Sberbank – az örök ígéret ?! (első rész)

A híres/hírhedt Gazprom és Rosneft energiaipari páros mellett Oroszország harmadik ikonikus cége a Sberbank. A másik kettővel ellentétben azonban annak ellenére, hogy ez is állami tulajdonú (az orosz központi bank birtokolja a részvények 52%-át) ez egy jól menedzselt, profitcentrikus cég. Most, hogy lassan eltelik az orosz gazdaság számára a jelenlegi ciklusban legrosszabbnak tartott év, és jövőre akár kis mértékű gazdasági növekedés is esélyes, a kilábalás egyik nyertese általában a bankszektor szokott lenni. Ezért érdekes lehet végiggondolni, mi a helyzet a Sberbankkal.

sberbank

Útba esik jövet, menet…

Continue reading

Aeroflot : Amikor a nagy hal megeszi a kicsit

Aeroflot

Az orosz légi közlekedési piac viharos időszakot élt át az elmúlt egy évben. Az orosz – ukrán válság, az ezzel kapcsolatos szankciók, illetve a zuhanó olajárakkal párhuzamosan eső rubel és az orosz gazdaság recesszióba süllyedése nem igazán kedvezett az orosz légiközlekedésnek. Ezt súlyosbította, hogy az iparág az elmúlt időszakban jelentősen eladósodott, mivel egyszerre vált esedékessé az elavult orosz géppark lecserélése és a folyamatosan növekvő keresletet kielégítő új kapacitásnövelő beruházások végrehajtása (az orosz légi forgalom átlagosan több mint évi 15%-kal nőtt az elmúlt 5 évben), amit a szektor csak saját forrásokból nem tudott megoldani. A légitársaságok helyzetét tovább bonyolítja, hogy általában jelentős devizakockázatot futnak, mivel a bevételeik többnyire helyi devizában, míg a költségeik legnagyobb része dollárban merül fel. Ráadásul, mivel a modern repülőgépeket is dollárban vagy euróban lehet megvenni, ezért a cégek is keményvalutában adósodnak el. A tavalyi hatalmas rubelgyengülés ezért nagyon nem jött jól nekik.

Continue reading

Sikerül-e bebikázni az öreg Zsigulit?

Az elmúlt időszak elég mozgalmasan telt az orosz részvénypiacon, amiről a blogon folyamatosan be is számoltunk. Most hogy kissé lenyugodtak a kedélyek bemutatok egy nagyon érdekes sztorit, amiben még nagyon sok a kérdőjel, de mindenképpen érdemes követni. Ez poszt a Ladák gyártójáról az AvtoVAZ-ról (vagy régebben VAZ-ról) fog szólni. Valószínűleg az olvasók többsége most meglepődik, hogy ez a cég egyáltalán még létezik, pedig még mindig piacvezető Oroszországban. Sőt mondok jobbat:

2011-ben több mint 112 000 kocka Ladát és több mint 122 000 Samara-t adtak el az orosz piacon, ezzel a teljes orosz piac 9 százalékát vitte el ez a két örökifjú modell (tavaly 65 000 új autót adtak el Magyarországon):

 montázs2

Azóta ezt a két modell-t már kivonták a forgalomból (kocka Ladát 2012-ben, míg a Samarát 2013-ban lehetett utoljára kapni), de szerencsére jöttek új modellek:

montázs1

Gondolom, ezek után mindenki érzi, hogy mi a probléma ezzel a céggel. Hogy néznek már ki ki ezek az autók? Borzalom. Csoda, hogy ennyit eladtak eddig ezekből. Mintha követelmény lenne, hogy csak ronda autót lehet tervezni az Avtovaz-ná. Ráadásul ez körülbelül a 90-es évek design-ja, amit nem csak mi vettünk észre:

a_baa-Evolution-Bmw-Vs-Lada

Continue reading

Történelmi csúcsközelben az orosz részvényindex ?!

Eltelt egy pár hónap a legutóbbi orosz bejegyzésünk óta, és úgy tűnik, hogy – egyelőre – egy közepesen kedvező kimenetel látszik megvalósulni:
+ nincs devizaösszeomlás, sőt a Brent olaj piaca stabilizálódni látszik, így nincs további leértékelődési kényszer az orosz devizán (jó hüvelykujjszabály volt az elmúlt 6-9 hónapban, hogy az olajbevételeket rubelben igyekszik stabilan tartani a kormányzat)
+ a rövid hozamszintek lejjebb tudtak ereszkedni, ezáltal csökkentve a nyomást a gazdasági szereplőkön
+a gyenge rubel kezdi éreztetni a hatását, megindult a gazdaság alkalmazkodása: drasztikusan csökken az import (elsősorban a szolgáltatásoké – azaz egyre kevesebb a külföldre igyekvő orosz turista), az importhelyettesítő iparágaknál látszanak a pozitív hatások: a hazai acél és autógyártó cégek termékei kiszorítják az importot az egyre zsugorodó piacon, de pár napja például a Samsonite is bejelentette, hogy Oroszországban nyit gyártókapacitást

Ellenben:

– még most sincs stabil béke Ukrajnában, így a további egyre erősödő szankciók réme még nem szállt el, ha ismét eszkalálódna a helyzet.
– méretes recesszió (-5% körüli reál GDP) alakul idén, és a konszenzus szerint ebből nem is fog a 2009-es helyzethez hasonlóan visszapattanni az orosz gazdaság, mert az elmaradt reformok miatt a potenciális gazdasági növekedés lecsökkent 1,5-2%-ra. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években jelentős mértékben bővülő lakossági jövedelmek is 10% fölötti mértékben fognak visszaesni reálértelemben (azaz átlagosan alig lesz béremelés a magas infláció ellenére)

Continue reading

Acron: az orosz-ukrán válság nagy nyertese

Az elmúlt időszakban hangos a sajtó az orosz-ukrán válságtól és annak negatív gazdasági, politikai stb hatásaitól. Én ezekkel a negatív hullámokkal most nem kívánok foglalkozni (már megtették helyettem mások), viszont sokszor megéri a zavarosban horgászni. Ezért most bemutatok egy vállalatot, ami véleményem szerint ebben a viharos környezetben nagyszerű fogás lehet. Ez pedig az Acron. (róla már írtunk itt: link)

bigstock-Secret-Weapon-55320602-300x236.jpg

Continue reading

Lukoil- az örök második

lukoil3.jpg

Az első találkozás

Egy új aktívan kezelt benchmarkolt alap indításánál az egyik legfontosabb feladat mindig az, hogy részletesen megvizsgáljuk a benchmark-portfolióban szereplő részvényeket. Minél nagyobb súlya van egy részvénynek egy indexben, annál részletesebben kell ismernünk a cég fundamentumait. Mindez azért fontos, mert egy ilyen aktívan kezelt alapnak meg kell vernie az alap benchmark-ját, hogy a befektetők ezt az alapot válasszák egy passzívan kezelt alap, vagy egy indexkövető ETF helyett. Ezt a feladatot mi is elvégeztük, mikor 2010 végén elindítottuk az Orosz Alapunkat. Akkor találkoztam először a Lukoil-lal, mint befektetési lehetőséggel, természetesen a benzinkutakat már előtte is láttam. Continue reading

Az orosz palaolaj

Nem, nem tévedésről van szó. A palaolajról és gázról mindenkinek az USA (mint a technika forradalmasítója) jut eszébe, de ha rápillantunk a következő ábrára, akkor megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb készletekkel mégsem ő, hanem Oroszország rendelkezik.

A legnagyobb palaolaj készletekkel rendelkező országok, bln bbl

12121212.jpgForrás: EIA

Az ország méretéből adódóan nem meglepő, hogy van ott palaolaj, de ami érdekes, hogy ezt a hatalmas mennyiséget egyetlen giga formáció a nyugat szibériai Bazhenov adja. Ez a formáció a maga 2,3 millió négyzetkilométeres kiterjedésével nagyobb, mint Texas és a Mexikói öböl együttvéve, 80-szor akkora, mint az amerikai Bakken palamező, amely jelenleg az amerikai olajtermelés mintegy negyedét adja. Egyébként az nem újdonság, hogy Nyugat Szibériában hatalmas olajkészletek vannak, ugyanis innen származik az orosz olajtermelés kb. 70 százaléka, aminek köszönhetően az oroszoknak néha még a szaúdiakat is sikerül túltermelniük. A Bazhenov a nyugat-szibériai medence közepén helyezkedik el és orosz becslések szerint a térség ásványkincsének körülbelül 90%-a a ebből formációból ered. Az orosz olajkitermelők eddig hasonló okokból kerülték eddig ezt a vidéket, mint például az amerikai Bakken-t, a térség geológiai adottságai nem kedveztek a hagyományos olajfúrási technológiáknak, de az új olajkút-megművelési módszereknek köszönhetően már valószínűleg hozzáférhetővé válhat ez a hatalmas olajvagyon is. Continue reading

Gondolatok az orosz piacról

Továbbra is folytatódik az orosz-ukrán történet, már írtunk is a témában, de pörögnek az események, ismét megosztanék egy pár érdekességet.

Ma találkoznak a felek Genfben, ahol várhatóan az oroszok síkra szállnak egy föderalisztikus berendezkedésű Kelet-Ukrajnáért, míg úgy tűnik, hogy a nyugati hatalmak egyelőre a szavakon kívül érdemben sem pénzt, sem paripát nem akarnak adni az ukránoknak – jobb híján valószínűleg a céljuk egy arcvesztés nélküli visszavonulás. Ezek alapján elvileg egy háttérmegegyezés sem tűnik lehetetlennek, de csodát azért a mai naptól nem lehet várni, már egy békülékenyebb hangnem is óriási előrelépés lenne.

Continue reading

Európai gázpiac: a krími konfliktus következményei

Azt már egy korábbi posztban kifejtettem, hogy Oroszország és az EU gázpiaci kapcsolatát a kölcsönös függőség jellemezni. Igaz ugyan, hogy Oroszország az Unió legnagyobb gázbeszállítója, de mivel más irányba (keleti) nincs kiépítve a Gazprom infrastruktúrája ezért nagyon nem keménykedhet az európai ügyfeleivel. Sőt az elmúlt években a Gazprom alkupozíciója az európai energiacégekkel kapcsolatban erősen megroggyant, mivel a gazdasági válság miatti kereslet visszaesés miatt erősen túlkínálatos lett a globális LNG piac és ez a túlkínálat Európában csapódott le. Ezt kihasználva az EU több éves csörte után elérte, hogy az oroszok csökkentsék a hosszút távú szerződésekben alkalmazott gázárakat, amit érthető módon nem igazán értékeltek. Ekkor valószínűleg realizálták, hogy ez így nem igazán jó nekik (az EU a nagy gázimportőrök közül a legolcsóbban kapja a gázt az oroszoktól) ezért elkezdtek alternatív útvonalakat keresni. És itt jött a képbe Kína. Az elmúlt három évben Kína és Oroszország egyre jobb barátok lettek egymással. Ez tetten érhető abban, hogy egymás után kötik az üzleteket az orosz és kínai olajvállalatok. Az elmúlt három évben a kínai orosz olajimport megduplázódott és ma már a teljes import több mint 10%-át teszi ki. És ez az arány valószínűleg tovább fog nőni, mivel folyamatosan kötik az üzleteket (a legutolsó tavaly októberben történt, amikor a Rosneft és a China Petroleum Corp. 10 éves megállapodása keretében megduplázzák a Rosneft szállításait az országba és így Kína válik az orosz olaj legnagyobb piacává). Continue reading