Fundman Alap – Szeptember

A szeptember eredményesen alakult az Alap számára, a referenciaindexet túlteljesítve 7,37%-ot emelkedett az árfolyama. Az Alapnak ezúttal nem volt nagyobb visszaesést mutató kitettsége, míg a török papírjaink nagy része, valamint néhány osztrák, orosz és nyugat-európai kitettségünk jelentősen tudta növelni az árfolyamát. Az Alap továbbra is egyedi vállalati mutatók/események alapján választja ki a befektetését, de jelenleg az alábbi 3 + 1 fő „mintázat” rajzolódik ki a kiválasztott cégeink között: 1) a török gazdasági kilábalás haszonélvezői: ebbe a körbe tartozik a bankok egy része, illetve azok a jellemzően ipari holdingok, amelyeken véleményünk szerint az indokoltnál nagyobb holding diszkont van a „normál” időkhöz képest; 2) a kereskedelmi háború illetve a lassuló világgazdasági növekedés miatt pesszimistán árazott nyugat-európai ipari cégek, illetve néhány túladott kínai vállalat; 3) a pozitív folyamatok általában kevésbé kerülnek szenzációszerűen a köztudatba, de  úgy tűnik, hogy az új ukrán politikai vezetés kész megegyezésre jutni az oroszokkal, folyamatosak az egymás felé tett gesztusok és jó esélyt adunk annak hogy a kiegyezés után az oroszok némileg vissza tudnak jönni a nemzetközi elszigeteltségből. Ezt követően nem lesz akkora szükségük az elmúlt években felépített hatalmas pénzügyi tartalékokra, és elindíthatnak egy lazább fiskális politikát, valamint a monetáris politikájukon is lazíthatnak és a jelenleg még mindig nagyon magas reálhozamok is csökkenhetnek.  Ennek a haszonélvezői lennének a belső gazdaságra fókuszáló cégek, amelyek jelenleg nem árazzák a javulás lehetőségét sem; +1) Az elmúlt időszakban még valószínűbbé vált, hogy az eurozónában beláthatatlan ideig velünk marad a nulla körüli (alatti) kamatkörnyezet, ugyanakkor lehet olyan cégeket találni, amelyekben ugyan nincsen semmilyen különösebb növekedési sztori, de stabil és védett a piacuk, jó (10%+) a készpénztermelő képességük, és a korábbi időkhöz képest felfoghatatlanul olcsón jutnak finanszírozáshoz (így van még a refinanszírozásból adódó javulási tartalék) , ennek ellenére nem kezdenek felelőtlen projektekbe. Úgy véljük, hogy ezek a kvázi kötvényszerű befektetések hosszú távon jobban fognak teljesíteni, és talán kevésbé kockázatosak, mint sok érdemi hozam nélkül kibocsátott eurós kötvény. Az elmúlt hónapban jellemzően inkább profitot realizáltunk, ahol az árazás alapján indokoltnak láttuk, így csökkentettük a török és osztrák papírjaink súlyát, valamint néhány egyedi orosz papírunkban is mérsékeltük a pozíciót. Ugyanakkor két új török papírral a Garanti Bankkal és a Pegasus légitársasággal bővítettük az Alap befektetéseit. Az Alap így továbbra is teljesen fel van töltve, és a jelenlegi gyenge forintszinteken továbbra is visszafedezzük az euró és dollárkitettségeink egy részét, így a nettó devizakitettség október elején 62%-os volt.

Májusi események – Koc Holding vétel

A Koc holding egyike azoknak a török vállalatbirodalmaknak, amelyekkel már egy jóval korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Ezen holdingok előnye a stratégiai szemlélet, a hosszú távon bizonyított jó corporate governance és a stabilitás, hátránya pedig ugyanez: néha kicsit sokáig tart jó irányba fordítani a hajót. A többi holdinghoz hasonlóan a Koc holding is sok céget tömörít magába, de itt is néhány kiemelt szektor van fókuszban. Esetünkben az energetikai szektor, autógyártás, tartós háztartási cikkek gyártása és az elmaradhatatlan pénzügyi szektor. Erről a cégről azonban – elsősorban a feszített árazása miatt – összességében nincs pozitív befektetői véleményünk. Bár a holdingban tömörülő cégek közül az a LPG disztribútor Aygazt szeretjük, az olajfinomító Tupras árazása elég feszített és a cégben lévő autógyártókat sem mondhatjuk épp olcsónak a jelenlegi árakon. Még egy ok, amiért a közelmúltban nem kedveltük a részvényt az volt, hogy a többi holdinggal ellentétben itt a holding diszkont általában nagyon alacsony volt, sőt előfordult az is, hogy a holding részvényei prémiummal forogtak a holdingban lévő vállalatok részvényeihez képest. Így tehát ha a holdingot alkotó cégek közül a jókat meg tudjuk külön is vásárolni a tőzsdén, nincs okunk magát a holdingot is tartani a portfolióban.

Continue reading

Februári események – Torunlar vétel

A Torunlar a második legnagyobb nettó eszközértékű tőzsdei ingatlanbefektetési alap (REIT) az isztambuli tőzsdén. Elsősorban plázái és irodaházai vannak, amelyekből folyamatos bérleti bevételhez jut, plusz fejleszt is – irodaházakat és plázákat, amelyeket megtart és bérbe ad, valamint lakóingatlanokat, amelyeket azonnal értékesít. Legnagyobb értékű fejlesztései a Mall of Istanbul, ami egy kb. Westend méretű bevásárlóközpont, megfejelve még egyszer akkora területű iroda- és lakóépülettel, és a Torun Center, amely egy vegyes lakó és iroda hasznosítású épületegyüttes. Bevételeinek nagy részét dollárban vagy euróban gyűjti be, ami a 30%-os arányú irodaházaknál nem gond, azonban a 70%-os arányban lévő plázák esetén csak némi késleltetéssel tudja hozzáigazítani az azonnali devizaárfolyamokhoz, vagy ha ez nagy gondot okoz a bérlőinek (mint a mostani líragyengüléses időkben), akkor kénytelen bizonytalan időre elszenvedni a devizagyengülést. Mivel a projektjei mögött devizahitelek állnak, ez nyilván elég kellemetlen a cégnek, és az ínséges időkben ez meg is látszik a részvényárfolyamon. Szintén meglátszik a nettó eszközértékhez viszonyított diszkonton, amit a legfontosabb indikátornak tartunk – feltéve, hogy korrek módon és konzisztensen van számolva a nettó eszközérték. Év elején ez a diszkont 50-60%körül volt, és mivel idén is fejeznek be projekteket, a nettó eszközérték várhatóan 20% fölötti ütemben tud bővülni. Ugyanakkor várhatóan 2-3 éven belül a meglévő pénzáramlásból vissza tudna törleszteni minden hitelt, ezért nagy kockázatot itt nem látunk – ráadásul ha egyszer majd megáll a líra gyengülése, akkor a plázák bérleti díjbevétele is visszaemelkedhet. A vállalat meglévő stabil pénztermelő képességét tovább fogja fokozni az idén első negyedévben átadandó pláza, a Mall of Antalya és pozitívan értékeljük a Paşabahçe-i földterület hasznosításának megkezdését is. Ez utóbbi a Boszporuszra néző hotel és pár darab villa építését jelenti, ahol az egyes villák értéke eléri a 20-50 millió dollárt(!) (nem is rossz egy ereditleg kb. 200 millió dollárért vásárolt területért) – a kulcs itt nem a fejlesztés bonyolultsága, hanem az engedélyezési eljárás befejezése, amit segíthet, hogy a főtulajdonos Erdogan elnök iskolatársa volt. A fentieken kívül még a Levent 5 elnevezésű lakópark építése is most zajlik, így a jelenlegi projektek várhatóan még két évig lekötik a cég kapacitásait.

Az 5 Levent látványterve… reméljük nem csak blöff.