protek

Májusi események – Protek vétel

by FisherMan

Április végén, május elején növeltük a kitettségünket a Protek orosz gyógyszercég részvényeiből, mivel véleményünk szerint a piac indokolatlanul büntette meg az egyébként várakozásainknak megfelelő féléves számai után. A vállalat a rubel felértékelődése miatt jelentős nem realizált árfolyamveszteséget mutatott ki a dollár betétein, amire valószínűleg nem számított a piac (elemzői szinten senki nem követi a vállalatot a brókerek közül, így vélhetően mindenki saját elemzésekből dolgozik). Azonban úgy gondoljuk, hogy a Protek működési környezetében jelentős javulás következett be az elmúlt időszakban. A cég gyakorlatilag lefedi a teljes orosz gyógyszeripart, egyaránt jelen van a gyógyszergyártásban, a gyógyszernagykereskedelemben és a gyógyszerkiskereskedelemben (patikák) is. Az első negyedévben a legnagyobb szegmense, a gyógyszer disztribúció/nagykereskedelem 25 százalékkal tudott növekedni, míg a másik két szegmens még ennél is nagyobb mértékben: gyógyszergyártás +49,3%-kal, gyógyszertári értékesítés: +32,1%-kal nőtt.

Continue reading →

Fundman Alap – Májusi események

by Levente_de_Boer

Májusban az Alap stagnáló teljesítményt mutatott, amely ugyan megtorpanást jelent az elmúlt hónapokhoz képest, de a referenciaindex közel 3%-os visszaesése is jelzi, hogy ez egy nehezebb időszak volt. Regionális összevetésben pozitívan járultak hozzá a teljesítményhez a közép-európai (magyar, román, osztrák) és a török papírjaink, míg az orosz piac májusban is visszaesést mutatott, noha az általunk tartott papírok esetében ez csak minimálisnak volt mondható. A legnagyobb negatívumot a forint erősödése miatt a fedezetlen devizakitettség jelentette. Ezt a kitettséget a hónap során (elsősorban a dollár révén) növeltük is, és a júniust a szokásosnál magasabb, 87%-os devizakitettséggel kezdjük, amelyből a török líra és az amerikai dollár jelenti a legnagyobb szeletet. Az egyedi papírjaink közül a nemrég bemutatott kínai YY (+20%), valamint a nagy kockázat miatt viszonylag kis súllyal tartott, de annál sikeresebb időszakot maguk mögött tudó nigériai bankok (40%+) vitték a prímet, de 10% fölött hozott a török autógáz-forgalmazó Aygaz, a végre javuló utasszámokat produkáló Turkish Airlines, valamint az osztrák Raiffeisen Bank, és autóalkatrész-gyártó Polytec is. Ezzel szemben az orosz Surgutnyeftegaz osztalékelsőbbségi, valamint a szintén orosz autógyártó Sollers esetében -10% körüli visszaesést voltunk kénytelenek elkönyvelni. Ezt mindkét esetben a pozíciónk növelésére használtuk ki. Az időszak során egyébként is inkább a vevői oldalon voltunk aktívak, aminek köszönhetően az Alapot gyakorlatilag teljesen feltöltöttük (99%-os részvénykitettségre). Sok esetben a meglévő kitettségünket növeltük (pl többek között a Tallink észt hajózási vállalat, a török cementszektor, az orosz ingatlanszektor, valamint a horvát telekomcég esetében), ugyanakkor új elemek is bekerültek a portfolióba. Ilyen volt a román Digi távközlési cég, amelyet most vezettek be a tőzsdére, illetve a török Koc Holding, ahol a nagytulajdonos épített le a kitettségéből, a piaci árhoz képest jelentős diszkontot kínálva. A későbbi posztokban ismét bemutatunk majd néhány céget az új szerzemények közül.

Érdekesebb májusi események:

1) Protek vétel

2) Koc Holding vétel

3) Digi vétel

Protek: a legjobb orvosság az osztalék

by Levente_de_Boer

Az egyik legnagyobb érték egy tőzsdei cég működésében, ha hajlandó megosztani a profitot a kisebbségi tulajdonosokkal, és az ész nélküli készpénzhalmozás (vagy rosszabb esetben elherdálás/ellopás) helyett kifizeti osztalékban. Ez még az olyan zord vidéken is igaz, mint az orosz tőzsde, ahol pedig notórius "gyűjtögetők" vannak – persze az ilyen cégekért nem feltétlenül kell külföldre menni.. 

A jó készpénztermelő, és azt a befektetőkkel időről-időre akár rendszeres, akár rendkívüli osztalék vagy részvény visszavásárlás (és utána bevonás!) útján megosztó cégek általában el is nyerik méltó jutalmukat a befektetőktől magasabb árazás formájában. Az sem ritka ilyenkor, hogy pusztán az osztalékfizetés ténye annyit javít a részvény megítélésén, hogy a kifizetés után, a felhalmozott készpénz nélküli cég többet ér, mint a bejelentés előtt.

Kiemelt figyelmet fordítunk ezért az olyan befektetési lehetőségek megkeresésére, ahol az adott vállalat stabil készpénztermelő képességgel rendelkezik, de azt valami oknál fogva – akár egy beruházási program finanszírozása, vagy nehezebb iparági környezet miatti óvatosság miatt – nem fizeti ki, viszont jó esély nyílik arra, hogy ez a hozzáállása megváltozik.

Az elmúlt időszakban az egyik legérdekesebb ilyen változás az orosz gyógyszerforgalmazó, és -gyártó vállalat, a Protek politikájában következett be. A céget, amelyben az erős partneri kapcsolat zálogaként a Richternek is tulajdonrésze van, már a 2010-es tőzsdei bevezetése óta figyelemmel kísérjük. Akkor meglehetősen rózsás jövőkeppel árazták be (a kibocsátást bonyolító brókercég elemzője a maradványidőszakban is 20%-os növekedést vetített előre), ezért nem is vettünk belőle. Nem telt el azonban sok idő, és az eredmény elmaradt az optimista előrejelzésektől, "elromlott" a piaca – azaz a sok IPO-nál megfigyelhető eset következett be: a bennfentesek a csúcson tömték meg a többieket. Állítólag volt, aki ezt annyira zokon vette, hogy egy konferencián a menedzsment-találkozó alkalmával a vaskos kibocsátási prospektust a pénzügyi igazgatóhoz vágta. Jogos volt a felháborodás: ez a karcolás semmi nem volt ahhoz képest, mint amit a befektetők elszenvedtek, mikor elkezdett zuhanni az árfolyam.

 

sg2016060755350

A kezdeti nehéz idők

Ezzel párhuzamosan azonban javult az értékeltség, és egyre érdekesebb lett a sztori.

Continue reading →