Májusban bevezették az olvasók által is bizonyára jól ismert Digi kábelszolgáltatót a román tőzsdére és a kibocsátás során mi is vettünk a papírból. Ismerősökkel beszélgetve sokakban az a kép él, hogy a Digi magyar cég, de ez közel sem igaz, hisz bevételének közel ¾-ét a román piacon szerzi. Ugyan az alapítója és fő tulajdonosa egy erdélyi magyar, Teszári Zoltán, de a cég Magyarországon eddig csak TV és internet szolgáltatással van jelen. Romániában viszont integrált szolgáltató, internetben és fizetős TV- szolgáltatásban piacvezető, melyek mellett a vezetékes és mobiltelefon piacon is jelen van. A mobilpiacra kb. 10 éve lépett be és mostanra már több mint 12%-os piaci részesedést hasított ki magának, amelyet saját várakozásaik szerint 20%-ra is növelhetnek az árérzékeny fogyasztókat megcélzó, a versenytársaknál olcsóbb szolgáltatást kínáló stratégiájukkal. Magyarországon pont emiatt tartanak tőle jogosan a jelenlegi szereplők, ugyanis a pár évvel ezelőtti aukción 1800 MHz-en 2* 5 MHz frekvenciát vásárolt (ez a "belépőjegy" a mobiltelefon szegmensbe), amely ugyan nem elég egy országos lefedettséghez, de az 1-2-3 éven belül tartandó újabb frekvenciatenderen tovább bővíthetik a kapacitásaikat. A kibocsátáskor adott tájékoztatás során ugyan nem derült ki egyértelműen, hogy mekkora összeget terveznek beruházni a magyar mobiloperáció kiépítésébe, de egyértelműen ebbe az irányba kacsintgat a menedzsment. Már dolgoznak is 300 átjátszó torony kiépítésén, melyek számát pár éven belül 2 ezerre növelnék. Az biztos, hogy a román számokból kiindulva a mobilban kisebb marzsot tudnak elérni, mint a többi üzletágban és a mobilpenetráció is elég magas hazánkban, így csak a többiektől ügyfeleket elcsábítva tudnak majd terjeszkedni. Ugyanakkor mivel a versenytársaknál jóval olcsóbb csomagokat kínálnak, erre látunk esélyt. Nem hiába kezdett agresszív árazásba már a Digi belépése előtt a Vodafone, amelyre a többi szolgáltató is kénytelen volt reagálni…
Author: Agi.
Márciusi események – Do&Co vétel
Új elemként került a portfolióba márciusban a Do&Co nevű osztrák catering vállalat, amely árbevétele kétharmadát légi utas ellátásból szerzi, így talán ismerős is lehet a Turkish vagy az Austrian Airlines járatairól. De tevékenységei közé tartozik még a nemzetközi eseményeken (Foci EB, Forma 1, ATP Master tenisztornák, stb.) való catering szolgáltatás és a saját tulajdonába tartozó éttermek és hotelek üzemeltetése is.
Márciusi események – Atrium vétel
A hónap során növeltük kitettségünket az Atrium nevű osztrák ingatlanfejlesztőben, amely profilját tekintve bevásárló központokra fókuszál a közép-kelet európai régióban. A fundamentumok alapján alapvetően ez az egyik kedvenc ingatlanfejlesztőnk az osztrák univerzumban, ugyanis 8% feletti FFO yielden forog (FFO= Funds From Operation, vagyis az ebből számolt yield az aktuális árfolyamra vetített bérbeadásból származó nettó eredmény), amely messze meghaladja a szektortársak átlagát. A jó jövedelmezőséghez prudens eszközértékelés is társul, ugyanis a könyveiben nem értékeli mesterségesen többre az eszközeit a cég, mint amennyit azok jelen körülmények között az adott piacon érnek (gondolok itt például az orosz eszközökre) és még így is jelentős diszkonttal forog a papír a nettó eszközértékéhez képest.
Februári események – Hrvatski Telekom eladás
A Hrvatski Telekom, amelyről egy korábbi cikkben már írtam is részletesen, a Magyar Telekom horvát megfelelője. Ugyanúgy mobil és fixvonalas szolgáltatással rendelkezik, mint magyar testvére és nem mellesleg Deutsche Telekom leány is. Plusz kapcsolat még közöttük, hogy épp a Horvát Telekom vásárolta fel idén januárban a Magyar Telekom montenegrói leányát. Évek óta követjük a céget és az elmúlt 2 évben a szektortársakhoz viszonyított alulértékeltsége és jelentős készpénzállománya miatt pozitívak is voltunk rá. Azonban február végén, amikor a 2016-os éves számait jelentette a cég, úgy döntöttünk, hogy 190 HRK körüli szinteken megválunk a tavaly nyáron felhalmozott kitettségünktől. Ugyan szorzószámosan még mindig a legolcsóbb régiós telekomcég, azonban a célárunk közelébe emelkedett a részvényárfolyam és rövid távon nem láttunk semmilyen triggert a további emelkedésre, valamint világossá tette a cég, hogy idén is csak 6 HRK osztalékot fizet, amely alig több mint 3%-os osztalékhozamnak felel meg. Ez azért meglepő, mert a cégérték harmada készpénz, amit szemmel láthatóan nem akarnak kifizetni a befektetőknek. A készpénz negyedét most ugyan elköltötték a montenegrói telekom felvásárlására, de a maradék nulla közeli hozamon ketyeg rövidtávú betétekben és az anyavállalat által kibocsátott kötvényekben. Az időzítés szerencsésnek bizonyult, mert a papír a márciusi felülvizsgálatnál kikerült a CETOP indexből, amely jelentős eladói nyomást helyezett azóta az árfolyamra.
Februári események – Global Telecom arbitrázs
A Global Telecom egy olyan telekommunikációs cég, amely az egyiptomi tőzsdén forog ugyan, de profitjának nagy részét az algériai és pakisztáni piacon szerzi. Évekkel ezelőtt még a nagytulajdonosa, az orosz Vimpelcom kapcsán került a látókörünkbe és azóta is figyelemmel kísérjük a cég fundamentumait. Az elmúlt hónapban viszont a helyi (egyiptomi) és a Londonba bevezetett GDR papírok közötti félreárazásból próbáltunk profitálni, ugyanis tavaly nyár óta nem árazza hatékonyan a piac az egymásra átváltható papírokat. Tavaly ősszel 30-40%-os prémiummal is forgott az egyiptomi papír a londonihoz képest, de tartva a novemberben be is következett devizaleértékeléstől, nem igazán láttunk rá esélyt, hogy megpróbáljuk learbitrálni az egyiptomi piacot. Az arbitrázskör ugyanis a következőképpen áll össze:
1) megvesszük a londoni GDR-t dollárért (a GDR egy olyan igazolás, amit egy letétkezelő bank állít ki mögöttes helyi részvényekre, és bevezeti egy könnyebben elérhető tőzsdére – jelen esetben egyiptomi papírokat a londonira)
2) a letétkezelőnél kérjük a GDR-ok helyi papírra váltását
3) eladjuk a helyi papírokat egyiptomi fontért
4) az egyiptomi fontot visszakonvertáljuk dollárra
Ha 10% prémium van a két papír között (ennyivel drágább az egyiptomi), akkor amit 100 dollárért vettünk, az az átváltás, eladás, devizakonverzió után 110 dollárt fog érni (mínusz az átváltás, a devizakonverzió, illetve a brókeri jutalékok költségei).
Dollárhoz jutni, bármi áron…
Nem igazán új keletű probléma Egyiptomban a dollárhiány. Gyakorlatilag már a 2013-as forradalom óta ezzel küzd az ország, amikor is a devizatartalék szintje drasztikusan lecsökkent, miközben időről-időre csak limitált mértékben engedte el a kormány a deviza árfolyamát (deviza aukciókkal kontrollálva a hivatalos devizaárfolyamot). Azonban ez oda vezetett, hogy a hivatalos dollárkínálat nem tudja kielégíteni a keresletet, mert a forradalom óta a turizmus jelentősen visszaesett, így a vele járó devizabevétel is, valamint a fő szponzor szaúdiak felé is más szelek fújnak az alacsonyabb olajárak korszakában. Egyiptom ugyanakkor továbbra is nettó importőr, így sok szereplő kénytelen volt a feketepiac felé fordulni a devizaszükséglete fedezéséhez. Azok a cégek, amelyek a hivatalos csatornákon keresztül nem jutottak elég dollárhoz, megvették azt a feketepiacon, betették a bankszámlájukra és folytatták a szokásos operációjukat. Azonban 2015 februárjában az Egyiptomi Nemzeti Bank megpróbálta megszüntetni ezt a feketepiaci csatornát, ezért havi 50 ezer dollárban limitálta a bankszámlán elhelyezhető pénzt. Az első áldozatokká azok az egyiptomi cégek váltak, amelyek külföldről importáltak alapanyagokat, de egyiptomi fontot kaptak a termékeikért és nem rendelkeztek semmilyen külföldi leányvállalattal, melyen keresztül be tudták volna szerezni a devizát. Ők külföldi fizetőeszköz hiányában vagy kénytelenek voltak visszafogni az importjukat vagy más alternatív megoldáshoz folyamodni.
Platinabányák – update
Tavaly nyáron már írtam itt a blogon a platinabányákról, amelyek árfolyama akkor jelentős eső trendben volt, éppúgy, mint a nemesfémeké, de az akkori esés csak idén januárban érte el a mélypontját. A bányapapírok árfolyama az augusztusi szintekről pár hónapos időtávon újra lefeleződött-lenegyedelődött, miközben a platina is további 20%-ot esett. Akkori cikkem konklúziója az volt, hogy ugyan már tavaly augusztusig is sokat estek a platinabányák, de értékeltségüket tekintve a többi nyersanyagkitermelőhöz képest még akkor is prémiummal forogtak és a nemesfémek visszapattanása nélkül nem szólt fundamentális érv az emelkedésük mellett.
Az Anglo Platinum (fehér), az Impala (narancssárga) és a Lonmin (sárga) árfolyama az elmúlt 5 évben
Január közepén viszont megérkezett a korrekció a platina piacán, melynek hatására szó szerint kilőttek a bányák is és alig egy hónap alatt megduplázták értéküket. A platina emelkedése mögött viszont nem a keresleti-kínálati tényezők változása állt, hanem inkább az arannyal való együttmozgás, annak ellenére, hogy a platina felhasználásának több mint 50%-a az ipari kereslethez köthető, és nem az aranyra jellemző biztonságos menedék szerep dominál a vásárlásánál. Ami pedig a bánya-rallyt illeti, még kevésbé tűnik indokoltnak a 90%-os átlagos emelkedés, ugyanis a fundamentumok egyáltalán nem javultak, mivel a strukturális változások elmaradtak a szektorban, a kereslet nem erősödött, a kínálat viszont folyamatosan nő.
Nigéria – Leértékelni vagy sem, ez itt a kérdés
Körülbelül egy évvel ezelőtt írtam Nigériáról, amikor az olajár még 70 USD környékén járt és a nigériai fizetőeszköz az olajár eséssel párhuzamosan, szinte kart-karba öltve gyengült. Azonban ez a trend tavaly márciusban megszakadt, mivel a nigériai jegybank 197-199 NGN/USD szinten rögzítette a naira árfolyamát, miközben az olaj újra lefeleződött. Hogy miért döntött a jegybank a devizaárfolyam befixálása mellett és hogy ez jó döntésnek bizonyult-e? Ezt a témát fogom most kicsit körüljárni.
Az olajárfolyam (piros) és a nigériai naira (NGN, fehér) alakulása 3 éves időtávon, Forrás: Bloomberg
Alapvetően azt látni kell, hogy az olajár zuhanása mindenképpen fájdalmas Nigériának, mert az olajon kívül nem nagyon van más exportbevétele. Azonban most az az érdekes helyzet állt elő, hogy a nigériai jegybank (túlnyomó részben a 8 hónapja hatalmon lévő elnök nyomására) nem hagyta az olajjal párhuzamosan gyengülni a devizáját, hanem inkább importkorlátozásokat vezetett be és csökkentette a külföldi devizához való hozzáférést. Ez pedig oda vezetett, hogy a legfrissebb adatok szerint a feketepiacon már 90%-kal kerül többe egy dollár (382 NGN/USD), mint a hivatalos árfolyam szerint (199 NGN/USD).
Lengyel déjá vu
Mióta a Kaczynski vezette Jog és Igazságosság Pártja (PIS) hatalomra került Lengyelországban, elég sokszor lehet déjá vu érzésünk az újabbnál-újabb reformtervezetek hallatán. A lengyelek gyakorlatilag követendő példaként tekintenek az Orbán kormány reformjaira és nagyvonalú választási ígéreteiket hasonló szektoradókkal és törekvésekkel tervezik fedezni, mint amelyek hazánkban is megvalósultak. Mivel a különböző gazdasági szektorokat érintő megszorításokról naponta olvasni újabb és sokszor egymásnak ellentmondó részleteket, így ebben a cikkben a lengyel kormány eddig körvonalazódni látszó törekvéseit mutatom be.
Fényesebb az aranynál? Jóárasították a platinabányákat
Az elmúlt hónapok nem sok örömöt tartogattak a nyersanyagpiaci befektetőknek, hacsak nem a short oldalon álltak. A közvélemény leginkább talán az olaj és az arany árfolyamváltozását követi figyelemmel, azonban a platinacsoportba tartozó nemesfémeket még az aranynál is jobban megütötték. A platina konkrétan már olcsóbb, mint az arany, amire nem sokszor volt még példa az elmúlt 15-20 évben.
Az arany (fehér) és a platina (sárga) árfolyama 2000-tőlForrás: Bloomberg