Április – Raiffeisen vétel

Az elmúlt egy évben a régiós bankszektor részvénypiacán igazi aranykorszak volt. Elég csak az OTP árfolyamára gondolni, de a régió többi bankja is nagy emelkedésen van túl : a cseh, román, valamint az utóbbi időszakban a korábbi átárazódásból magához térő lengyel és orosz piac bankjai is jól teljesítettek. A kényelmes gazdasági növekedés nyomán  a viszonylag nyugodt időszak miatti alacsony céltartalékolás a zsugorodó kamatmarzsok mellett is erős profitokat hoztak. A lecsökkent állampapírpiaci hozamok pedig az alacsony elvárt hozamokon kersztül ezzel párhuzamosan a bankok értékeltségét is jelentősen megemelték. A régiós bankszektorban ugyanakkor van egy "mostohagyerek", a Raiffeisen International. Ez az osztrák anyabank nemzetközi, régiós országokbeli bankjait fogja össze egy külön entitásba. A 2008-9-es válság előtt hatalmas terjeszkedés jellemezte, de itt valahogy még a többeikhez képest is mindig rosszul sültek el a dolgok: a környék legzűrösebb országaiból (orosz, ukrán) jócskán kivette a részét, ráadásul a legváratlanabb pillanatokban kerültek elő leírások amerikai és ázsiai (!) hitelekkel kapcsolatosan is. 2015 elején olyannyira kritikussá vált a helyzet, hogy – akkor az orosz leánnyal kapcsolatos félelmek miatt – a bank alárendelt kötvényei már jókora veszélyt jelző szintű hozamokon forogtak..

Continue reading

Márciusi események – amikor egy nagyobb tulaj kiszáll: vételek diszkonton (OTP, MOL, Raiffeisen)

Néha előfordul, hogy egy-egy papírból egy nagyobb tulajdonos egyszerre nagyobb pakkot szeretne eladni. Ilyenkor, ha elkezdené lassan eladogatni, akkor (különösen, ha átlép valamilyen bejelentési korlátot) az előbb utóbb kitudódna, és hirtelen óvatosabbá válnának a vevők, ezzel pedig a vételi oldal elgyengülése miatt az eladásaival tartósan lenyomná az árat, mire befejezi a kiszállást. Hiszen vevőként gondolkodva, még ha jónak is találjuk az árat, érdemes várakozni, és a végét megvenni az eladó állományának, általában ez van a legjobb áron, és utána általában jön is a visszapattanás.. Emiatt a nagyobb eladók többnyire azt a megoldást szokták inkább választani, hogy megbíznak egy pár jelentős (jellemzően intézményi) befektetői kört elérő brókert, és egyszerre zúdítják a piacra a teljes mennyiséget, diszkontot kínálva. Mivel a vevők egyrészt diszkontot kapnak, másrészt pedig tudják, hogy ezzel el is fogyott az eladó, ez általában – különösen rövid távon – jó beszállási pontot jelent, ha egyébként normális árazású papírokról van szó és a piaci körülmények is normálisak.

Continue reading