magnit

Fundman Alap – Január

by fundman

A január felemásan alakult a részvénypiacokon. Az első hetekben még kitartott a tavaly év végi lendület, majd a kínai koronavírussal kapcsolatosan érkező egyre aggasztóbb hírek hatására óvatosabbá váltak a befektetők és különösen a nyersanyag- és turizmuskapcsolt iparágakban volt megfigyelhető eladói nyomás. A forint is tovább folytatta a gyengülő pályáját a globális devizákkal szemben, és ezek árnyékában a Brexit teljesen észrevétlenül következett be. Az Alap jól állta a sarat a turbulens időszakban és a referenciaindex 1,52%-os emelkedését jóval meghaladva 4,72%-kal tudott felértékelődni, a hónap közepén új történelmi csúcsot is elérve. A pozitív teljesítmény a forint gyengülése és néhány egyedi jó részvényteljesítmény (mint pl. a kínai streaming cég Joyy +19% -os emelkedése) mellett alapvetően két fő téma köré csoportosítható:
1) folytatódott a török gazdasági kilábalás, és ennek megfelelően a pozitív (+40%-os idei eredménynövekedést előrejelző) banki menedzsmentprognózisok miatt erősödtek a bankrészvényeink (Vakif Bank +23%, TSKB Bank +16,5%). Szintén jól hozott a konyhára a Yapi Kredit alárendelt örökjáradékkötvényünk (+10%), valamint az ingatlanpiaci kitettségeink (Emlak Konut +18%, Torunlar +11%)

2) az orosz piacon már jó ideje jelentősen alulsúlyozzuk az energetikai szektort, és helyette a stabil készpénztermelő képességgel és értékelhető osztalékhozammal rendelkező, belső gazdaságra fókuszáló cégeket preferáljuk. A jelenetős olajáresés ugyan negatívan hatott az olajcégekre (és így az egész orosz tőzsdeindexre is), azonban a januári orosz kormányváltás, és a családokat előtérbe helyező új gazdasági irányvonal szárnyakat adott az orosz befektetéseinknek, amelyeket nem érintett érzékenyen az olajáresés. Ráadásul pozitívan hatott egy új befektetői kör megjelenése a piacon: az egyre alacsonyabb banki kamatok miatt a tőzsdére „menekülő” orosz kisbefektetőké. Az Alap egyik legnagyobb kitettsége, az ingatlanfejlesztő Etalon 37%-ot emelkedett, de szintén jól teljesített a játékáruházlánc Detsky Mir (amely már decemberben is szépen tudott emelkedni, így itt már némi profitot is realizáltunk és csökkentettük a részvény súlyát) és az internetes bank, a Tinkoff (+15%).

Persze ezúttal is voltak gyengébb elemei is a portfoliónak: a török Pegasus (-18%) nem kapta meg a repülési hatóságoktól a várt járatbővítési engedélyeket, és a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak is negatívan hatottak az árfolyamára. Szintén veszített az értékéből az utazási szolgáltató TUI (-16%), amelyet a globális turizmussal kapcsolatos aggodalmak mellett tovább nyomasztott a változatlanul a hangárakban porosodó vadonatúj Boeing Max állományának a jövője – úgy néz ki, hogy az idei főszezonban is nélkülözni lesz kénytelen az egyébként jelentős költségelőnyt nyújtó alacsony fogyasztású gépeket. A lengyel cipőhálózat, a CCC (-11%) továbbra sem tudott megfelelő stratégiával előállni, és a decemberben vásárolt, az Alapban csak kis súllyal szereplő Tullow Oil (-18%) is csökkenést mutatott a negatív olajárkörnyezetben.

A hónap során csökkentettük a kitettségünket az erősödő orosz fogyasztási szektorban (adtunk el a már említett Detsky Mir, a kiskereskedelmi Magnit és az ingatlanfejlesztő LSR papírjainkból). Ezen kívül a továbbra is ragyogó folyamatokról jelentő, ámde kissé megdrágult árfolyamú Wizz Air súlyát is csökkentettük. Szintén mérsékeltük a szépen menetelő török Aygaz és az orosz acélipari papírjaink súlyát – a hónap közepi  időzítés szerencsés volt, mert azután korrigált is a részvények árfolyama. Ismét bekerült ugyanakkor a portfolióba a kínai internetes streaming cég, a Momo, ahol az értékeltség vált kedvezővé, pedig továbbra is pozitív kilátásokkal rendelkezik a vállalat. A papírokban lezajló gyorsított könyvépítéseket kihasználva vettünk a telefonos játékfejlesztő lengyel Ten Square, valamint a holland bejegyzésű internetes holding, a Prosus papírjaiból. Február elején az Alap részvénykitettsége 99%-os volt, azaz továbbra is szinte teljesen fel van töltve. Mivel az időszak során a gyenge forintárfolyamot kihasználva ismét növeltük az euró és a török líra fedezeti pozícióinkat, az Alap nyitott devizakitettsége a korábbinál alacsonyabb, 70%-os szinten állt.

Fundman – januári események

by fundman

Januárban az Alap folytatta a tavalyi emelkedő trendjét, és a kedvező tőkepiaci környezetben 3,85%-kal tudta növelni az árfolyamát. A szerteágazó befektetéseink közül ezúttal elsősorban a kínai internetszektorban, a török bankszektorban, és az osztrák valamint az orosz piacon lévő befektetéseink teljesítettek jól. Ugyanakkor az Alap devizakitettsége –amelynek jelentős része dollárt, illetve ahhoz horgonyzott devizákat tartalmaz – a pozitív környezetben negatívan hatott a teljesítményre. A hónap során csökkentettük a részvénykitettséget – több papírban is profitot realizáltunk –  de január végén/február elején ismét találtunk új befektetéseket, így a februárt az Alap 95% fölötti részvénypozícióval kezdte.  Régi-új ismerős az Alapban az orosz kiskereskedelmi szektor képviselője, az X5. A cég sokáig a korábban kiválóan teljesítő szektortárs, a Magnit árnyékában működött, és a versenyben lemaradva sikertelen átstrukturálások sora jellemezte. Aztán pár éve a válság közepén kockáztattak: a defenzív szektortársak mellett arra fogadtak, hogy az orosz vásárlót az árak mellett a minőséggel is be lehet csalogatni a boltokba. Viharos sebességgel modernizálták a bolthálózatukat, és amíg a többiek fékeztek, ők agresszív növekedésbe kezdtek – az eredmény meggyőző lett: átvették a piacvezető szerepet, jelentősen megnövelték az alkupozíciójukat a beszállítóikkal szemben, és megszerezték a késve ébredő szektortárs Magnit vevőit. Azt gondoljuk, hogy a sztorinak nincsen még vége, a fő versenytárs Magnit továbbra sem tud jelentős versenyt támasztani, így az orosz fogyasztó lassú magához térésének az egyik fő nyertese lehet az X5. Mivel az értékeltsége is kedvezőbbé vált a januári korrekció során, ezt jó beszállási pontnak tartottuk. Az időszak során ezen kívül többek között növeltük a pozícióinkat a török háztartási eszközgyártó Arcelikben, valamint a kínai livestreaming szolgáltató Momo-ban. Januárban is folytatták emelkedésüket az osztrák részvényeink – mivel megítélésünk szerint ennek inkább hangulati okai voltak, csökkentettük a pozícióinkat az építőanyaggyártó Wienerbergerben, illetve az autóipari beszállító Polytec-ben. A Raiffeisen Bankban tavaly tavasszal nyitott pozícióinkat teljesen lezártuk, úgy véljük, hogy a papír szektortársakhoz képesti fair értékre árazódása a javuló gyorsjelentései hatására megtörtént, már nem látunk benne további alulértékeltséget. Hasonló megfontolásokból szintén lezártuk a cseh áramszolháltató Cez befektetésünket. Ezen kívül enyhén csökkentettük a pozícióinkat több orosz és török befektetésünkben is. Az időszak során a 250 USDHUF alatti szinteket kihasználva megszüntettük a dollár fedezeti pozícióinkat, így az Alap devizakitettsége február elején 86%-os volt.

Fundman Moszkvában

by Levente_de_Boer
Az elmúlt napokat FisherMan kollégával az orosz fővárosban töltöttük, ugyanis idén is megrendezték a híres VTB bankos konferenciát, ahol maga a nagyfőnök, Putyin volt a sztárvendég, és rengeteg egyéb panelbeszélgetés zajlott a gazdasági döntéshozók között. Persze ezekért a politikusbeszédekért nem utaznánk ki  (nagy részük amúgy is kutyakomédia a nyugati befektetők csalogatására), azonban egy ilyen esemény jó alkalom arra, hogy a pár napban találkozzunk menedzsmentekkel, elemzőkkel és ha már helyben vagyunk más brókercég elemzőivel. Úgy kell ezt elképzelni, hogy előre lehet tudni a részt vevő cégek névsorát, ebbel ki lehet választani, hogy kivel szeretnénk találkozni, és a VTB leszervezi nekünk ezeket a kb 1 órás meetingeket. Persze nem jutunk be sajnos mindenkihez, akihez szeretnénk, de ezúttal is sikerült egész sok és hasznos meetinget összehozni. Ilyenkor több  (3-4, akár 5) befektető is benn ül egyszerre a teremben, így egymás kérdéseit is halljuk, és ha szerencsénk van, akkor néha olyanba is belefutunk, hogy valaki már baromi jól ismeri a céget, és igazán vesébe látó keresztkérdéseket tud feltenni (sajnos ez a ritka – azt nem számítva persze, ha mi kérdezzük ezeket :)) . Ezen kívül egy-egy kötetlenebb programon össze lehet futni a helyi portfoliókezelőkkel, akiktől be lehet gyűjteni a legújabb infókat, nyílt titkokat, kedvenc cégeket. És nem utolsó sorban a személyes találkozásokon a névről és kommentjeikről már ismert részvényelemzőket végre le lehet tesztelni, hogy kinek van megalapozott háttértudása és egyedi véleménye, és ki az, aki csak a konszenzust követve alibizik.
host girls.jpg

Az utóbbi években (mióta az Orosz Alapot elindítottuk) igyekeztünk legalább évente egyszer Moszkvába is eljutni. Az ottani tőkepiac igazi hullámvasút üzemódban van. A külföldi érdeklődés, ügyletszám és az ebből fakadó jutalékbevételek függvényében teljes deskeket építenek le, majd szerződtetnek vissza magyar szemmel csillagászati összegekért. A jó időkben hatalmas harc folyik a traderekért és elemzőkért, ennek megfelelően teljesen általános az álláscsere 1-2 évente. Ebben a bizonytalan környezetben a cinizmus alapbeállítottsággá válik, és erre rátesz egy lapáttal a helyi nagy cégek gyenge corporate governance, a mindennapos “ügyek” megjelenése a hírekben.
Persze ez a bizonytalan piaci környezet elnyeri a büntetését a külföldi befektetők szemében, és jelenleg együtt jár egy nagyon kedvező árazással is, de nem szabad elfelejteni: a jó befektetéshez nem elsősorban jó cégeket, hanem jó részvényeket kell találni!
A posztom célja, hogy megosszak egy-két érdekes mozzanatot az elmúlt napok eseményeiből a teljesség igénye nélkül.
   
Az első nap ellátogattunk a Gazprom főhadiszállására, majd a leánycége, a Gazpromnyeft (akit a Mol horvátországi utódaként is emlegetnek, mikor a horvát kisgyerekeket ijesztgetik) moszkvai finomítóját néztük meg. Útközben megtudtuk, hogy miért vezetnek Moszkván keresztül hatalmas szélességű és jó minőségű utak egészen a központig (és már az elmúlt évtizedekben is így volt) – a válasz érdekes és logikus, és ki is található. Nem is akarom (még) lelőni a poént, várjuk az ötleteket! Aki megírja a cikk alján kommentben, az jó eséllyel megdicsőül.Hajrá!
Mostanában több bejegyzésünk is szólt a Gazpromról, volt már egy általánosabb cégbemutató, és legutóbb a piaci környezet elemzése is. Ez nem azért van, mert bele lennénk szerelmesedve a gázóriásba, de egyszerűen szentiment szempontjából annyira meghatározó elem az orosz piacon – és a gázárak/beruházások/osztalépolitika révén rengeteg más szektorra is kihat – , hogy egy teljes világképhez mindenképpen ki kell róla alakítani egy saját véleményt. Nagyon röviden összefoglalva: a következő pár évre várhatóan jelentősen javul az európai alkupozíciójuk, és Kína felé is egyre jobban kacsintgatnak (szintén jó hír – nekik), elkezdtek szemmel látható oszalékot is fizetni. Ugyankkor a többletjövedelmet mindenféle kérdéses porjektekre költik el (továbbra is) a Szocsiban rendezendő olimpiai építkezéseken keresztül túlárazott erőművásárlásokig. Ennek megfelelően az árazása is olcsó: mindössze 3,5 körüli P/E.
A látogatás érdekessége, hogy (állítólag) ez is része volt annak a direktívának, hogy mostantól a cég jobban kommunikál a befektetőkkel, és több képviselő mellett maga a 2. ember, a gázexportfelelős Alexander Medvegyev is bejött a maroknyi befektetőcsapattal tartott meetingre. A gépezetben egyelőre még zavar van, arra nem álltak még át a topmenedzserek, hogy ha az ember megengedi, hogy kérdezzenek tőle, akkor arra illik (legalább részben) nem csak lózungokkal válaszolni is, mindegy egy próbálkozásnak jó volt! A találkozó vicces része volt, hogy mielőtt Medvegyev fontos ügyben távozott volna, még ártatlan arccal megkérdezte:

–  miért ilyen alacsony a Gazprom értékeltsége? Miért nem veszik észre a befektetők ezt a kiugró vételi alkalmat?
(döbbent csend, elfojtott mosolyok a résztvevőktől)
–  De tényleg? mi az oka?
mire a VTB-s senior elemző:
– Ja, hogy ez komoly kérdés volt?!

Később kissé kötetlenebbül tudtunk beszélgetni a jóval alacsonyabb rangú, de a startégiájukat kiválóan ismerő, és nagyon éleseszű (midenféle irónia nélkül) gazpromos IR vezetővel – aki egyébként egy elég fiatal Phd, már az új idők szellemében. Kiderült, hogy vezetékügyi szempontban egyáltalán nem mindegy, hogy a Kaszpi-tenger az tenger-e vagy tó (és mivel az oroszok szerint tó, ezért tényleg tó), valamint, hogy a Schalke 04 focicsapat a generózus Gazprom szponzori szerződést annak köszönheti, hogy a cég egyik német ex-politikus tanácsadójának a szülővárosát képviseli.

Az állami többségi tulajdonú cégeknél sajnos közös talajdonság, hogy a célfüggvényük nem feltétlenül a profitmaximalizálás, hanem a politikai elitnek való bizonyítás. Ezért van az, hogy a Gazprom jelentésekben mindig kiemelt figyelmet kap, hogy hát iskolát/óvodát építettek, esetleg kelet-szibériai területeken gazifikáltak újabb településeket (ahol a gázszámla fizetési hajlandóság kb 10%-os).

Érdekes volt látni egy gazpromnyeftes finomítós preziben, hogy mi a dolgozók lakhely szerinti megoszlása. Nem mindegy? Nem!  Mivel korábban az anyagot a moszkvai polgármester embereinek adták elő, külön tortaszeletet kapott az egyik kerültben lakó dolgozók magas száma – ok: ebben a kerületben 90% feletti volt a polgármester támogatottsága a választásokon.

gazprom2.JPGA Gazpromnyeft moszkvai finomítójának legújabb üdvöskéje

A Putyin előadásra végül nem mentünk be, kiderült, hogy csak előre leosztott kérdéseket lehet feltenni (- viszont a listából szabadon lehetett választani! muhaha ), és a biztonsági intézkedések miatt fél napos procedúra lett volna – helyette inkább meglátogattuk két másik helyi brókercég irodáját, hogy megismerjük személyesen is az elemzőiket. Volt is “fogás”, egyik helyen sikerült összefutni egy nagyon jó fogyasztási szektor elemzővel, míg a másikon egy nagyon felkészült bankelemzővel sikerült megismerkedni.

A helyi közvélemény (a mi pár elemű mintánkból kiindulva) egyébként egyöntetűen az utóbbi időben kissé túlburjánzó fogyasztási hitelboom fékeződésétől, és annak negatív hatásaitól tart. Ugyanakkor a reálbérek várhatóan továbbra is nőnek, így az orosz fogyasztási sztori továbbra is életben marad – ez nagyon jó hír, mert azt sejteti, hogy az elsősorban vállalatvezetési okokból nem kedvelt nagy olaj és gázcégek mellett tovább tudnak erősödni a többnyire jó menedzsmenntel rendelkező, befektetési alternatívát nyújtó consumer cégek (mit pl a korábban már általunk is bemutatott Magnit). Az elmúlt napokban mi is elsősorban ilyenekkel találkoztunk – itt a menedzsment általában hajlandó a nyitott kommunikációra, és így rengeteg apró morzsát sikerült gyűjteni a már eddig is ismert képek teljesebbé tételéhez. De ez már inkább a későbbi posztok anyagát fogja adni..