Fundman – januári események

Januárban az Alap folytatta a tavalyi emelkedő trendjét, és a kedvező tőkepiaci környezetben 3,85%-kal tudta növelni az árfolyamát. A szerteágazó befektetéseink közül ezúttal elsősorban a kínai internetszektorban, a török bankszektorban, és az osztrák valamint az orosz piacon lévő befektetéseink teljesítettek jól. Ugyanakkor az Alap devizakitettsége –amelynek jelentős része dollárt, illetve ahhoz horgonyzott devizákat tartalmaz – a pozitív környezetben negatívan hatott a teljesítményre. A hónap során csökkentettük a részvénykitettséget – több papírban is profitot realizáltunk –  de január végén/február elején ismét találtunk új befektetéseket, így a februárt az Alap 95% fölötti részvénypozícióval kezdte.  Régi-új ismerős az Alapban az orosz kiskereskedelmi szektor képviselője, az X5. A cég sokáig a korábban kiválóan teljesítő szektortárs, a Magnit árnyékában működött, és a versenyben lemaradva sikertelen átstrukturálások sora jellemezte. Aztán pár éve a válság közepén kockáztattak: a defenzív szektortársak mellett arra fogadtak, hogy az orosz vásárlót az árak mellett a minőséggel is be lehet csalogatni a boltokba. Viharos sebességgel modernizálták a bolthálózatukat, és amíg a többiek fékeztek, ők agresszív növekedésbe kezdtek – az eredmény meggyőző lett: átvették a piacvezető szerepet, jelentősen megnövelték az alkupozíciójukat a beszállítóikkal szemben, és megszerezték a késve ébredő szektortárs Magnit vevőit. Azt gondoljuk, hogy a sztorinak nincsen még vége, a fő versenytárs Magnit továbbra sem tud jelentős versenyt támasztani, így az orosz fogyasztó lassú magához térésének az egyik fő nyertese lehet az X5. Mivel az értékeltsége is kedvezőbbé vált a januári korrekció során, ezt jó beszállási pontnak tartottuk. Az időszak során ezen kívül többek között növeltük a pozícióinkat a török háztartási eszközgyártó Arcelikben, valamint a kínai livestreaming szolgáltató Momo-ban. Januárban is folytatták emelkedésüket az osztrák részvényeink – mivel megítélésünk szerint ennek inkább hangulati okai voltak, csökkentettük a pozícióinkat az építőanyaggyártó Wienerbergerben, illetve az autóipari beszállító Polytec-ben. A Raiffeisen Bankban tavaly tavasszal nyitott pozícióinkat teljesen lezártuk, úgy véljük, hogy a papír szektortársakhoz képesti fair értékre árazódása a javuló gyorsjelentései hatására megtörtént, már nem látunk benne további alulértékeltséget. Hasonló megfontolásokból szintén lezártuk a cseh áramszolháltató Cez befektetésünket. Ezen kívül enyhén csökkentettük a pozícióinkat több orosz és török befektetésünkben is. Az időszak során a 250 USDHUF alatti szinteket kihasználva megszüntettük a dollár fedezeti pozícióinkat, így az Alap devizakitettsége február elején 86%-os volt.

Április – Raiffeisen vétel

Az elmúlt egy évben a régiós bankszektor részvénypiacán igazi aranykorszak volt. Elég csak az OTP árfolyamára gondolni, de a régió többi bankja is nagy emelkedésen van túl : a cseh, román, valamint az utóbbi időszakban a korábbi átárazódásból magához térő lengyel és orosz piac bankjai is jól teljesítettek. A kényelmes gazdasági növekedés nyomán  a viszonylag nyugodt időszak miatti alacsony céltartalékolás a zsugorodó kamatmarzsok mellett is erős profitokat hoztak. A lecsökkent állampapírpiaci hozamok pedig az alacsony elvárt hozamokon kersztül ezzel párhuzamosan a bankok értékeltségét is jelentősen megemelték. A régiós bankszektorban ugyanakkor van egy "mostohagyerek", a Raiffeisen International. Ez az osztrák anyabank nemzetközi, régiós országokbeli bankjait fogja össze egy külön entitásba. A 2008-9-es válság előtt hatalmas terjeszkedés jellemezte, de itt valahogy még a többeikhez képest is mindig rosszul sültek el a dolgok: a környék legzűrösebb országaiból (orosz, ukrán) jócskán kivette a részét, ráadásul a legváratlanabb pillanatokban kerültek elő leírások amerikai és ázsiai (!) hitelekkel kapcsolatosan is. 2015 elején olyannyira kritikussá vált a helyzet, hogy – akkor az orosz leánnyal kapcsolatos félelmek miatt – a bank alárendelt kötvényei már jókora veszélyt jelző szintű hozamokon forogtak..

Continue reading

Márciusi események – amikor egy nagyobb tulaj kiszáll: vételek diszkonton (OTP, MOL, Raiffeisen)

Néha előfordul, hogy egy-egy papírból egy nagyobb tulajdonos egyszerre nagyobb pakkot szeretne eladni. Ilyenkor, ha elkezdené lassan eladogatni, akkor (különösen, ha átlép valamilyen bejelentési korlátot) az előbb utóbb kitudódna, és hirtelen óvatosabbá válnának a vevők, ezzel pedig a vételi oldal elgyengülése miatt az eladásaival tartósan lenyomná az árat, mire befejezi a kiszállást. Hiszen vevőként gondolkodva, még ha jónak is találjuk az árat, érdemes várakozni, és a végét megvenni az eladó állományának, általában ez van a legjobb áron, és utána általában jön is a visszapattanás.. Emiatt a nagyobb eladók többnyire azt a megoldást szokták inkább választani, hogy megbíznak egy pár jelentős (jellemzően intézményi) befektetői kört elérő brókert, és egyszerre zúdítják a piacra a teljes mennyiséget, diszkontot kínálva. Mivel a vevők egyrészt diszkontot kapnak, másrészt pedig tudják, hogy ezzel el is fogyott az eladó, ez általában – különösen rövid távon – jó beszállási pontot jelent, ha egyébként normális árazású papírokról van szó és a piaci körülmények is normálisak.

Continue reading