Sikerül-e bebikázni az öreg Zsigulit?

Az elmúlt időszak elég mozgalmasan telt az orosz részvénypiacon, amiről a blogon folyamatosan be is számoltunk. Most hogy kissé lenyugodtak a kedélyek bemutatok egy nagyon érdekes sztorit, amiben még nagyon sok a kérdőjel, de mindenképpen érdemes követni. Ez poszt a Ladák gyártójáról az AvtoVAZ-ról (vagy régebben VAZ-ról) fog szólni. Valószínűleg az olvasók többsége most meglepődik, hogy ez a cég egyáltalán még létezik, pedig még mindig piacvezető Oroszországban. Sőt mondok jobbat:

2011-ben több mint 112 000 kocka Ladát és több mint 122 000 Samara-t adtak el az orosz piacon, ezzel a teljes orosz piac 9 százalékát vitte el ez a két örökifjú modell (tavaly 65 000 új autót adtak el Magyarországon):

 montázs2

Azóta ezt a két modell-t már kivonták a forgalomból (kocka Ladát 2012-ben, míg a Samarát 2013-ban lehetett utoljára kapni), de szerencsére jöttek új modellek:

montázs1

Gondolom, ezek után mindenki érzi, hogy mi a probléma ezzel a céggel. Hogy néznek már ki ki ezek az autók? Borzalom. Csoda, hogy ennyit eladtak eddig ezekből. Mintha követelmény lenne, hogy csak ronda autót lehet tervezni az Avtovaz-ná. Ráadásul ez körülbelül a 90-es évek design-ja, amit nem csak mi vettünk észre:

a_baa-Evolution-Bmw-Vs-Lada

Continue reading

Az agrár McKinsey

A következő céget már nagyon régóta követem, és egy rendkívül jól menedzselt, befektetőbarát, magas jövedelmezőséggel rendelkező vállalatot ismertem meg benne. A vállalatot Origin Enterprises hívják, amely döntően agrár-szaktanácsadással és az ehhez kapcsolódó inputok kereskedelmével foglalkozik. Az üzleti modell sikere a folyamatos innováción nyugszik, ami a következőképpen néz ki: a cégnek Nagy Britannia egész területén vannak kísérleti farmjai (pontosan 28), ahol körülbelül 60 000 kísérleti plot-on (mintavételi hely) folyamatosan kísérletezik a mezőgazdasági inputokkal (különböző vetőmagok, növény-védőszerek, műtrágyák, stb), a lehető legmagasabb terméshozam után kutatva. Ezen kívül a vállalat nagyon sok magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújt. Ilyenek a következők: folyamatos talajmonitoring, talajtápanyag térkép, változó intenzitású vetési, műtrágyázási programok. Ezekkel növelhető a terméshozam az inputköltségek csökkentésével. A folyamatosan gyűjtött adatok elérhetők a vállalat online platformján, ahol egyéb döntéstámogató alkalmazások is megtalálhatóak. Ezek a szolgáltatások nyilván előfizetéshez kötöttek.

origin1

Continue reading

Megtérülési idő: 200 év. Belevágunk?

Megosztok veletek egy személyes történetet. Én pesti gyerekként lakásban nőttem fel, de mindig is szerettem volna egy családi házat, hogy legyen egy kertem, amelyben nyugodtan sütögethetek és kertészkedhetek. Tavaly nyáron úgy láttuk, hogy a piaci helyzet elég kedvező ahhoz, hogy ezt az álmot megvalósítsuk, ezért úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy eladjuk a lakásunkat és veszünk helyette egy családi házat.

Mivel nem akartunk túl messze költözni a környékről, ezért viszonylag behatárolt területen nézelődtünk. Megnéztük a kínálatot, de az értelmesebb házak mind horror áron voltak és úgy isten igazából egyik sem tetszett, ezért úgy döntöttünk, hogy veszünk, egy felújítandó házat kicsit kibővítjük, kicsinosítjuk így legalább olyan lesz, mint amilyet elképzeltünk. Mondjuk amellett, hogy sokat néztük a Spektrum Home-on a Venni vagy Nem Venni-t, sokat segített az elhatározásban, hogy az apósom kőműves, így lesz majd egy szakértő is a családban, aki ért is ezekhez a dolgokhoz.

gazar4.jpg

Continue reading

Acron: az orosz-ukrán válság nagy nyertese

Az elmúlt időszakban hangos a sajtó az orosz-ukrán válságtól és annak negatív gazdasági, politikai stb hatásaitól. Én ezekkel a negatív hullámokkal most nem kívánok foglalkozni (már megtették helyettem mások), viszont sokszor megéri a zavarosban horgászni. Ezért most bemutatok egy vállalatot, ami véleményem szerint ebben a viharos környezetben nagyszerű fogás lehet. Ez pedig az Acron. (róla már írtunk itt: link)

bigstock-Secret-Weapon-55320602-300x236.jpg

Continue reading

Rozsdamentes acél: itt a fordulat?

A globális gazdasági vihar elvonulása után rajtunk maradt – főleg itt Európában – egy csomó túlméretezett, magas fix költséggel és alacsony kapacitáskihasználtsággal működő, látványosan szenvedő iparág. Nem meglepő, hogy ezek nagy része olyan területekről kerül ki, ahol vagy a szakszervezetek, vagy az védelmező állam szerepe még mindig jelentős, ami jelentősen megnehezíti a cégek alkalmazkodását a megváltozott piaci körülményekhez.

Ennek eredményeképpen jelentős felesleges kapacitások jöttek létre olyan iparágakban, mint például az alumínium ipar, a rozsdamentes acél gyártás, az építőipar, a gépjárműipar, de a finomítói szektorról se feledkezzünk meg, ahol a Mol esete nagyon jól szemlélteti a problémát. Alacsonyak a marzsok és jövedelmezőség, mindezek tetejében még költséget racionalizálni sem lehet, mert a horvátok nem engedik bezárni a veszteséges finomítójukat.

De mi most a rozsdamentes acél piacát fogjuk megvizsgálni. 2013-ban ez az iparág 60%-os kapacitáskihasználtságon döcögött, és ha figyelembe vesszük, hogy az EU jelenleg milyen szánalmas gazdasági teljesítményre képes, akkor beláthatjuk, hogy nincs az az Isten, ami ezt a kapacitástöbbletet gyárbezárások nélkül megszüntetné.

lockers-stainless-304.png

Continue reading

Lukoil- az örök második

lukoil3.jpg

Az első találkozás

Egy új aktívan kezelt benchmarkolt alap indításánál az egyik legfontosabb feladat mindig az, hogy részletesen megvizsgáljuk a benchmark-portfolióban szereplő részvényeket. Minél nagyobb súlya van egy részvénynek egy indexben, annál részletesebben kell ismernünk a cég fundamentumait. Mindez azért fontos, mert egy ilyen aktívan kezelt alapnak meg kell vernie az alap benchmark-ját, hogy a befektetők ezt az alapot válasszák egy passzívan kezelt alap, vagy egy indexkövető ETF helyett. Ezt a feladatot mi is elvégeztük, mikor 2010 végén elindítottuk az Orosz Alapunkat. Akkor találkoztam először a Lukoil-lal, mint befektetési lehetőséggel, természetesen a benzinkutakat már előtte is láttam. Continue reading

A repülőgép-ipari szuperciklus

A szuperciklus kifejezésről nekem mindig a nyersanyagpiaci szuperciklus jut eszembe, de létezik egy kevésbé ismert szuperciklus is, mégpedig a repülőgép-ipari szuperciklus (aircraft super cycle), amiről ez a poszt fog szólni. Egy ciklus attól szuper, hogy nagyon hosszú ideig tart, az árupiaci szuperciklus például a 2000-es évek elején kezdődött és a nyersanyagárak emelkedése egészen 2011-ig fennmaradt. A nyersanyagpiaci szuperciklus legfőbb mozgatórugója a folyamatos népességnövekedés mellett a feltörekvő piacok gazdasági növekedésével együtt járó infrastrukturális beruházások voltak. Az így megnövekedet árupiaci kereslet a nyersanyagok áremelkedésében csapódott le. A repülőgép-ipari szuperciklus eljövetelében is az előbb említett tényezők játsszák a legfontosabb szerepet. A világgazdasági növekedés motorjai az előrejelzések szerint továbbra is a feltörekvő piacok maradnak. A jelentős gazdasági növekedésnek köszönhetően ezekben az országokban milliók fognak majd kitörni a szegénységből és lépnek majd át a középosztály egyre szélesebb táborába. Az Airbus előrejelzése szerint a következő 20 évben a világ középosztálya több mint kétszeresére nő, míg Ázsiában megnégyszereződik! Continue reading

Lakás helyett: Wienerberger-t!

Az elmúlt fél évben éles viták bontakoztak ki az internetes fórumokon, hogy most kell-e ingatlant venni vagy nem? Elértük-e már a mélypontot, vagy nem? Megéri-e befektetési céllal ingatlant venni a mostani alacsony banki kamatok miatt vagy nem? Na ebbe a vitába én nem kívánok beleszállni, viszont bemutatok egy részvényt amellyel tized annyi költséggel lehet megjátszani ezt a story-t, egy ingatlanbefektetéshez képest.

Ne felejtsük el, hogy az ingatlanbefektetés rendkívül költséges és illikvid befektetési forma. Ezeket a költségeket általában a hosszú tartási periódussal lehet csökkenteni (szétnyújtani), de még mindig ott van az a probléma, hogy itt is ingatlanportfoliót kellene építeni, hogy a kockázatokat csökkentsük, ez pedig nem két fillér. Erre mondhatnánk, hogy ott vannak az ingatlanalapok, de ezekkel meg az a baj, hogy nem igazán van a piacon kizárólag lakáspiacra fókuszáló ingatlanalap.

Emiatt a sok feltétel miatt én nem vagyok nagy híve az lakáscélú ingatlanbefektetéseknek. Ugyanakkor hosszú távon nekem is inkább az a várakozásom, hogy inkább felfele mozdulnak az ingatlanárak, és az építési aktivitás inkább nő, mint csökken. És itt jön a képbe a Wienerberger, ugyanis ezzel a részvénnyel ezt a várakozást nagyon kényelmesen meg lehet játszani. Continue reading

Az orosz palaolaj

Nem, nem tévedésről van szó. A palaolajról és gázról mindenkinek az USA (mint a technika forradalmasítója) jut eszébe, de ha rápillantunk a következő ábrára, akkor megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb készletekkel mégsem ő, hanem Oroszország rendelkezik.

A legnagyobb palaolaj készletekkel rendelkező országok, bln bbl

12121212.jpgForrás: EIA

Az ország méretéből adódóan nem meglepő, hogy van ott palaolaj, de ami érdekes, hogy ezt a hatalmas mennyiséget egyetlen giga formáció a nyugat szibériai Bazhenov adja. Ez a formáció a maga 2,3 millió négyzetkilométeres kiterjedésével nagyobb, mint Texas és a Mexikói öböl együttvéve, 80-szor akkora, mint az amerikai Bakken palamező, amely jelenleg az amerikai olajtermelés mintegy negyedét adja. Egyébként az nem újdonság, hogy Nyugat Szibériában hatalmas olajkészletek vannak, ugyanis innen származik az orosz olajtermelés kb. 70 százaléka, aminek köszönhetően az oroszoknak néha még a szaúdiakat is sikerül túltermelniük. A Bazhenov a nyugat-szibériai medence közepén helyezkedik el és orosz becslések szerint a térség ásványkincsének körülbelül 90%-a a ebből formációból ered. Az orosz olajkitermelők eddig hasonló okokból kerülték eddig ezt a vidéket, mint például az amerikai Bakken-t, a térség geológiai adottságai nem kedveztek a hagyományos olajfúrási technológiáknak, de az új olajkút-megművelési módszereknek köszönhetően már valószínűleg hozzáférhetővé válhat ez a hatalmas olajvagyon is. Continue reading

Európai gázpiac: a krími konfliktus következményei

Azt már egy korábbi posztban kifejtettem, hogy Oroszország és az EU gázpiaci kapcsolatát a kölcsönös függőség jellemezni. Igaz ugyan, hogy Oroszország az Unió legnagyobb gázbeszállítója, de mivel más irányba (keleti) nincs kiépítve a Gazprom infrastruktúrája ezért nagyon nem keménykedhet az európai ügyfeleivel. Sőt az elmúlt években a Gazprom alkupozíciója az európai energiacégekkel kapcsolatban erősen megroggyant, mivel a gazdasági válság miatti kereslet visszaesés miatt erősen túlkínálatos lett a globális LNG piac és ez a túlkínálat Európában csapódott le. Ezt kihasználva az EU több éves csörte után elérte, hogy az oroszok csökkentsék a hosszút távú szerződésekben alkalmazott gázárakat, amit érthető módon nem igazán értékeltek. Ekkor valószínűleg realizálták, hogy ez így nem igazán jó nekik (az EU a nagy gázimportőrök közül a legolcsóbban kapja a gázt az oroszoktól) ezért elkezdtek alternatív útvonalakat keresni. És itt jött a képbe Kína. Az elmúlt három évben Kína és Oroszország egyre jobb barátok lettek egymással. Ez tetten érhető abban, hogy egymás után kötik az üzleteket az orosz és kínai olajvállalatok. Az elmúlt három évben a kínai orosz olajimport megduplázódott és ma már a teljes import több mint 10%-át teszi ki. És ez az arány valószínűleg tovább fog nőni, mivel folyamatosan kötik az üzleteket (a legutolsó tavaly októberben történt, amikor a Rosneft és a China Petroleum Corp. 10 éves megállapodása keretében megduplázzák a Rosneft szállításait az országba és így Kína válik az orosz olaj legnagyobb piacává). Continue reading