fundman alap

Februári események – Global Telecom arbitrázs

by Agi.

A Global Telecom egy olyan telekommunikációs cég, amely az egyiptomi tőzsdén forog ugyan, de profitjának nagy részét az algériai és pakisztáni piacon szerzi. Évekkel ezelőtt még a nagytulajdonosa, az orosz Vimpelcom kapcsán került a látókörünkbe és azóta is figyelemmel kísérjük a cég fundamentumait. Az elmúlt hónapban viszont a helyi (egyiptomi) és a Londonba bevezetett GDR papírok közötti félreárazásból próbáltunk profitálni, ugyanis tavaly nyár óta nem árazza hatékonyan a piac az egymásra átváltható papírokat. Tavaly ősszel 30-40%-os prémiummal is forgott az egyiptomi papír a londonihoz képest, de tartva a novemberben be is következett devizaleértékeléstől, nem igazán láttunk rá esélyt, hogy megpróbáljuk learbitrálni az egyiptomi piacot. Az arbitrázskör ugyanis a következőképpen áll össze:

1) megvesszük a londoni GDR-t dollárért  (a GDR egy olyan igazolás, amit egy letétkezelő bank állít ki mögöttes helyi részvényekre, és bevezeti egy könnyebben elérhető tőzsdére – jelen esetben egyiptomi papírokat a londonira)
2) a letétkezelőnél kérjük a GDR-ok helyi papírra váltását
3) eladjuk a helyi papírokat egyiptomi fontért
4) az egyiptomi fontot visszakonvertáljuk dollárra

Ha 10% prémium van a két papír között (ennyivel drágább az egyiptomi), akkor amit 100 dollárért vettünk, az az átváltás, eladás, devizakonverzió után 110 dollárt fog érni (mínusz az átváltás, a devizakonverzió, illetve a brókeri jutalékok költségei).

Continue reading →

Februári események – Lenta vétel

by FisherMan

A Lenta Oroszország egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége és a legnagyobb hipermarket hálózata. Múlt év végén személyesen is talákoztuk a vállalat menedzsmentjével (a szektortársak menedzsmentjével is) és nagyon megtetszett a cég befektetési story-ja, valamint amikor a versenytársakról kérdeztünk, a konkurencia is jó véleménnyel volt a cégről. Az üzleti modell lényege, hogy a vállalat a hűségkártyáján keresztül rengeteg adatot gyűjt a vásárlóiról, aminek a segítségével elemzeni tudja az egyes vevők fogyasztási szokásait (különböző profilokba sorolja őket), és célzott kuponokkal tudja őket visszacsábítani. A Lenta vásárlók 93%-a folyamatosan használja a kártyáját, mivel kártyával minden vásárlása végösszegéből 5 százalékos diszkontot kap, mindenféle korlátozás nélkül. Ezzel a kedvezménnyel és a hipermarket struktúrával a legolcsóbbak tudnak lenni az orosz kiskereskedelmi piacon. Ezen felül a kártyáról gyűjtött adatok segítségével olyan termékstruktúrát tudnak kínálni a fogyasztóiknak, amit valóban igényelnek, ezzel meg tudják növelni a termékek forgási sebességét, amivel le tudják szorítani a romlott, selejtes áruk számát, és így költséget takarítanak meg. Ennek köszönhetően a vállalat boltjai nemcsak olcsók, hanem jövedelmezőek is tudnak lenni.

A cég a szektortásakhoz képest ráadásul nem forog prémiummal, és február közepén elterjedt az a pletyka, hogy a Lenta nagytulajdonosa (egy amerikai kockázati tőkealap) kihasználva a vállalat Capital Market Day-ét csökkenteni fogja a társaságban meglévő 34%-os kitettségét, ezért beadták a vállalat részvényeit. Ezt a lehetőséget kihasználva sikerült jó áron kitettséget szereznünk a vállalatban. A nagytulajdonos részvényértékesítésére eddig nem került sor, de valamennyi puskaport erre az eshetőségre is tartogatunk még, hátha sikerül  további diszkonton venni még a papírból.

Grúzia jobban teljesít

by Levente_de_Boer

Mindig meg tud lepni, mikor azt látom, hogy valaki a feltörekvő piacokról, mint egy nagy gazdasági tömbről alkot véleményt, és természetesnek veszi, hogy például Indiát és Oroszországot egy kalap alá lehet venni, csak azért mert mindketten benne vannak a BRIC-ben. Ez nagy hanyagság. A fejlődő piacok lényegében csak egyvalamiben közösek, hogy a globális likviditásbőség nagyjából azonosan érinti a kötvénypiacukat (és ez sem igaz mindig, mert itt is vannak erősnek és sérülékenynek tartott kalapok), de ezt leszámítva millió dologban óriási mértékben különböznek egymástól. A leglényegesebb különbség talán az, hogy milyen gazdasági szinten állnak.

1) Vannak olyan fejlődők, amelyek gyakorlatilag már fejlettek. Elég csak például Dél-Koreára gondolni.

2) Sokan elértek egy stabil GDP/fő szintet, ahonnan már nehéz továbblépni (middle-income trap) – pl Oroszországot és akár minket is ide lehet sorolni). Itt hatalmas bővülésre már nem lehet számítani, de általában viszonylag fejlett a tőkepiacuk és persze az egyedi részvények között általában sok jó céget lehet találni, de kézenfekvő, a GDP növekedésre épülő fundamentális sztori már viszonylag ritka.

3) Ezzel szemben vannak olyan gazdaságok, ahol az alacsony gazdasági fejlettség miatt megfelelő gazdaságpolitikai lépések nyomán viszonylag könnyen leszüretelhetőek az alacsonyan csüngő gyümölcsök, és így évekig egy szép egyenletes gazdasági növekedés figyelhető meg. Ennek a felívelő, a GDP bővülés mellett a kötvénypiac és úgy általában a tőkepiac kifejlődésével járó folyamatnak az egyik legnagyobb haszonélvezője általában a bankszektor. Erre a legtipikusabb példa Nigéria, amelyről már több ízben is írtunk (először itt, majd itt).

Európában is van azonban egy ország, amely a fenti harmadik kalapba tartozik, és az utóbbi években beindult a szüret és ez nem más, mint Grúzia. Continue reading →