Februári események – Béla vétel

Februárban visszatöltöttük az év végén profitrealizálás során lecsökkent Jumbo (Bloomberg kód: BELA GA, nekünk csak Béla) részvénypozíciónkat a hónap elején kialakult újabb görög piaci pánikban. Főleg, miután azt láttuk, hogy az görög állampapírok is megnyugodtak, de Béláról valahogy elfeledkezett a piac.  Bélát már korábban bemutattuk egy korábbi posztunkban. A vállalat fundamentumai azóta sem romlottak el, sőt a román és a bolgár piacok a cég növekedésének forrásává váltak, míg a görög piac az elhúzódó válság ellenére is közel 5 százalékkal tudott növekedni. Az ennyire profitábilisan és viszonylag gyorsan növekvő cégek értékelésénél mindig felmerül a kérdés, hogy meddig tartható fenn a növekedés időszaka, főleg úgy, hogy ez a vállalat a hazai piacán már évek óta piacvezető, így csak a külföldi növekedés az igazi lehetőség.  Az a tény, hogy Bélának sikerült exportálni az üzleti modelljét már három környező országba (Ciprus, Románia, Bulgária) optimistábbá tett bennünket a hosszabb távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban (Albánia, Macedónia, Szerbia ahol már méregetik a terepet). Ezen kívül az elmúlt évek görög viszonyain edződött Béla meglehetősen konzervatív, és jelentős készpénzállományt halmozott fel, ami még jól jöhet, ha esetleg megint rosszabbra fordul a helyzet Görögörszágban. Béla nettó készpénzállománya 258 millió Eurót tett ki, ami a jelenlegi piaci kapitalizáció 13,5%-a.

Forrás: Bloomberg

Februári események – Phosagro vétel

Február elején részt vettünk a korábban már bemutatott Phosagro másodlagos részvénykibocsátásában, ezzel alacsonyabb áron sikerült újratöltenünk a korábbi emelkedésekben eladott készleteinket. Alapvetően még mindig úgy gondoljuk, hogy egy rendkívül jól menedzselt vállalatról van szó, amit jól mutat, hogy minden évben messze a tőkeköltsége feletti megtérülést sikerül elérnie.

 

Számításaink szerint a mostani műtrágya árak mellett a vállalat jövőre 8,4%, utána már 11,5%-os szabad cash flow hozamot tud megtermelni (dollárban kifejezve), amit meglehetősen attraktívnak gondolunk, főleg úgy, hogy hosszabb távon optimisták vagyunk a műtrágya árakkal kapcsolatban, ami tovább növelné a vállalat cash flow hozamát. Ami még egy kis pozitívum a cég mellett, hogy ugyan orosz papír, de mégsem a klasszikus orosz kockázatot hordozza magában: a legfontosabb értékvezérlő a műtrágya ára, és ha valamilyen para van az oroszoknál, akkor a rubelgyengülés még fundamentálisan jó is neki (költségeinek egy része rubeles, míg a bevétele dolláros).

Februári események – Moneta vétel

 

A Moneta a GE Money cseh leánybankja volt, hasonlóképpen, mint a Budapest Bank Magyarországon. A bank hitelportfóliójának körülbelül a fele kisvállalati a másik fele pedig lakossági hitel. A lakossági szegmensen belül a legnagyobb súlyt a fogyasztási és személyi kölcsönök adják. Február elején jelentett a bank, ahol szinte minden tekintetben felülmúlta várakozásainkat. A vállalat jelentős szabad tőkével rendelkezik, amit ki is oszt idén osztalék formájában. Ennek köszönhetően idén 11 % feletti osztalékot fog kifizetni a vállalat, ami hosszú távon nyilván nem tartható, de számításaink szerint a növekedési kilátások függvényében a bank képes egy 5,5-7,8%-os osztalékhozam elérésére, amit elég vonzónak tartunk a jelenlegi hozamkörnyezetben. A cseh piac is szenved a hitelezési marzsok szűkülésétől, de véleményünk szerint a bank a hitelezési volumen növelésével kompenzálni tudja ennek a folyamatnak a káros hatásait. A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a negyedéves jelentés után optimistábbakká váltunk. A cseh makrogazdasági helyzet rendkívül támogató a lakossági hitelezés szempontjából: a reálbérek az elmúlt két évben folyamatosan növekedtek, a munkanélküliség alacsony, fogyasztói bizalom történelmi csúcson tanyázik, ami kezd látszódni a bank számaiban is, hiszen a hitelezési volumen a bank lényeges szegmenseiben javulni tudott, és véleményünk szerint ideális a környezet a fogyasztási hitelek és személyi kölcsönök további felfutásának, amiben a vállalat nagyon erős pozíciókkal rendelkezik.

Phosagro: az új kedvenc agrárcégünk

A havi jelentéseinkben említettük, hogy az elmúlt hónapok folyamán fokozatosan strukturáltuk át az orosz műtrágya kitettségünket: a nyár folyamán fokozatosan szálltunk ki az alapvetően nitrogén alapú műtrágyákat gyártó Akron-ból, míg növeltük a kitettségünket a foszfát alapú műtrágyákat gyártó Phosagro-ban, amiből a kezdő legnagyobb pakettünket az év eleji beöntőben rendkívül jó áron kaparintottuk meg. Hogy mi volt a poén ezekben a cégekben már leírtuk korábban (Acron: az orosz-ukrán válság nagy nyertese, Kínai segítség a gazdáknak), Röviden: mivel mindegyik orosz műtrágyagyártó 70 százalék feletti exportkitettséggel rendelkezik ezért bevételei legnagyobb része dollárban, kiadásai pedig rubelben keletkeznek. Ezért a rubel jelentős leértékelődésével ezeknek a cégeknek a profitja felrobban (jó értelemben véve) mindaddig, amíg a dollárban kifejezett végtermék árak nem esnek jelentősen (vagy jóval kisebb mértékben, mint a rubel). A stratégia működött is, ezek a papírok nagyon jól teljesítettek az elmúlt két évben, az Akron például közel megduplázódott dollárban kifejezve. De akkor miért adtuk el az elsősorban nitrogénes Akron-t és miért szerettük meg helyette az elsősorban foszfátos Phosagro-t?

Orosz műtrágyagyártók teljes hozamának alakulása az elmúlt két évben dollárban kifejezve

kep1

Forrás: Bloomberg

Continue reading

Ismét jó áron az orosz Dagobert bácsi

Sokat írtunk már az orosz részvénypiacról, főleg akkor, amikor tombolt a válság, és rengeteg jó befektetési lehetőség adódott. Azóta lecsillapodtak a kedélyek, az orosz gazdaság alkalmazkodott az alacsonyabb olajárakhoz (nagyrészt a rubel leértékelődésén keresztül) és elmaradt a sokak által várt gazdasági összeomlás. Ez tükröződik a részvénypiac teljesítményén is, az idei évben az orosz piac az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta. Különösen a nem állami kézben lévő papírok teljesítettek jól, ahonnan mi is előszeretettel válogatunk a Fundman Alapba. Azonban nem minden részvény vett részt az emelkedésben, az idei egyik nagy vesztes a teljesen speciális megközelítést érdemlő Szurgutnyeftegaz (a továbbiakban a digitális pazarlás elkerülése érdekében: Szurgut), és annak is különösen az osztalékelsőbbségi részvénye volt, amely ismét érdekes befektetési lehetőséget kínál (nemrég vettünk is az Alapba) – a továbbiakban erről a papírról lesz szó. Korábban már írtunk a cégről (itt, és itt).

pref-chart

A Szurgut osztalékelsőbbségi részvényének árfolyamalakulása az utóbbi években

 

Continue reading

Mi még nem a Wizz Air-rel repülünk

Amikor egy részvény hirtelen 25-30%-ot esik, az általában valami komoly negatív fejleményt jelent, de gyakran egy eltúlzott pánikreakcióról van szó, ami jó beszállási lehetőséget jelenthet. Ekkora mértékű sokk érte a Wizz Air részvényeit a Brexit-szavazás hírére, ami angol és kontinentális fókusz ide, gazdasági bizonytalanság oda, elsőre eléggé eltúlzottnak tűnik. Felmerül azonban a nagyon fontos ellenőrző kérdés: nem lehet, hogy a papír túl drága volt, és valójában így hiába az árfolyamesés, még mindig nem elég jó a beszállási pont?

airplane

 

Continue reading

Aeroflot: sikeres felszállás

Lassan egy éve írtunk egy posztot az orosz légiközlekedési piacról, aminek az volt a főbb megállapítása, hogy a nemzetközi szankciók és az alacsony olajárak miatt összeszakadó rubel rendívül nehéz helyzetbe sodorta a beruházási ciklus csúcsán dollárban eladósodott iparágat. Akkori várakozásunk az volt, hogy a piac egy nehéz konszolidációs szakasz elé néz, pár szereplő kiesik a piacról és a legerősebb szereplő az Aeroflot fog győztesen kikerülni a történetből, hacsak a politika közbe nem szól. Szerencsére nem szólt, és a második legnagyobb orosz légitársaság a Transaero-t engedték csődbe menni, bár sokáig napirenden volt, hogy az Aeroflot-nak kellene kimentenie. Ez az Aeroflot szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyvnek számított volna, mivel a Transaero saját tőkéjének piaci értéke masszívan negatív tartományban volt,  (a hitelek értéke jóval nagyobb volt, mint a vállalat eszközeinek az értéke) ráadásul az Aeroflotnak egyáltalán nem volt szüksége a Transaero gépeire sem. Az orosz légiközlekedési piac már az orosz-ukrán válság előtt is kezdett túlkínálatossá válni, amihez csak hozzáadódtak a gazdasági szankciók és az olajárak masszív visszaesése miatti fogyasztási kereslet csökkenés is. A Transaero elengedése viszont új helyzetet teremtett, a túlkínálat megszűnt, ráadásul egy olyan szereplő hagyta el a piacot, amely a low cost stratégiájával folyamatosan 10-20%-kal az átlagos (economy) repülőjegyárak alá kínált. (Ez a stratégia úgy tűnik nem igazán működött…) Ezzel mérséklődött az árverseny, javult a megmaradó légitársaságok kapacitás kihasználtsága és így a jövedelmezősége is.

főkép

Continue reading

Wienerberger: javuló kilátások

balkon

 

Már írtunk egy posztot a Wienerberger nevű osztrák építőipari cégről, amit Magyarországon többek között a Porotherm téglákról, a Semmelrock térkövekről és a Tondach tetőcserepekről ismerhetnek.  Építkezős tapasztalataim alapján arra jutottam, hogy ezek a termékek ár/érték arányban tényleg elég jók, én is használtam ezekből és teljesen meg voltam velük elégedve.

A mostani posztban adunk egy rövid áttekintést, hogy mi is történt az elmúlt másfél évben a céggel, illetve, hogy azóta hogyan változtak a kilátások. A vállalat alapvetően hozta a várakozásainkat és jól teljesített az elmúlt időszakban. Bevételei stabilan évi 5-6 százalékkal nőttek, miközben kifutottak a korábbi évek átszervezései, eszközleírásai és hatékonyságnövelései következtében felmerült egyszeri költségtételek. Mindezek eredményeképpen a vállalat jövedelmezősége jelentősen javult és a 2015-ben ismét nyereségessé vált, még úgy is, hogy a cég amortizációja még mindig jelentősen el van inflálva ( az előző évek jelentős beruházásai miatt) és torzítja az egy részvényre jutó eredményt. Legyen ennyi elég a múltból nézzük a jövőt. Mi változott az elmúlt két évben?

Continue reading

Uralkali és a kartell

Már rég óta követjük az Uralkali nevű orosz cég részvényeit, egyrészt azért, mert az orosz részvényalap benchmark papírja (volt), másrészt mivel az oligopolisztikus piac, amin működik sokkal érdekesebb, mint egy normál versenyző piac. Ráadásul a mostani olajáresés és rubelgyengülés miatti részvénypiaci mészárlásban természetes módon olyan cégeket keresünk, ahol a külső körülmények kedvezően alakulnak, de az általános pánikban mégis megbüntetik a papírt. A részvényről szóló beszámolóinkat ott hagytuk abba (nagyon hasznos az előzmény poszt átolvasása: http://fundman.blog.hu/2013/08/09/egy_paradigmavaltas_tortenete), hogy a furfangos Kemirov a vállalat fő tulajdonosa suttyomban kiszállt a részvényeinek feléből majd a vállalat kilépett az orosz-fehérorosz kálium kartellből. Amint írtuk a korábbi posztunkban ez a döntés a vállalat szemszögéből teljesen racionális volt, de érthető módon ezt a húzásukat a fehéroroszok nem igazán értékelték ezért egy kis időre le is csukták a cég akkori vezetőjét (miután fehérorosz meghívásra Minszkben találkozott az ország miniszterelnökével), a vállalat tulajdonosa ellen pedig nemzetközi körözést adtak ki, de elfogni nem tudták (ő nem ment Fehéroroszországba).  

Az Uralkali vezérigazgatóját letartóztatják Minszkben

Vladislav-Baumgartner-Uralkali-GD-Minsk-prison

Forrás: http://www.russiasupplychain.com/minsk-v-moscow-another-trade-war/

Continue reading

Kínai segítség a gazdáknak

Hát itt megint nem lesz fizetésemelés… Pedig már tavaly és tavalyelőtt sem volt. Nem lesz ez így jó!” – mondta keserűen Mr. MacDonald amerikai mezőgazdasági termelő miközben a terményárakat lapozgatta az újságban.

Old MacDonald

old macdonald

És valóban. Az agrárárak az elmúlt három évben folyamatosan esnek (dollárban), aminek nyilván nem igazán örülnek a farmerek. Ha pedig esnek az árak, akkor előbb-utóbb csökkenteni kell költségeket is.

Continue reading