Februári események – Phosagro vétel

Február elején részt vettünk a korábban már bemutatott Phosagro másodlagos részvénykibocsátásában, ezzel alacsonyabb áron sikerült újratöltenünk a korábbi emelkedésekben eladott készleteinket. Alapvetően még mindig úgy gondoljuk, hogy egy rendkívül jól menedzselt vállalatról van szó, amit jól mutat, hogy minden évben messze a tőkeköltsége feletti megtérülést sikerül elérnie.

 

Számításaink szerint a mostani műtrágya árak mellett a vállalat jövőre 8,4%, utána már 11,5%-os szabad cash flow hozamot tud megtermelni (dollárban kifejezve), amit meglehetősen attraktívnak gondolunk, főleg úgy, hogy hosszabb távon optimisták vagyunk a műtrágya árakkal kapcsolatban, ami tovább növelné a vállalat cash flow hozamát. Ami még egy kis pozitívum a cég mellett, hogy ugyan orosz papír, de mégsem a klasszikus orosz kockázatot hordozza magában: a legfontosabb értékvezérlő a műtrágya ára, és ha valamilyen para van az oroszoknál, akkor a rubelgyengülés még fundamentálisan jó is neki (költségeinek egy része rubeles, míg a bevétele dolláros).

Februári események – Moneta vétel

 

A Moneta a GE Money cseh leánybankja volt, hasonlóképpen, mint a Budapest Bank Magyarországon. A bank hitelportfóliójának körülbelül a fele kisvállalati a másik fele pedig lakossági hitel. A lakossági szegmensen belül a legnagyobb súlyt a fogyasztási és személyi kölcsönök adják. Február elején jelentett a bank, ahol szinte minden tekintetben felülmúlta várakozásainkat. A vállalat jelentős szabad tőkével rendelkezik, amit ki is oszt idén osztalék formájában. Ennek köszönhetően idén 11 % feletti osztalékot fog kifizetni a vállalat, ami hosszú távon nyilván nem tartható, de számításaink szerint a növekedési kilátások függvényében a bank képes egy 5,5-7,8%-os osztalékhozam elérésére, amit elég vonzónak tartunk a jelenlegi hozamkörnyezetben. A cseh piac is szenved a hitelezési marzsok szűkülésétől, de véleményünk szerint a bank a hitelezési volumen növelésével kompenzálni tudja ennek a folyamatnak a káros hatásait. A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a negyedéves jelentés után optimistábbakká váltunk. A cseh makrogazdasági helyzet rendkívül támogató a lakossági hitelezés szempontjából: a reálbérek az elmúlt két évben folyamatosan növekedtek, a munkanélküliség alacsony, fogyasztói bizalom történelmi csúcson tanyázik, ami kezd látszódni a bank számaiban is, hiszen a hitelezési volumen a bank lényeges szegmenseiben javulni tudott, és véleményünk szerint ideális a környezet a fogyasztási hitelek és személyi kölcsönök további felfutásának, amiben a vállalat nagyon erős pozíciókkal rendelkezik.

Februári események – csere az orosz ingatlanszektorban

Már régóta a portfolióban tartjuk az Etalon nevű ingatlanfejlesztő céget, amely bár konzervatív és a szektorátlagnál pénzügyileg sokkal stabilabb üzletmenetet folytat,  az orosz válság során az eszközei értékének mindössze a 30%-án is forgott (miközben pár évvel korábban még 100% volt ez a szint). A vihar elvonult, a befektetők visszatértek, és a cég is felértékelődött (több, mint duplázódott, úgy hogy közben osztalékot is fizetett). A folyamatok továbbra is kedvezőek, még mindig jelentős az eszközeihez képesti diszkont. Az infláció folyamatos mérséklődése miatt az orosz hosszú hozamok csökkenését, valamint a lakossági fogyasztás és ingatlancélú megtakarítás lassú élénkülését várjuk, ez pedig jót tehet az ingatlanszektornak, és ezzel az Etalonnak is – így a sztorinak még mindig lehet kifutása. Azonban figyelemmel követjük a szektortárs LSR-t is, amely hasonló profilú cég, egy kis építőipari alapanyaggyártó tevékenységgel (emiatt némileg ciklikusabb). Illetve nemrég elkezdett egy nagyszabású moszkvai projektet, az egykori ZIL gyár telephelyének urbanizálását, amelynek a beruházási szükséglete nagyjából ismert, azonban a bevételi oldala még nagyban függ a jövőbeli kereslettől. Emiatt jelenleg ez a papír sokkal érzékenyebb a kilábalásra. 

Continue reading

Februári események – Lenta vétel

A Lenta Oroszország egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége és a legnagyobb hipermarket hálózata. Múlt év végén személyesen is talákoztuk a vállalat menedzsmentjével (a szektortársak menedzsmentjével is) és nagyon megtetszett a cég befektetési story-ja, valamint amikor a versenytársakról kérdeztünk, a konkurencia is jó véleménnyel volt a cégről. Az üzleti modell lényege, hogy a vállalat a hűségkártyáján keresztül rengeteg adatot gyűjt a vásárlóiról, aminek a segítségével elemzeni tudja az egyes vevők fogyasztási szokásait (különböző profilokba sorolja őket), és célzott kuponokkal tudja őket visszacsábítani. A Lenta vásárlók 93%-a folyamatosan használja a kártyáját, mivel kártyával minden vásárlása végösszegéből 5 százalékos diszkontot kap, mindenféle korlátozás nélkül. Ezzel a kedvezménnyel és a hipermarket struktúrával a legolcsóbbak tudnak lenni az orosz kiskereskedelmi piacon. Ezen felül a kártyáról gyűjtött adatok segítségével olyan termékstruktúrát tudnak kínálni a fogyasztóiknak, amit valóban igényelnek, ezzel meg tudják növelni a termékek forgási sebességét, amivel le tudják szorítani a romlott, selejtes áruk számát, és így költséget takarítanak meg. Ennek köszönhetően a vállalat boltjai nemcsak olcsók, hanem jövedelmezőek is tudnak lenni.

A cég a szektortásakhoz képest ráadásul nem forog prémiummal, és február közepén elterjedt az a pletyka, hogy a Lenta nagytulajdonosa (egy amerikai kockázati tőkealap) kihasználva a vállalat Capital Market Day-ét csökkenteni fogja a társaságban meglévő 34%-os kitettségét, ezért beadták a vállalat részvényeit. Ezt a lehetőséget kihasználva sikerült jó áron kitettséget szereznünk a vállalatban. A nagytulajdonos részvényértékesítésére eddig nem került sor, de valamennyi puskaport erre az eshetőségre is tartogatunk még, hátha sikerül  további diszkonton venni még a papírból.

Fundman Alap – februári események

Úgy gondoljuk, hogy talán érdekes lehet, ha a szokásos alaposabb cégbemutatások mellett, időnként rövidebben is megpróbálunk írni a Fundman Alap aktuális, elmúlt hónapbeli tevékenységéről. A sort az érdekesebb februári változásokkal kezdjük, és terveink szerint előbb-utóbb így a befektetők/érdeklődők számára az Alap főbb befektetései transzparenssé válnak majd. Mindent nem fogunk teljesen kiadni (pl azokat a részvényeket, amelyekből még nem zárult le a teljes tervezett vétel/eladás), de  ezzel együtt is az események nagy része nyilvános lesz.A mostani, február végi állapot szerint az Alap részvénykitettsége 87% körül volt, amely 61 befektetés között oszlott meg.

Az érdekesebb februári események:

1) Lenta vétel

2) Csere az orosz ingatlanszektorban

3) Global Telecom arbitrázs

4) Torunlar vétel

5) Moneta vétel

6) Phosagro vétel

7) Hrvatski Telekom eladás

8) TSKB vétel

9) Februári események – Béla vétel

Ismét jó áron az orosz Dagobert bácsi

Sokat írtunk már az orosz részvénypiacról, főleg akkor, amikor tombolt a válság, és rengeteg jó befektetési lehetőség adódott. Azóta lecsillapodtak a kedélyek, az orosz gazdaság alkalmazkodott az alacsonyabb olajárakhoz (nagyrészt a rubel leértékelődésén keresztül) és elmaradt a sokak által várt gazdasági összeomlás. Ez tükröződik a részvénypiac teljesítményén is, az idei évben az orosz piac az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta. Különösen a nem állami kézben lévő papírok teljesítettek jól, ahonnan mi is előszeretettel válogatunk a Fundman Alapba. Azonban nem minden részvény vett részt az emelkedésben, az idei egyik nagy vesztes a teljesen speciális megközelítést érdemlő Szurgutnyeftegaz (a továbbiakban a digitális pazarlás elkerülése érdekében: Szurgut), és annak is különösen az osztalékelsőbbségi részvénye volt, amely ismét érdekes befektetési lehetőséget kínál (nemrég vettünk is az Alapba) – a továbbiakban erről a papírról lesz szó. Korábban már írtunk a cégről (itt, és itt).

pref-chart

A Szurgut osztalékelsőbbségi részvényének árfolyamalakulása az utóbbi években

 

Continue reading

Aeroflot: sikeres felszállás

Lassan egy éve írtunk egy posztot az orosz légiközlekedési piacról, aminek az volt a főbb megállapítása, hogy a nemzetközi szankciók és az alacsony olajárak miatt összeszakadó rubel rendívül nehéz helyzetbe sodorta a beruházási ciklus csúcsán dollárban eladósodott iparágat. Akkori várakozásunk az volt, hogy a piac egy nehéz konszolidációs szakasz elé néz, pár szereplő kiesik a piacról és a legerősebb szereplő az Aeroflot fog győztesen kikerülni a történetből, hacsak a politika közbe nem szól. Szerencsére nem szólt, és a második legnagyobb orosz légitársaság a Transaero-t engedték csődbe menni, bár sokáig napirenden volt, hogy az Aeroflot-nak kellene kimentenie. Ez az Aeroflot szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyvnek számított volna, mivel a Transaero saját tőkéjének piaci értéke masszívan negatív tartományban volt,  (a hitelek értéke jóval nagyobb volt, mint a vállalat eszközeinek az értéke) ráadásul az Aeroflotnak egyáltalán nem volt szüksége a Transaero gépeire sem. Az orosz légiközlekedési piac már az orosz-ukrán válság előtt is kezdett túlkínálatossá válni, amihez csak hozzáadódtak a gazdasági szankciók és az olajárak masszív visszaesése miatti fogyasztási kereslet csökkenés is. A Transaero elengedése viszont új helyzetet teremtett, a túlkínálat megszűnt, ráadásul egy olyan szereplő hagyta el a piacot, amely a low cost stratégiájával folyamatosan 10-20%-kal az átlagos (economy) repülőjegyárak alá kínált. (Ez a stratégia úgy tűnik nem igazán működött…) Ezzel mérséklődött az árverseny, javult a megmaradó légitársaságok kapacitás kihasználtsága és így a jövedelmezősége is.

főkép

Continue reading

Kínai segítség a gazdáknak

Hát itt megint nem lesz fizetésemelés… Pedig már tavaly és tavalyelőtt sem volt. Nem lesz ez így jó!” – mondta keserűen Mr. MacDonald amerikai mezőgazdasági termelő miközben a terményárakat lapozgatta az újságban.

Old MacDonald

old macdonald

És valóban. Az agrárárak az elmúlt három évben folyamatosan esnek (dollárban), aminek nyilván nem igazán örülnek a farmerek. Ha pedig esnek az árak, akkor előbb-utóbb csökkenteni kell költségeket is.

Continue reading

Elindult a Fundman Alap

Hát eljött a pillanat. Elindul a Fundman Alap.

Igazából az egész blogot azért hoztuk létre, mert erős meggyőződésünk, hogy a hosszú távú megtakarítások legjobb helye a részvényekben van. Az egyik legfontosabb célunk, hogy arcot adjunk magának a részvénypiacnak, hogy az átlagbefektető is ráébredjen, hogy amikor részvényt ad/vesz, az nem valamiféle fura szerencsejáték a villogó hárombetűs kódokkal, hanem a kódok mögött hús-vér vállalatok vannak.  Elég ha józanul végiggondoljuk a folyamatokat, mi az, amit a pénzünkkel hosszú távon logikusan tenni érdemes: kölcsönadni valakinek (államnak, vállalatoknak fix kamatért – ezt tesszük, mikor kötvényvásárlásra adjuk a fejünket) vagy pedig valamilyen saját vállalkozásba fogni vele. A legnagyobb gond a saját vállalkozással, hogy túl nagy kockázatot vállalunk: ha nem megy a bolt, elúszhat a befektetett pénzünk. Ezért adódik a kézenfekvő megoldás: több vállalatban is tulajdonrészt kell szerezni részvénybefektetésekkel. Continue reading