Fundman Alap – November

Az Alap jól sikerült hónapot tudhat maga mögött, a 4,08%-kal emelkedő referenciaindexet túlszárnyalva, 7,9%-os emelkedéssel zárta a novembert. Az ilyen időszakok miatt érdemes ezt a szakmát űzni, mikor egy kis szerencse is mellénk áll és bejönnek az elképzeléseink. Ugyan eléggé széleskörű kitettséget tartunk az Alapban, a hónap során szinte nem is volt olyan papírunk, amelyik érezhető veszteséget termelt volna (az egyedüli visszaeső a korábbi jelentős emelkedés után korrigáló osztrák Andritz volt). Ezzel szemben a korábbi „alvó időszak” után több részvényünk is kilőtt. A legjelentősebb fejlemény a közel fél éve módszeresen gyűjtögetett török ingatlanfejlesztő és -üzemeltető Torunlar tündöklése volt. A papír piacán az elmúlt hónapokban elmaradt az állampapírhozamok csökkenése és a líra erős szinten maradása miatt általunk indokoltnak vélt erősödés. Próbáltuk megtalálni ennek az okát, de nem találtunk rá jobb indokot, mint hogy egyszerűen nem volt megfelelő a részvény elemzők általi követése, és így a befektetőknek nem igazán került fel a radarjára. Ez változott meg a hónap elején: több brókercég is elemzést készített a cégről, és ugyanarra a konklúzióra jutottak, mint korábban mi is: rengeteget javultak a fundamentumok. A megnövekedett érdeklődés közel 40%-kal hajtotta fel a papír árát, így a kitettségünk egy részén már profitot is tudtunk realizálni. A török piac összességében is felülteljesítő volt, és több más jól teljesítő befektetésünk is volt ott, például a TSKB és a Vakifbank, amelyek 20% örüli mértékben tudtak emelkedni. Szintén érezhetően járult hozzá a havi hozamhoz a kínai YY, amelyet továbbra is kiemelkedően alulértékeltnek tartunk és az izraeli gyógyszercég, a Teva, ahol a gyógyszeripari szereplők ellen zajló hatósági büntetések/kártérítési perek várható veszteségei egyre jobban körvonalazódnak, és ezt követően normalizálódhat a cég működési környezete. Az időszak során a jó teljesítményekkel párhuzamosan több befektetésünknél is csökkent az általunk vélt alulértékeltség, így csökkentettük a kitettségünket a török piacon a Torunlar, Aygaz, Turkish Airlines, Kardemir és TSKB papírjaiban, valamint teljesen megváltunk az autógyártó Tofas részvényeitől. Az osztrák piacon az ingatlanfejlesztő Atrium papírjaiból adtunk el a sikertelen felvásárlási ajánlatot követően bizonytalanná váló tulajdonosi stratégia miatt, valamint a jó teljesítménye miatt kissé nagyra „hízó” AT&S papírjainak is mérsékeltük a súlyát. Eladtuk a kínai internetes szektorban lévő MoMo papírjait, amely felülteljesítette a szektortársakat, így relatíve túlértékelté vált. A vételi oldalon is aktívak voltunk, növeltük néhány viszonylag lemaradó török papír súlyát, valamint a nyugat-európai piacon is növeltük a kitettségünket. Ismét visszaszálltunk a dél-afrikai technológiai óriásholding, a Naspers részvényeibe, amelyből kiárazódott a szeptemberi vállalatstruktúra-átalakítás pozitív hatása, és ismét jelentős diszkonton forog a leányvállalatainak az értékéhez képest. Továbbra is felülsúlyozott részvénypozíciót tartunk, az Alap december elején is teljesen fel volt töltve, de a devizakitettség jelentős részét visszafedezzük forintra, így a nyitott devizapozíciónk december elején 56%-os volt.

Februári események – Torunlar vétel

A Torunlar a második legnagyobb nettó eszközértékű tőzsdei ingatlanbefektetési alap (REIT) az isztambuli tőzsdén. Elsősorban plázái és irodaházai vannak, amelyekből folyamatos bérleti bevételhez jut, plusz fejleszt is – irodaházakat és plázákat, amelyeket megtart és bérbe ad, valamint lakóingatlanokat, amelyeket azonnal értékesít. Legnagyobb értékű fejlesztései a Mall of Istanbul, ami egy kb. Westend méretű bevásárlóközpont, megfejelve még egyszer akkora területű iroda- és lakóépülettel, és a Torun Center, amely egy vegyes lakó és iroda hasznosítású épületegyüttes. Bevételeinek nagy részét dollárban vagy euróban gyűjti be, ami a 30%-os arányú irodaházaknál nem gond, azonban a 70%-os arányban lévő plázák esetén csak némi késleltetéssel tudja hozzáigazítani az azonnali devizaárfolyamokhoz, vagy ha ez nagy gondot okoz a bérlőinek (mint a mostani líragyengüléses időkben), akkor kénytelen bizonytalan időre elszenvedni a devizagyengülést. Mivel a projektjei mögött devizahitelek állnak, ez nyilván elég kellemetlen a cégnek, és az ínséges időkben ez meg is látszik a részvényárfolyamon. Szintén meglátszik a nettó eszközértékhez viszonyított diszkonton, amit a legfontosabb indikátornak tartunk – feltéve, hogy korrek módon és konzisztensen van számolva a nettó eszközérték. Év elején ez a diszkont 50-60%körül volt, és mivel idén is fejeznek be projekteket, a nettó eszközérték várhatóan 20% fölötti ütemben tud bővülni. Ugyanakkor várhatóan 2-3 éven belül a meglévő pénzáramlásból vissza tudna törleszteni minden hitelt, ezért nagy kockázatot itt nem látunk – ráadásul ha egyszer majd megáll a líra gyengülése, akkor a plázák bérleti díjbevétele is visszaemelkedhet. A vállalat meglévő stabil pénztermelő képességét tovább fogja fokozni az idén első negyedévben átadandó pláza, a Mall of Antalya és pozitívan értékeljük a Paşabahçe-i földterület hasznosításának megkezdését is. Ez utóbbi a Boszporuszra néző hotel és pár darab villa építését jelenti, ahol az egyes villák értéke eléri a 20-50 millió dollárt(!) (nem is rossz egy ereditleg kb. 200 millió dollárért vásárolt területért) – a kulcs itt nem a fejlesztés bonyolultsága, hanem az engedélyezési eljárás befejezése, amit segíthet, hogy a főtulajdonos Erdogan elnök iskolatársa volt. A fentieken kívül még a Levent 5 elnevezésű lakópark építése is most zajlik, így a jelenlegi projektek várhatóan még két évig lekötik a cég kapacitásait.

Az 5 Levent látványterve… reméljük nem csak blöff.