizetési mérleg kb. 87-88 dolláros olajárnál megy át többletbe deficitből. A mostani 65-ös ár kb. 2% körüli folyófizetési mérleg hiányt jelent, aminek a finanszírozása vélhetően nem jelent majd túl nagy problémát.

Olajárfolyam nairában

A piac láthatóan bizalmat szavazott az új elnöknek és a részvények szépen pattantak a választások lezajlása után. Vélhetően ebben nem is maga az eredmény játszotta a főszerepet, hanem hogy a választások nigériai viszonylatban békésen zajlottak, az ellenfél elismerte az eredményeket és nem alakultak ki nagyobb zavargások. Emellett az emelkedő olajár már csak olaj volt a tűzre és áprilisra a nagyobb bankok kb. a szeptemberi szintek környékére mentek vissza. Ilyen volt például a Zenith bank, amit a Fundmanbe és az Afrika alapunkba is megvettünk és ami március közepén még egy 8%-os osztalékot is fizetett.

A nagyobb nigériai bankok árfolyama az elmúlt egy évben

A naira stabilizálódott 200 körül, de ami ennél jóval látványosabb, a piaci várakozásokból szépen kiárazódott a nagy leértékelődési várakozás. A hat hónapos naira forwardok a 265-ös szintről (dollárral szemben) szépen 219-re csökkentek, azaz most már kb. 10%-os leértékelődést áraznak – amiből kb. 6% csak a kamatkülönbözet kiad. (a nigériai államkötvények kb. 13-14%-on mozognak).

Olaj(fehér), Zenith Bank (narancs), naira (zöld), naira forward 6 hónap (lila)

 A következő időszakban továbbra is ez a két faktor mozgathatja a nigériai részvényárakat – a politika és az olajár. Abban láthatóan nagy az egyetértés a politikai porondon is, hogy az országot diverzifikálni kell, hogy kevésbé legyen sérülékeny ilyen helyzetekben. Azokban a részvényekben, amiket mi szeretünk – a nigériai bankok – pont ez lehet a hatalmas upside, hogy ha végre a hatalmas jövedelmi különbségeket sikerül csökkenteni és a középosztályt erősíteni. Az sem ártana, ha az állami bevétel/kiadás oldal átalakításra kerülne, bevételi oldalon például az egyik várakozás a most nagyon alacsony áfa 5%-ról 10%-ra emelése. Nyilván egy fecske nem csinál nyarat, de az irány mindenesetre előremutató. Persze az sem ártana, ha az olajból bejövő bevételek ténylegesen oda kerülnének ahol a helyük, nem pedig rejtélyes módon el-eltűnne néhány milliárd. A kiadási oldalon szó van a nagyvonalú benzinár-támogatás megszüntetéséről, ami mostani olajár mellett nem jelent különösebb megterhelést az államkasszának, de magasabb olajárnál már nem ez a helyzet.

az MSCI Nigeria index előremutató P/E és P/BV mutatója az elmúlt három évben

A bankok eredményességét még leginkább a jegybank ténykedése befolyásolja, ahol elsődleges prioritásnak a naira (és az infláció) védelme tűnik – azaz amíg nem lesz stabilabb a környezet, addig a kamatok és a kötelező tartalékráták magasan maradnak. Ez pedig nem segíti a bankokat, de ha kiszámítható marad a környezet, akkor ezekhez a körülményekhez tudnak alkalmazkodni. Az értékeltségük pedig – a visszapattanás ellenére – továbbra is elég jó, és ha valamennyire stabilizálódik az ország (például a Boko Haram baljós árnya eltűnik és az olajár sem indul újra esésnek) az már elég lehet ahhoz, hogy újra növekedési pályára álljanak. Ha pedig megtérülésben is (ROE) visszanyerik hajdani erejüket, akkor a többi afrikai bankkal (például a hasonlóan jó demográfiájú Kenyával vagy Egyiptommal) összevetve jól látszik, hogy mennyire is olcsóak valójában.