Az Alap kiváló júniust tudhat maga mögött, a kedvező részvénypiaci hangulatban a referenciaindexet (+3,36%) túlszárnyalva, 6,59%-kal emelkedett az árfolyama. A legnagyobb pluszt az orosz ingatlanszektor reprezentánsai, az LSR (+20%) és az Etalon (+16%) tették hozzá az Alap teljesítményéhez, de kínai internetes MoMo (+26,5%) és a török háztartási cikk exportőr Vestel Beyaz (+26,5%) is kiválóan teljesített. Pozitívan teljesítettek a török bankjaink (elősorban a Vakifbank, Yapi Kredit Bank és az Isbank) és a hosszú állampapírjaink is. A teljesítményt némileg mérsékelte a svájci Aryzta, a török Soda és a CIG Pannónia negatív hozama, de ezeket a papírokat kisebb súllyal tartottuk, illetve a visszaesésük sem volt jelentős. A megvalósult folyamatokat egy kicsit részletesebben bemutatva az orosz ingatlanszektorról elmondható, hogy az idei második félévben életbe lépő új szabályozás miatt (amely fogyasztóvédelmi okokból azt célozza meg, hogy az ingatlanfejlesztők elkülönített számlán kezeljék a projektekre előlegként beszedett összegeket) rendkívül népszerűtlenné váltak a szektor papírjai. Az emelkedő ingatlanárak, és a 10% fölötti cash flow és osztalékhozamok ellenére az ingatlanfejlesztő cégek a nettó eszközértékükhöz képest 50-70% közötti diszkonton forogtak a historikus átlag 30% körüli szinthez képest. Mivel a csökkenő hozamkörnyezetben egyre népszerűbbé válnak a jelzáloghitelek, és a szektorbeli konszolidáció során a kisebb fejlesztőktől jelentős piaci részt szerezhetnek a tőzsdei hátterű, stabil finanszírozású cégek (ezekbe fektettünk), úgy véljük, hogy indokolatlan a részvényekbe árazott pesszimizmus, és a júniusi emelkedés ellenére további felülteljesítésre van még tér. A kínai piacon a kereskedelmi tárgyalások összeomlása miatti kedvezőtlen hangulat fokozatosan alábbhagyott, és a konstruktívabb légkörben az egyébként bíztató első negyedévről beszámoló MoMo részvényeit ismét megtalálták a befektetők. A török piac szintén erősen negatív hangulatban kezdte a hónapot: a demokrácia kudarcának felfogott, mondvacsinált okkal megismételt isztambuli polgármesterválasztás, valamint az S400-as orosz védelmi eszköz beszerzése miatti fenyegető amerikai szankciók réme egyaránt negatívan hatott a befektetők kockázatvállalási kedvére. Ugyanakkor a javuló nemzetközi szentiment mellett segített, hogy továbbra is folytatódott a török külkereskedelmi mérleg javulása (ez jelentősen csökkenti a török lírára nehezedő nyomást), a banki betéti kamatokat ismét hagyták emelkedni az állami bankok, így a magas jegybanki kamat nem csupán névleges maradt, hanem szintén támogatta a török lírát; a megismételt választás rendben lezajlott és jelentős ellenzéki győzelmet hozott, rámutatva Erdogan elnök korlátjaira, és hogy még nem épültek le teljesen az ellensúlyok a török politikában. A hónap végi G20-as csúcson ráadásul további pozitívumot jelentett Trump elnök békülékeny hozzáállása a fegyver beszerzési kérdéshez (bár ez – mint a múltban már sok esetben tapasztalhattuk – rendkívül gyorsan tud változni). Összességben sikeresen tudtuk lekereskedni az eseményeket: a hónap eleji viszonylag alacsony török súlyt még az emelkedés előtt sikerült visszaemelni, és a piac többi része előtt beralizó állampapírkitettségünket jó időzítéssel banki- illetve lemaradó ipari cégek részvényeire cserélni. Ezen kívül a hónap során bővítettük az osztrák Andritzban és AT&S-ben korábban nyitott pozíciónkat, úgy véljük, hogy mindkét papír rendkívül alulárazott a historikus értékeltségéhez képest, miközben a fundamentumaikban nem látunk ezt igazoló mértékű romlást. Részt vettünk az orosz Tinkoff Bank tőkeemelésében, úgy véljük, hogy a cég ígéretes növekedés előtt áll, ami a kockázatok ellenére nagy emelkedési potenciált rejt magában, amennyiben az „éledező orosz fogyasztó” folytatni tudja a lassú magához térést. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az orosz piac elmúlt 1,5 éves markáns felülteljesítését a többi fejlődő piachoz képest. Ugyan a fudamentumok véleményünk szerint ezt indokolták, de emellett a korábbi jelentős diszkont – amely biztonságot nyújtott a szankciós kockázatok előtérbe kerülése esetére – alacsonyabbá vált, így indokoltnak láttuk az orosz pozícióink csökkentését. 6 orosz befektetésünknek is mérsékeltük ennek megfelelően a súlyát, kettőtől pedig teljesen megváltunk, valamint az elkezdődő osztalékszezonban befolyt pénzt sem fektettük vissza az orosz piacra. A másik sokat emelkedő piacunk a román volt, ahol véleményünk szerint az emelkedéssel párhuzamosan el is tűnt az „érték”, így szinte teljesen felszámoltuk a román kitettségeink maradék részét, és az esetleges visszaszállással megvárnánk egy korrekciót. Szintén lecsökkentettük a Wizz Air kitettségünket: a cég ugyan továbbra is rendkívül pozitív folyamatokról számol be, azonban az emelkedés után a papír mind saját magához, mind a gyengélkedő szektortársakhoz képest prémium árazásúvá vált, és ez alacsonyabb védelmet jelent a szektort jellemző esetleges hangulati ingadozások ellen.
Az Alap a júliust 95%-os részvénypozícióval kezdte, amely a referenciaszintnél magasabb, azonban a historikusnál némileg alacsonyabb. A fedezetlen devizakitettségünk 69%-os volt.
