Áprilisi események – TMK vétel

Áprilisban növeltük a kitettségünket a TMK nevű acél ipari-és olajvezetékeket gyártó vállalatból. Korábban egyszer már írtunk erről a cégről, bár akkor nem jöttek be a számításaink, mivel a kirobbanó orosz-ukrán válság majd az ez után következett olajáresés miatt a tőkeáttétel lecsökkenésére alapuló sztori nem tudott megvalósulni (az elszálló rubel, a megnövekedett finanszírozási költségek és a masszív olajáresés miatt). Ennek ellenére a céget azóta is követjük, és most ismét elérkezettnek láttuk az időt a vásárlásra. A vállalat két főbb piacon működik: Oroszországban és az Egyesült Államokban. Az orosz rész viszonylag stabilan alakult az elmúlt időszakban, bár az tény, hogy a leértékelődő rubel negatív hatását nem tudták egy az egyben áthárítani az orosz olajvállalatokra, így dollárban kifejezve az orosz szegmensben is csökkent a profit az elmúlt időszakban, de még kezelhető mértékben.

Continue reading

Fundman Alap – áprilisi események

Áprilisban az Alap folytatni tudta emelkedő trendjét és 3.23%-kal értékelődött fel az árfolyama, ezzel új csúcsra érkezve. A fontosabb politikai események az időszak során a francia elnökválasztás első fordulója (amely a piaci szempontból kedvező mérsékelt Macron győzelmét hozta) és a török alkotmánymódosítás voltak. Ez utóbbinál Erdogan hatalmának megerősítése rövid távon ugyan a politikai bizonytalanság csökkenése miatt jó hír, de hosszú távon egy újabb lépés a fékek és ellensúlyok lebontása felé. A hónap során a legjobban a török részvényeink teljesítettek, ahol mind a líra, mind a részvények felértékelődtek. Az időszak során itt növeltük a kitettségünket a Halkbankban. Jól meneteltek az osztrák befektetéseink is, különösen az autóalkatrész-gyártó Polytec. Növeltük a kitettségünket a Raiffeisen Bank részvényeiben, ahol továbbra is úgy véljük, hogy az árazásában indokolatlan a szektorhoz képesti nagy diszkont. Papírjaink közül az oroszok ezúttal gyengébben teljesítettek, a szíriai konfliktus eszkalálódása, és ezzel párhuzamosan az amerikai-orosz kapcsolatok fagyosabbá válása miatt ez egész piac gyengébben teljesített, de a belső gazdasági folyamatok ugyanakkor továbbra is biztatóan alakulnak. Úgy érezzük, hogy az elmúlt hónapok korrekciója után még a visszaeső olajárak ellenére is megint jó tereppé vált az orosz piac. Itt több papírban is kedvező szinteken tudtuk növelni a kitettségünket: vettünk az autógyártó Sollers, az acélgyártó TMK, a gyógyszeripari Protek és a speciális helyzetű Surgutneftegas osztalékelsőbbségi részvényeiből. Sokat tettek hozzá még a teljesítényhez a fejlődő piaci internet-sztorira épülő kitettségeink: a kínai YY, és a dél-afrikai Naspers. Az előző hónapban diszkontáron vett OTP és MOL kitettségünk egy részétől meg is váltunk, de összességben így is növeltük a részvénysúlyt, a megélénkülő pénzbeáramlás ellenére a historikusan magasnak számító 94%-os szinten kezdjük a májust.  A következő napokban szokás szerint rövid posztokban bemutatjuk a legjellemzőbb/legérdekesebb mozgásokat. 

Érdekesebb áprilisi események:

1) TMK vétel

2) Halkbank vétel

3) Sollers vétel

4) Raiffeisen vétel

Márciusi események – Do&Co vétel

Új elemként került a portfolióba márciusban a Do&Co nevű osztrák catering vállalat, amely árbevétele kétharmadát légi utas ellátásból szerzi, így talán ismerős is lehet a Turkish vagy az Austrian Airlines járatairól. De tevékenységei közé tartozik még a nemzetközi eseményeken (Foci EB, Forma 1, ATP Master tenisztornák, stb.) való catering szolgáltatás és a saját tulajdonába tartozó éttermek és hotelek üzemeltetése is.

Continue reading

Márciusi események – amikor egy nagyobb tulaj kiszáll: vételek diszkonton (OTP, MOL, Raiffeisen)

Néha előfordul, hogy egy-egy papírból egy nagyobb tulajdonos egyszerre nagyobb pakkot szeretne eladni. Ilyenkor, ha elkezdené lassan eladogatni, akkor (különösen, ha átlép valamilyen bejelentési korlátot) az előbb utóbb kitudódna, és hirtelen óvatosabbá válnának a vevők, ezzel pedig a vételi oldal elgyengülése miatt az eladásaival tartósan lenyomná az árat, mire befejezi a kiszállást. Hiszen vevőként gondolkodva, még ha jónak is találjuk az árat, érdemes várakozni, és a végét megvenni az eladó állományának, általában ez van a legjobb áron, és utána általában jön is a visszapattanás.. Emiatt a nagyobb eladók többnyire azt a megoldást szokták inkább választani, hogy megbíznak egy pár jelentős (jellemzően intézményi) befektetői kört elérő brókert, és egyszerre zúdítják a piacra a teljes mennyiséget, diszkontot kínálva. Mivel a vevők egyrészt diszkontot kapnak, másrészt pedig tudják, hogy ezzel el is fogyott az eladó, ez általában – különösen rövid távon – jó beszállási pontot jelent, ha egyébként normális árazású papírokról van szó és a piaci körülmények is normálisak.

Continue reading

Márciusi események – Atrium vétel

A hónap során növeltük kitettségünket az Atrium nevű osztrák ingatlanfejlesztőben, amely profilját tekintve bevásárló központokra fókuszál a közép-kelet európai régióban. A fundamentumok alapján alapvetően ez az egyik kedvenc ingatlanfejlesztőnk az osztrák univerzumban, ugyanis 8% feletti FFO yielden forog (FFO= Funds From Operation, vagyis az ebből számolt yield az aktuális árfolyamra vetített bérbeadásból származó nettó eredmény), amely messze meghaladja a szektortársak átlagát. A jó jövedelmezőséghez prudens eszközértékelés is társul, ugyanis a könyveiben nem értékeli mesterségesen többre az eszközeit a cég, mint amennyit azok jelen körülmények között az adott piacon érnek (gondolok itt például az orosz eszközökre) és még így is jelentős diszkonttal forog a papír a nettó eszközértékéhez képest.

Continue reading

Márciusi események – Globaltrans részleges eladás

Nagyon jól teljesített az elmúlt időszakban a Globaltrans nevű vasúti szállítmányozási cégünk, amit már régóta stabil eleme a portfolióknak. A vállalatnak két főbb üzleti szegmense van, az egyik a vasúti gondolák szegmense, a másik az olajtanker kocsik szegmense.  A gondolákban általában ömlesztett anyagokat szállítanak (szén, acél, vasérc, sóder, homok, stb), míg az olajtankerekben kőolajat és kőolajszármazékokat. Ebből kifolyólag, míg a gondolák iránti kereslet erősen ciklikus, addig a olajtankerek iránti kereslet általában stabilan, sokkal kiszámíthatóbban szokott alakulni (hacsak nem adnak át egy-egy újabb olajvezetéket).

Az orosz gondola piac egén már 2014 előtt baljós árnyak jelentek meg: az orosz gazdaság növekedése csak nem akart beindulni a 2007-2008-as válság óta, aminek eredményeképpen kezdett megbomlani a kereslet-kínálat egyensúlya a gondolák piacán: enyhe túlkínálat alakult ki a kocsikból, amit döntően rubel alapú hitelből finanszíroztak a vállalatok (mivel a szállítmányozó cégek árbevételének szinte 100%-a rubelben keletkezik). 2014-ben aztán kialakult a tökéletes pénzügyi vihar az orosz gondola piacon: először az orosz-ukrán válság ütött be, majd a maláj utasszállító lelövése miatt bevezetett szektorális szankciók tesztelték az orosz gazdaság ellenálló képességét. A végső döfést az olajárak összeszakadása jelentette 2014 végén, aminek eredményeképpen az orosz rubel árfolyama több mint 75 százalékkal értékelődött le, a jegybanki alapkamat pedig 6-ról 17%-ra emelkedett bő egy év leforgása alatt, ami jelentős negatív sokkot jelentett a jelentősen eladósodott szektor számára. A helyzetet tovább rontotta, hogy a gazdasági sokk tovább csökkentette a keresletet a vasúti gondolák iránt, ami tovább növelte a túlkínálatot a piacon és a mélybe küldte szolgáltatási díjakat, ezzel a szektor jövedelmezőségét. Tehát mind a pénzügyi (megemelkedett finanszírozási költségek), mind az üzemi soron jelentős veszteséget kellett elszenvednie a vasúti gondola szegmensnek. Ennek megfelelően a Globaltrans árfolyama is a mélybe zuhant. Ezt a vérzivataros időszakot használtuk ki arra, hogy pozíciót építsünk ki a papírban, mivel a szektorral ellentétben a Globaltrans nem volt vészesen eladósodva, illetve az egyik legfiatalabb vasúti flottával rendelkezett/ik az orosz piacon, így nincs jelentős újra-beruházási igénye, illetve a működési költségei is az egyik legalacsonyabbak a szektorban. Röviden: úgy ítéltük meg, hogy a Globaltrans túl fogja élni, és nyertesen, megerősödve fog kikerülni a válságból.

Continue reading

Márciusi események

Márciusban az Alap a változó részvénypiaci környezetben tovább araszolt felfelé, és 0,93%-kal tudta növelni az árfolyamát. A teljesítményhez pozitívan járultak hozzá a román kitettségeink, valamint a görög Jumbo, és a dél-afrikai Naspers. A legnagyobb egyedi pozitív hatást az orosz Globaltrans jelentette. A vasúti szállítmányozással foglalkozó cég régóta eleme a portfoliónknak, és tavalyi évről szóló beszámolója bizonyította is, hogy az elmúlt évek nehézségeit a piaci pozíciójának a megerősítésére tudta felhasználni, és a visszapattanó gazdasági környezetben jelentős készpénztermelési potenciállal rendelkezik. Ezt ráadásul meg is osztja a befektetőkkel gáláns osztalék formájában. A legjobb kombináció. Sajnos az időszak elején – amikor kimaradt az olajáreséssel járó orosz piaci pánikból – úgy gondoltuk, hogy taktikai megfontolásból érdemes lecsökkenteni a súlyát, így a visszapattanásban a korábbinál már csak kisebb mértékben tudtunk részt venni. A negatív teljesítmények közül a legjelentősebb a török piacról került ki: a kedvező fundamentális folyamatokat bemutató, és az elmúlt időszakban szépen felértékelődő Halkbank egy régi ügye ismét a figyelem középpontjába került: az iráni embargó megkerülésével vádolt intézmény pénzügyi igazgatóját az amerikai hatóságok őrizetbe vették, ami után a bankpapír visszaadta az idei emelkedésének a jelentős részét. A hónap végére egyre nagyobb mértéket öltött a rubel olajáraktól való függetlenedése (a historikusan megszokottnál erősebb szinteken ragadt), ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes a kitettségünk egy részét visszafedezni. Az időszak során növeltük a kitettségünket a kínai YY-ban, az orosz Phosagroban, valamint új elemként került a portfolióba az osztrák catering cég, a Do&Co. Márciusban a piacok zárása után brókereink három esetben is kopogtattak: egy-egy nagytulajdonos értékesített könyvépítéses módszerrel tulajdonrészt a Raiffeisenben, az OTP-ben, majd a MOL-ban. Mindhárom esetben vonzónak találtuk a piaci árakhoz képesti diszkontot, és sikerült is kedvező szinteken részesedést szereznünk a papírokban, elsősorban ennek köszönhető az Alap visszaemelkedő részvénysúlya. Csökkentettük ugyanakkor a részesedésünket a felvásárlás előtt álló, így a „részvény jellegét elvesztő” orosz  MVideo-ban. A papír az elmúlt években az egyik legjobban sikerült befektetésünk volt (és gyakran megfordult az alap 5 legnagyobb egyedi részvénypozíciója között), és kicsit sajnáljuk is, hogy a legnagyobb tulajdonosa eladta a részesedését egy új befektetőnek, hiszen úgy gondoljuk, hogy a vállalat előtt még nagyon szép jövő áll majd. Sajnos ugyanakkor a tulajdonosváltással, és az ezzel együtt járó többi befektető felé adott vételi ajánlattal olyan mértékben fog lecsökkenni a papír közkézhányada, hogy a piaci kivezetés elkerülhetetlen, ezt pedig nem akartuk megvárni. A maradék kitettségünk leginkább egy kötvénypozícióra hasonlít, amelyet várhatóan hónapokon belül fel fogunk ajánlani a kivezetés során. Egy más jellegű felajánlással csökkent a Fondul Proprietatea részesedésünk: a román alap rendszeresen ír ki tendert a nettó eszközérték alatt forgó részvényeinek a visszavásárlására, ahol megéri részt venni, hiszen a felajánlott mennyiség egy részét a piaci árfolyam fölötti értéken vásárolja vissza, készpénzt juttatva vissza ezzel a befektetőkhöz.A következő napokban a főbb/érdekesebb mozgásokat az előző hónaphoz hasonlóan külön posztok formájában ismét be fogjuk mutatni

Érdekesebb márciusi események:

1) YY vétel

2) Globaltrans részleges eladás

3) Atrium vétel

4) Vételek diszkont árazáson: Raiffeisen, OTP, MOL

5) Do&Co vétel

Februári események – Béla vétel

Februárban visszatöltöttük az év végén profitrealizálás során lecsökkent Jumbo (Bloomberg kód: BELA GA, nekünk csak Béla) részvénypozíciónkat a hónap elején kialakult újabb görög piaci pánikban. Főleg, miután azt láttuk, hogy az görög állampapírok is megnyugodtak, de Béláról valahogy elfeledkezett a piac.  Bélát már korábban bemutattuk egy korábbi posztunkban. A vállalat fundamentumai azóta sem romlottak el, sőt a román és a bolgár piacok a cég növekedésének forrásává váltak, míg a görög piac az elhúzódó válság ellenére is közel 5 százalékkal tudott növekedni. Az ennyire profitábilisan és viszonylag gyorsan növekvő cégek értékelésénél mindig felmerül a kérdés, hogy meddig tartható fenn a növekedés időszaka, főleg úgy, hogy ez a vállalat a hazai piacán már évek óta piacvezető, így csak a külföldi növekedés az igazi lehetőség.  Az a tény, hogy Bélának sikerült exportálni az üzleti modelljét már három környező országba (Ciprus, Románia, Bulgária) optimistábbá tett bennünket a hosszabb távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban (Albánia, Macedónia, Szerbia ahol már méregetik a terepet). Ezen kívül az elmúlt évek görög viszonyain edződött Béla meglehetősen konzervatív, és jelentős készpénzállományt halmozott fel, ami még jól jöhet, ha esetleg megint rosszabbra fordul a helyzet Görögörszágban. Béla nettó készpénzállománya 258 millió Eurót tett ki, ami a jelenlegi piaci kapitalizáció 13,5%-a.

Forrás: Bloomberg

Februári események – Hrvatski Telekom eladás

A Hrvatski Telekom, amelyről egy korábbi cikkben már írtam is részletesen, a Magyar Telekom horvát megfelelője. Ugyanúgy mobil és fixvonalas szolgáltatással rendelkezik, mint magyar testvére és nem mellesleg Deutsche Telekom leány is. Plusz kapcsolat még közöttük, hogy épp a Horvát Telekom vásárolta fel idén januárban a Magyar Telekom montenegrói leányát. Évek óta követjük a céget és az elmúlt 2 évben a szektortársakhoz viszonyított alulértékeltsége és jelentős készpénzállománya miatt pozitívak is voltunk rá. Azonban február végén, amikor a 2016-os éves számait jelentette a cég, úgy döntöttünk, hogy 190 HRK körüli szinteken megválunk a tavaly nyáron felhalmozott kitettségünktől. Ugyan szorzószámosan még mindig a legolcsóbb régiós telekomcég, azonban a célárunk közelébe emelkedett a részvényárfolyam és rövid távon nem láttunk semmilyen triggert a további emelkedésre, valamint világossá tette a cég, hogy idén is csak 6 HRK osztalékot fizet, amely alig több mint 3%-os osztalékhozamnak felel meg. Ez azért meglepő, mert a cégérték harmada készpénz, amit szemmel láthatóan nem akarnak kifizetni a befektetőknek. A készpénz negyedét most ugyan elköltötték a montenegrói telekom felvásárlására, de a maradék nulla közeli hozamon ketyeg rövidtávú betétekben és az anyavállalat által kibocsátott kötvényekben. Az időzítés szerencsésnek bizonyult, mert a papír a márciusi felülvizsgálatnál kikerült a CETOP indexből, amely jelentős eladói nyomást helyezett azóta az árfolyamra.

Februári események – Phosagro vétel

Február elején részt vettünk a korábban már bemutatott Phosagro másodlagos részvénykibocsátásában, ezzel alacsonyabb áron sikerült újratöltenünk a korábbi emelkedésekben eladott készleteinket. Alapvetően még mindig úgy gondoljuk, hogy egy rendkívül jól menedzselt vállalatról van szó, amit jól mutat, hogy minden évben messze a tőkeköltsége feletti megtérülést sikerül elérnie.

 

Számításaink szerint a mostani műtrágya árak mellett a vállalat jövőre 8,4%, utána már 11,5%-os szabad cash flow hozamot tud megtermelni (dollárban kifejezve), amit meglehetősen attraktívnak gondolunk, főleg úgy, hogy hosszabb távon optimisták vagyunk a műtrágya árakkal kapcsolatban, ami tovább növelné a vállalat cash flow hozamát. Ami még egy kis pozitívum a cég mellett, hogy ugyan orosz papír, de mégsem a klasszikus orosz kockázatot hordozza magában: a legfontosabb értékvezérlő a műtrágya ára, és ha valamilyen para van az oroszoknál, akkor a rubelgyengülés még fundamentálisan jó is neki (költségeinek egy része rubeles, míg a bevétele dolláros).