Fundman Alap – Január

A január felemásan alakult a részvénypiacokon. Az első hetekben még kitartott a tavaly év végi lendület, majd a kínai koronavírussal kapcsolatosan érkező egyre aggasztóbb hírek hatására óvatosabbá váltak a befektetők és különösen a nyersanyag- és turizmuskapcsolt iparágakban volt megfigyelhető eladói nyomás. A forint is tovább folytatta a gyengülő pályáját a globális devizákkal szemben, és ezek árnyékában a Brexit teljesen észrevétlenül következett be. Az Alap jól állta a sarat a turbulens időszakban és a referenciaindex 1,52%-os emelkedését jóval meghaladva 4,72%-kal tudott felértékelődni, a hónap közepén új történelmi csúcsot is elérve. A pozitív teljesítmény a forint gyengülése és néhány egyedi jó részvényteljesítmény (mint pl. a kínai streaming cég Joyy +19% -os emelkedése) mellett alapvetően két fő téma köré csoportosítható:
1) folytatódott a török gazdasági kilábalás, és ennek megfelelően a pozitív (+40%-os idei eredménynövekedést előrejelző) banki menedzsmentprognózisok miatt erősödtek a bankrészvényeink (Vakif Bank +23%, TSKB Bank +16,5%). Szintén jól hozott a konyhára a Yapi Kredit alárendelt örökjáradékkötvényünk (+10%), valamint az ingatlanpiaci kitettségeink (Emlak Konut +18%, Torunlar +11%)

2) az orosz piacon már jó ideje jelentősen alulsúlyozzuk az energetikai szektort, és helyette a stabil készpénztermelő képességgel és értékelhető osztalékhozammal rendelkező, belső gazdaságra fókuszáló cégeket preferáljuk. A jelenetős olajáresés ugyan negatívan hatott az olajcégekre (és így az egész orosz tőzsdeindexre is), azonban a januári orosz kormányváltás, és a családokat előtérbe helyező új gazdasági irányvonal szárnyakat adott az orosz befektetéseinknek, amelyeket nem érintett érzékenyen az olajáresés. Ráadásul pozitívan hatott egy új befektetői kör megjelenése a piacon: az egyre alacsonyabb banki kamatok miatt a tőzsdére „menekülő” orosz kisbefektetőké. Az Alap egyik legnagyobb kitettsége, az ingatlanfejlesztő Etalon 37%-ot emelkedett, de szintén jól teljesített a játékáruházlánc Detsky Mir (amely már decemberben is szépen tudott emelkedni, így itt már némi profitot is realizáltunk és csökkentettük a részvény súlyát) és az internetes bank, a Tinkoff (+15%).

Persze ezúttal is voltak gyengébb elemei is a portfoliónak: a török Pegasus (-18%) nem kapta meg a repülési hatóságoktól a várt járatbővítési engedélyeket, és a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak is negatívan hatottak az árfolyamára. Szintén veszített az értékéből az utazási szolgáltató TUI (-16%), amelyet a globális turizmussal kapcsolatos aggodalmak mellett tovább nyomasztott a változatlanul a hangárakban porosodó vadonatúj Boeing Max állományának a jövője – úgy néz ki, hogy az idei főszezonban is nélkülözni lesz kénytelen az egyébként jelentős költségelőnyt nyújtó alacsony fogyasztású gépeket. A lengyel cipőhálózat, a CCC (-11%) továbbra sem tudott megfelelő stratégiával előállni, és a decemberben vásárolt, az Alapban csak kis súllyal szereplő Tullow Oil (-18%) is csökkenést mutatott a negatív olajárkörnyezetben.

A hónap során csökkentettük a kitettségünket az erősödő orosz fogyasztási szektorban (adtunk el a már említett Detsky Mir, a kiskereskedelmi Magnit és az ingatlanfejlesztő LSR papírjainkból). Ezen kívül a továbbra is ragyogó folyamatokról jelentő, ámde kissé megdrágult árfolyamú Wizz Air súlyát is csökkentettük. Szintén mérsékeltük a szépen menetelő török Aygaz és az orosz acélipari papírjaink súlyát – a hónap közepi  időzítés szerencsés volt, mert azután korrigált is a részvények árfolyama. Ismét bekerült ugyanakkor a portfolióba a kínai internetes streaming cég, a Momo, ahol az értékeltség vált kedvezővé, pedig továbbra is pozitív kilátásokkal rendelkezik a vállalat. A papírokban lezajló gyorsított könyvépítéseket kihasználva vettünk a telefonos játékfejlesztő lengyel Ten Square, valamint a holland bejegyzésű internetes holding, a Prosus papírjaiból. Február elején az Alap részvénykitettsége 99%-os volt, azaz továbbra is szinte teljesen fel van töltve. Mivel az időszak során a gyenge forintárfolyamot kihasználva ismét növeltük az euró és a török líra fedezeti pozícióinkat, az Alap nyitott devizakitettsége a korábbinál alacsonyabb, 70%-os szinten állt.

Fundman Alap – December

Az Alap decemberben tovább tudta növelni az árfolyamát (+3,24%), a referenciaindexet mintegy 2%-kal meghaladó mértékben, és ezzel egy sikeres 2019-es évet zárt, amely végén 30,73%-os emelkedéssel új történelmi árfolyamcsúcsot is elért. A decemberi hónap a globális részvénypiacok számára is kedvező hangulatban telt, ami jó hátteret adott a részvényeink teljesítményének, az egyedüli negatív faktor a forint erősödése volt, amely a portfolió fedezetlen devizakitettségű részén némileg erodálta a teljesítményt. Az összteljesítményhez legnagyobb mértékben – a török piac decemberi stagnálása ellenére – két török részvényünk, az ingatlanfejlesztő Is Reit és egy közepes méretű bank, a TSKB bank járult hozzá. Előbbi esetben némileg váratlan pozitív fordulatot jelentett a cég ilyen mértékű, 46%-os árfolyamemelkedése, ezért ezt a kisebb súlyú pozíciót zártuk is. A TSKB Bank (+10%) azonban továbbra is stabil részét képezi a portfoliónak, úgy gondoljuk, hogy a török bankszektor számára kedvező lehet a 2020-as év is, amennyiben megvalósul az általunk várt viszonylagos gazdasági stabilitás, és 2020-ban nem lesz szükség a 2019-es mértékű céltartalékképzésre, de ismét be tud indulni a hitelezés. Az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus csillapodásával az ázsiai elektronikai szektorban és mérséklődni tudtak a félelmek, és ennek az egyik haszonélvezője volt az Alap egyik nagy kitettségét jelentő osztrák AT&S, amely jelentős kínai gyártókapacitásokkal rendelkezik. Az olcsó európai kamatszinteken történő finanszírozásból megvalósuló lukratívnak ígérkező, de nem egyszerű lebonyolítású kínai gyártósorberuházások sikeressége fogja meghatározni a cég közép távú megítélését. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évtizedben lezajlott sikeres projektek, valamint a vevőkörben lévő neves partnercégek (Intel, Apple) szakértelme egyaránt a projekt sikere mellett szól, de a jelenlegi árazási szintek  messze nem tükrözik a kedvező kimenetelt. A jó teljesítményt nyújtó befektetések között volt az orosz Tinkoff Bank (+13,5%), ahol egy pár hónappal ezelőtti korrekciót kihasználva tudtunk nagyobb pozíciót kiépíteni, és amely az egyik legnagyobb növekedési sztorit jelenti az elsősorban stabilitásban gondolkodó orosz cégek között. Szintén markánsan felértékelődött az acélcsőgyártó orosz TMK (+13,5%), amely sikeresen lezárta az amerikai leányvállalatának az értékesítését. Itt az adott okot az izgalomra, hogy ugyan még tavasszal megállapodtak az ügylet vételárában, időközben azonban jelentősen elromlottak az amerikai palaolaj cégek kilátásai, és ez negatívan hatott az őket kiszolgáló leánycég működésére. Az ügylet ugyanakkor lezárult, és a TMK jelentős tőkeinjekcióhoz jutott, amiből rendezni tudja a mérlegszerkezetét, és megszabadulva az amerikai üzletágtól, a jóval stabilabb orosz részlegre koncentrálhat, illetve osztalékfizetésbe is kezdhet. Voltak ugyanakkor negatív teljesítményű elemek is a portfolióban: régi kedvencünk, a kínai, illetve egyre inkább globális online streaming „iparban” működő YY hiába változtatta az időközben a nevét Joyy-ra, decemberben nem sok örömöt láttunk benne (-13%). Továbbra is bízunk ugyanakkor a cégben, nem láttunk fundamentális okot az esésre, ezért kis mértékben még növeltük is az Alap kitettségét a még a korábbinál is kedvezőbb szinteken. Egy másik negatív fejlemény volt az európai utazási iroda, a TUI árfolyamának a mérséklődése (-10,8%), itt az egyébként kitisztulni látszó piaci környezet ellenére ismét felerősödtek az aggodalmak a cég földön rostokló Boeing 737 Max gépeinek jövőbeli sorsával kapcsolatosan, amely a menedzsment előrejelzések szerint is komoly rizikófaktort jelent a 2020-as eredményességet illetően. Az időszak során növeltük néhány meglévő kitettségünket, és ennél is több esetben realizáltunk profitot a meglévő papírjainkon, két esetben pedig teljesen ki is szálltunk az adott részvényből.  Az időszak során az Alapba áramló befektetéseket egyelőre még nem fektettük be teljesen, és ez is hozzájárult, hogy a 2020-as év elejére a korábbinál alacsonyabbra, 97% alá csökkent az Alap részvénykitettsége. A forint decemberi erősödését kihasználva csökkentettünk az euró és dollár fedezeti pozícióinkon, így a nyitott devizakitettség január elején ismét magasabb, 76%-os volt, amely döntő részt török lírából, dollárból, euróból és rubelből állt.

Fundman Alap – November

Az Alap jól sikerült hónapot tudhat maga mögött, a 4,08%-kal emelkedő referenciaindexet túlszárnyalva, 7,9%-os emelkedéssel zárta a novembert. Az ilyen időszakok miatt érdemes ezt a szakmát űzni, mikor egy kis szerencse is mellénk áll és bejönnek az elképzeléseink. Ugyan eléggé széleskörű kitettséget tartunk az Alapban, a hónap során szinte nem is volt olyan papírunk, amelyik érezhető veszteséget termelt volna (az egyedüli visszaeső a korábbi jelentős emelkedés után korrigáló osztrák Andritz volt). Ezzel szemben a korábbi „alvó időszak” után több részvényünk is kilőtt. A legjelentősebb fejlemény a közel fél éve módszeresen gyűjtögetett török ingatlanfejlesztő és -üzemeltető Torunlar tündöklése volt. A papír piacán az elmúlt hónapokban elmaradt az állampapírhozamok csökkenése és a líra erős szinten maradása miatt általunk indokoltnak vélt erősödés. Próbáltuk megtalálni ennek az okát, de nem találtunk rá jobb indokot, mint hogy egyszerűen nem volt megfelelő a részvény elemzők általi követése, és így a befektetőknek nem igazán került fel a radarjára. Ez változott meg a hónap elején: több brókercég is elemzést készített a cégről, és ugyanarra a konklúzióra jutottak, mint korábban mi is: rengeteget javultak a fundamentumok. A megnövekedett érdeklődés közel 40%-kal hajtotta fel a papír árát, így a kitettségünk egy részén már profitot is tudtunk realizálni. A török piac összességében is felülteljesítő volt, és több más jól teljesítő befektetésünk is volt ott, például a TSKB és a Vakifbank, amelyek 20% örüli mértékben tudtak emelkedni. Szintén érezhetően járult hozzá a havi hozamhoz a kínai YY, amelyet továbbra is kiemelkedően alulértékeltnek tartunk és az izraeli gyógyszercég, a Teva, ahol a gyógyszeripari szereplők ellen zajló hatósági büntetések/kártérítési perek várható veszteségei egyre jobban körvonalazódnak, és ezt követően normalizálódhat a cég működési környezete. Az időszak során a jó teljesítményekkel párhuzamosan több befektetésünknél is csökkent az általunk vélt alulértékeltség, így csökkentettük a kitettségünket a török piacon a Torunlar, Aygaz, Turkish Airlines, Kardemir és TSKB papírjaiban, valamint teljesen megváltunk az autógyártó Tofas részvényeitől. Az osztrák piacon az ingatlanfejlesztő Atrium papírjaiból adtunk el a sikertelen felvásárlási ajánlatot követően bizonytalanná váló tulajdonosi stratégia miatt, valamint a jó teljesítménye miatt kissé nagyra „hízó” AT&S papírjainak is mérsékeltük a súlyát. Eladtuk a kínai internetes szektorban lévő MoMo papírjait, amely felülteljesítette a szektortársakat, így relatíve túlértékelté vált. A vételi oldalon is aktívak voltunk, növeltük néhány viszonylag lemaradó török papír súlyát, valamint a nyugat-európai piacon is növeltük a kitettségünket. Ismét visszaszálltunk a dél-afrikai technológiai óriásholding, a Naspers részvényeibe, amelyből kiárazódott a szeptemberi vállalatstruktúra-átalakítás pozitív hatása, és ismét jelentős diszkonton forog a leányvállalatainak az értékéhez képest. Továbbra is felülsúlyozott részvénypozíciót tartunk, az Alap december elején is teljesen fel volt töltve, de a devizakitettség jelentős részét visszafedezzük forintra, így a nyitott devizapozíciónk december elején 56%-os volt.

Fundman Alap – Július

Az Alap számára jól alakult a július, a stagnáló részvénypiaci környezetben 4,39%-kal tudta növelni az árfolyamát, bár a referenciaindextől kis mértékben elmaradt. A teljesítményt a török papírjaink húzták: a bankjaink (Vakifbank +30% és a TSKB +20%) és a nagy diszkonton forgó holdingjaink (Aygaz +25%, Anadolu Grubu +27%) is kiemelkedően teljesítettek. Szintén hozzátettek a teljesítményhez az ingatlanszektorbeli cégeink: az orosz LSR (9%) és a felvásárlási ajánlatot kapó osztrák Atrium (+12,5%). A svájci Aryzta valamint az orosz HMS és az izraeli Teva ugyanakkor rontotta a teljesítményt. Az időszak során a török piacon az történt, amire egy kedvező szcenárió esetén számítottunk: A javuló makroökonómiai fundamentumok (a magas bázishatás miatt automatikusan lecsökkenő infláció, így megemelkedő reálhozam, valamint a nyári turistaszezon által is támogatott javuló folyó fizetési mérleg adatok) egyre nyilvánvalóbbá váltak.  Mivel a legnagyobb veszélyt jelentő, az orosz légvédelmi rendszer vásárlása miatti amerikai szankciós fenyegetések nem öltöttek testet (sőt, egy tipikusan Trump-i fordulat szinte elfogadta a jelenlegi török külpolitikát), a befektetők lecsaptak a magas kamatkülönbözetet és jelentős kamatcsökkentési kilátásokat kínáló török állampapírpiacra, a kedvező hangulat pedig a részvénypiaci bizalmat is segítette, és a csökkenő kamatokon, és erősödő lírán keresztül a vállalati mérlegekre is pozitívan hatott. A piaci emelkedés során némileg csökkentettünk a török kitettségünket, de véleményünk szerint jó eséllyel a következő hónapokra is kitarthat a lendület, és a török piac – amennyiben nem eszkalálódik semmilyen külső konfliktus – relatíve felülteljesítő lehet. Növeltük a nyugat-európai tőzsdéken forgó, de a globális világpiacot kiszolgáló ipari vállalatok súlyát, ebben a szegmensben ugyanis az elmúlt hónapokban sok esetben hatalmas alulteljesítést figyelhettünk meg, és az árazások kedvezővé váltak, miközben a fundamentumok véleményünk szerint továbbra is szilárdak. Az Alap az augusztust 97,5%-os részvénypozícióval kezdte, a devizakitettség pedig 63%-os volt. Jelenleg ez nem fedi le az általunk tartott részvények mögöttes devizáját, mert az elmúlt időszak forintgyengülése után indokoltnak láttuk visszafedezni a dollárkitettségünk jelentős részét, valamint az euró és török líra kitettségünk egy részét.

Fundman Alap – Március

Az Alap nem tudta folytatni az év eleji pozitív trendjét, és a márciusi időszakot enyhe, 0,42%-os visszaeséssel zárta, a referenciaindexet azonban így is 1,85%-kal sikerült felülmúlnia. Ez elsősorban a kínai pozícióinknak (YY, Momo, Naspers), illetve néhány jól sikerült orosz egyedi részvény szelekciónknak (LSR, Sberbank, TMK, Lenta) köszönhető, amelyek ellensúlyozni tudták az Alap török kitettségének márciusi visszaesését. A jól haladó amerikai-kínai tárgyalási folyamatok, és a korábbi nagyon negatív hangulat szárnyakat adott a kínai piacnak, amely idén az egyik legjobb teljesítményt nyújtja a kockázatos eszközök körében. A pozitív hangulat átragadt a kínai live-streaming iparágban működő YY és Momo befektetéseinkre is, amelyeknek – bár a negyedik negyedéves eredményük nem volt meggyőző és csak megerősítette a fokozódó piaci verseny miatti aggodalmunkat – az értékeltsége érdemben tudott nőni. Még mindig alulértékeltnek gondoljuk őket, de már nem annyira jó a kockázat/hozam, mint korábban, úgyhogy indokoltnak láttunk némi pozíciócsökkentést. Szintén nem volt meggyőző a kínai internetes óriás, a Tencent gyorsjelentése, amely az általunk tartott holdingcég, a Naspers értékének a döntő részét adja. Viszont örvendetes módon a Naspers menedzsmentje láthatóan végre konkrét lépéseket próbál tenni (európai tőzsdére való bevezetés, leánycégek értékesítése), hogy a hatalmas holding-diszkontot csökkenteni tudja.

Az orosz ingatlanfejlesztő LSR a korábbi hónapok alulteljesítését korrigálta, az acélcsőgyártó TMK esetében azonban igazi pozitív fundamentális fordulatnak lehettünk a szemtanúi/részesei. A „sztori” röviden összefoglalva abból állt, hogy egy, a legnagyobb olajipari cégeket gyakorlatilag stabilan kiszolgáló orosz cégnek (a TMK-nak) van egy amerikai palaolajkitermelők felé beszállító amerikai leánya (amely függetlenül működik az orosz anyavállalattól, így elvileg amerikai mutatószámokon lenne jogos az értékeltsége) és egy jelentős adóssághalmaza – ráadásul ez utóbbi javarészt dollárban denominálva. Az utóbbi években a rubel gyengülése miatt nőtt a rubelben kifejezett adósságállomány, és a magas acélárak (amelyek a cég nyersanyagköltségének a döntő részét adják) rontották az orosz működés profitabilitását. Az amerikai leánycég valós értékét a befektetők nem vették figyelembe, az orosz-amerikai mozaikvállalat  így egy eladósodott orosz cég értékeltségét (az operatív nyereség kb 4x-esét) kapta. Az amerikai leány sikeres eladásának a bejelentésével a TMK így 2 legyet ütött egy csapásra: kikristályosodott az amerikai cég valós értéke (7,5x-ös operatív nyereségre vetített szorzó) és a befolyó vételárból ráadásul vissza tudja majd törleszteni a hitelállományának a jelentős részét, kikerülve az adósságcsapdából. Nem csoda, hogy a hír bejelentése után 20% fölötti mértékben tudott erősödni az árfolyam. A kiskereskedelemben tevékenykedő Lenta árfolyamát egy stratégiai befektető felvásárlása hajtotta a kedvező irányba, míg a Sberbank esetében az oroszokra nézve a várnál kedvezőbb Mueller-jelentés (amely Trump elnök orosz összefonódásait vizsgálja) napvilágra hozása játszhatott szerepet. Mivel nem találtak semmilyen döntő bizonyítékot, az oroszok elleni további szankciós kockázat némileg csökkent.

A hónap számunkra legérdekesebb eseménye a török önkormányzati választás előtt lejátszódó tőkepiaci dráma volt. A kedvező hangulatot elősegítendő, a függetlenségében vélhetően nem maradéktalanul hibátlan központi bank látszólag többféle trükkös módszerrel is igyekezett a lírát stabilan tartani – azonban az elmúlt időszakban lecsökkenő líra betéti kamatok miatt a lakosság számára kézenfekvővé vált a viszonylag kedvező árfolyamszinteken folytatni a dollár felhalmozást –  ez a devizatartalékok csökkenésében csapódott le, és a 1,5 héttel a vállasztások előtt napvilágra kerülő statisztikák láttán a tavaly nyári összeomlás esetleges megismétlődésétől tartó befektetők jobbnak látták visszafedezni a lírakitettségüket – amíg a központi bank a vélt vásárlásaival erre még kedvező árfolyamot biztosít. Ehhez jöttek a spekulatív pozícióépítések, valamint az ilyenkor „szokásos” borús hangvételű nemzetközi elemzői ajánlások, és a jegybank végül válaszlépésre kényszerült. Azt találták a legjobb megoldásnak, hogy korlátozzák a tőkepiaci szereplők lírához jutását, megnehezítve a líra fedezeti pozíciók ésszerű kamatszinteken történő tovább görgetését (azaz a líra elleni spekulációt). Ennek viszont az lett a következménye, hogy jobb híján a befektetők kénytelenek voltak megszabadulni a mögöttes líraeszközeiktől, hogy teljesíteni tudják az eladott líra leszállítását (ugyanis adott pillanatban csak 1000% fölötti kamatra tudtak volna líraforráshoz jutni a bankközi piacon). Emiatt a részvénypiacon, és különösen a kötvénypiacon jelentős korrekció volt megfigyelhető. Egy pár napig nem a fundamentumok számítottak, hanem, hogy mitől lehetett a leggyorsabban megszabadulni. A történésekre úgy reagáltunk, hogy a viszonylag stabilan maradó részvényeinket (fájó szívvel ugyan, de) leépítettük, és az így nyert lírát a sokat korrigáló bankokba (Akbank, TSKB) valamint az ismét attraktív hozamszinteken (19%) forgó hosszú török állampapírokba  fektettük, arra számítva, hogy a választások után normalizálódni fog a helyzet. Az időszak végére a részvénykitettségünk 97%-os szintre nőtt, a fedezetlen devizakitettségünk pedig 70%-os volt. Ez utóbbi a korábbiaknál alacsonyabb szintnek számít, mert a március végi dollárerősödést kihasználva a dolláros eszközeink egy részét jobbnak láttuk visszafedezni forintra. 

Februári események – TSKB vétel

A török bankok közül kitűnik a TSKB magasan átlag feletti saját tőkére vetített jövedelmezőséggel, de ennek ellenére mégis olcsó árazásával. (A két mutató közötti összefüggést pont a török piaccal kapcsolatban egy korábbi cikkünkben már bemutattuk). Ezen kívül a bank helyzete némileg speciális a török piacon: a TSKB Törökország első és egyetlen magán beruházási bankja, a formátumból adódó extrákkal. A stratégia szerint nagyrészt megújuló energia, infrastrukturális és logisztikai projekteket finanszíroznak, kisebb mértékben pedig vállalatokat. A hitelek nagy többségét dollárban vagy euróban nyújtják, és gyakran más fejlesztési bankkal közösen hiteleznek (pl legutóbb az EBRD-vel közösen egy 6m eurós hitelt egy malomipari vállalatnak). Nem meglepő, hogy a portfolió jellegéből adódóan a hitelek minősége is jobb, mint a szektortársainak. Így gyakorlatilag a magasabb megtérülést úgy tudja elérni, hogy hiába alacsonyabb a többieknél a kamatmarzsa, közben kevésbé rontja az eredményt a rossz hitelek miatt képzendő tőketartalékolás, így a végén összességében mégis jobban járnak. A bank további előnye, hogy nem kell fenntartania kiterjedt fiókhálózatot és ügyintézőket (2 fiókja van összesen), ezért lényegesen alacsonyabb költséghányaddal tud működni, mint a versenytársai.
Bár a török bankokban év elején nagy rali volt, a TSKB egyelőre még lemaradó volt, és így az értékeltsége kedvezővé vált a szektortársakhoz képest. Mi azonban továbbra is azt gondoljuk, hogy a hosszú távú kilátások alapján ez lehet az egyik legstabilabb bank a török piacon, amely inkább prémium árazást érdemel a többiekhez képest. A februárban kijött negyedéves jelentés szintén megerősítette az álláspontunkat és ez így együtt az alacsony értékeltséggel jó beszállási pontot nyújtott.