Fundman Alap – júniusi események

A mozgalmas júniusi hónapot az Alap összességében enyhén 1% fölötti visszaeséssel zárta. A diverzifikált portfoliónkban a visszaesést a fedezetlen devizakitettségünk (dollár, török líra) okozta. Az egyedi részvénypozíciók árfolyamában egyik irányban sem volt kiemelkedő változás. Néhány török részvényünk (Turkish Airlines, TSKB Bank) saját devizában 10% fölött tudott emelkedni, de ezt ellensúlyozta más papírok (a gyengülő török lírára reagáló osztrák Do&Co, és az eső olajárakat megsínylő orosz TMK) gyengébb teljesítménye. Szintén gyenge hónapot zártak a román kitettségeink, ahol különösen a hónap végén hatott negatívan a kormányválság után alakított új kabinet merész programja, amelyben felvetődött a nyugdíjpénztári szektor államosítása is.

Continue reading

Aeroflot: sikeres felszállás

Lassan egy éve írtunk egy posztot az orosz légiközlekedési piacról, aminek az volt a főbb megállapítása, hogy a nemzetközi szankciók és az alacsony olajárak miatt összeszakadó rubel rendívül nehéz helyzetbe sodorta a beruházási ciklus csúcsán dollárban eladósodott iparágat. Akkori várakozásunk az volt, hogy a piac egy nehéz konszolidációs szakasz elé néz, pár szereplő kiesik a piacról és a legerősebb szereplő az Aeroflot fog győztesen kikerülni a történetből, hacsak a politika közbe nem szól. Szerencsére nem szólt, és a második legnagyobb orosz légitársaság a Transaero-t engedték csődbe menni, bár sokáig napirenden volt, hogy az Aeroflot-nak kellene kimentenie. Ez az Aeroflot szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyvnek számított volna, mivel a Transaero saját tőkéjének piaci értéke masszívan negatív tartományban volt,  (a hitelek értéke jóval nagyobb volt, mint a vállalat eszközeinek az értéke) ráadásul az Aeroflotnak egyáltalán nem volt szüksége a Transaero gépeire sem. Az orosz légiközlekedési piac már az orosz-ukrán válság előtt is kezdett túlkínálatossá válni, amihez csak hozzáadódtak a gazdasági szankciók és az olajárak masszív visszaesése miatti fogyasztási kereslet csökkenés is. A Transaero elengedése viszont új helyzetet teremtett, a túlkínálat megszűnt, ráadásul egy olyan szereplő hagyta el a piacot, amely a low cost stratégiájával folyamatosan 10-20%-kal az átlagos (economy) repülőjegyárak alá kínált. (Ez a stratégia úgy tűnik nem igazán működött…) Ezzel mérséklődött az árverseny, javult a megmaradó légitársaságok kapacitás kihasználtsága és így a jövedelmezősége is.

főkép

Continue reading

A rubelgyengítés mítosza

Az utóbbi időszakban az olajármozgással párhuzamosan a rubel is volatilis volt (ez általában egy eufemizmus az esésre). Széleskörűen elterjedt az az egyszerű hüvelykujjszabály, hogy csinálhat bármit is az olaj, a rubel árfolyamának úgy kell változnia, hogy a rubelben számított költségvetési bevételek változatlanok maradjanak. Emiatt pedig ha az olaj még jobban megmártózik, nem kizárt 100-es vagy 120-as rubel ártfolyam sem. Az excel-ben lefuttatott érzékenységvizsgálatok legalábbis elbírják. Meg is született a vicc, hogy "moszkvai matematikusok kiszámolták", hogy ahogy az olajárfolyam közelít a nullához,  a rubel árfolyam úgy konvergál a végtelenhez.

ruboil

Continue reading

Történelmi csúcsközelben az orosz részvényindex ?!

Eltelt egy pár hónap a legutóbbi orosz bejegyzésünk óta, és úgy tűnik, hogy – egyelőre – egy közepesen kedvező kimenetel látszik megvalósulni:
+ nincs devizaösszeomlás, sőt a Brent olaj piaca stabilizálódni látszik, így nincs további leértékelődési kényszer az orosz devizán (jó hüvelykujjszabály volt az elmúlt 6-9 hónapban, hogy az olajbevételeket rubelben igyekszik stabilan tartani a kormányzat)
+ a rövid hozamszintek lejjebb tudtak ereszkedni, ezáltal csökkentve a nyomást a gazdasági szereplőkön
+a gyenge rubel kezdi éreztetni a hatását, megindult a gazdaság alkalmazkodása: drasztikusan csökken az import (elsősorban a szolgáltatásoké – azaz egyre kevesebb a külföldre igyekvő orosz turista), az importhelyettesítő iparágaknál látszanak a pozitív hatások: a hazai acél és autógyártó cégek termékei kiszorítják az importot az egyre zsugorodó piacon, de pár napja például a Samsonite is bejelentette, hogy Oroszországban nyit gyártókapacitást

Ellenben:

– még most sincs stabil béke Ukrajnában, így a további egyre erősödő szankciók réme még nem szállt el, ha ismét eszkalálódna a helyzet.
– méretes recesszió (-5% körüli reál GDP) alakul idén, és a konszenzus szerint ebből nem is fog a 2009-es helyzethez hasonlóan visszapattanni az orosz gazdaság, mert az elmaradt reformok miatt a potenciális gazdasági növekedés lecsökkent 1,5-2%-ra. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években jelentős mértékben bővülő lakossági jövedelmek is 10% fölötti mértékben fognak visszaesni reálértelemben (azaz átlagosan alig lesz béremelés a magas infláció ellenére)

Continue reading