Fundman Alap – Március

Az Alap nem tudta folytatni az év eleji pozitív trendjét, és a márciusi időszakot enyhe, 0,42%-os visszaeséssel zárta, a referenciaindexet azonban így is 1,85%-kal sikerült felülmúlnia. Ez elsősorban a kínai pozícióinknak (YY, Momo, Naspers), illetve néhány jól sikerült orosz egyedi részvény szelekciónknak (LSR, Sberbank, TMK, Lenta) köszönhető, amelyek ellensúlyozni tudták az Alap török kitettségének márciusi visszaesését. A jól haladó amerikai-kínai tárgyalási folyamatok, és a korábbi nagyon negatív hangulat szárnyakat adott a kínai piacnak, amely idén az egyik legjobb teljesítményt nyújtja a kockázatos eszközök körében. A pozitív hangulat átragadt a kínai live-streaming iparágban működő YY és Momo befektetéseinkre is, amelyeknek – bár a negyedik negyedéves eredményük nem volt meggyőző és csak megerősítette a fokozódó piaci verseny miatti aggodalmunkat – az értékeltsége érdemben tudott nőni. Még mindig alulértékeltnek gondoljuk őket, de már nem annyira jó a kockázat/hozam, mint korábban, úgyhogy indokoltnak láttunk némi pozíciócsökkentést. Szintén nem volt meggyőző a kínai internetes óriás, a Tencent gyorsjelentése, amely az általunk tartott holdingcég, a Naspers értékének a döntő részét adja. Viszont örvendetes módon a Naspers menedzsmentje láthatóan végre konkrét lépéseket próbál tenni (európai tőzsdére való bevezetés, leánycégek értékesítése), hogy a hatalmas holding-diszkontot csökkenteni tudja.

Az orosz ingatlanfejlesztő LSR a korábbi hónapok alulteljesítését korrigálta, az acélcsőgyártó TMK esetében azonban igazi pozitív fundamentális fordulatnak lehettünk a szemtanúi/részesei. A „sztori” röviden összefoglalva abból állt, hogy egy, a legnagyobb olajipari cégeket gyakorlatilag stabilan kiszolgáló orosz cégnek (a TMK-nak) van egy amerikai palaolajkitermelők felé beszállító amerikai leánya (amely függetlenül működik az orosz anyavállalattól, így elvileg amerikai mutatószámokon lenne jogos az értékeltsége) és egy jelentős adóssághalmaza – ráadásul ez utóbbi javarészt dollárban denominálva. Az utóbbi években a rubel gyengülése miatt nőtt a rubelben kifejezett adósságállomány, és a magas acélárak (amelyek a cég nyersanyagköltségének a döntő részét adják) rontották az orosz működés profitabilitását. Az amerikai leánycég valós értékét a befektetők nem vették figyelembe, az orosz-amerikai mozaikvállalat  így egy eladósodott orosz cég értékeltségét (az operatív nyereség kb 4x-esét) kapta. Az amerikai leány sikeres eladásának a bejelentésével a TMK így 2 legyet ütött egy csapásra: kikristályosodott az amerikai cég valós értéke (7,5x-ös operatív nyereségre vetített szorzó) és a befolyó vételárból ráadásul vissza tudja majd törleszteni a hitelállományának a jelentős részét, kikerülve az adósságcsapdából. Nem csoda, hogy a hír bejelentése után 20% fölötti mértékben tudott erősödni az árfolyam. A kiskereskedelemben tevékenykedő Lenta árfolyamát egy stratégiai befektető felvásárlása hajtotta a kedvező irányba, míg a Sberbank esetében az oroszokra nézve a várnál kedvezőbb Mueller-jelentés (amely Trump elnök orosz összefonódásait vizsgálja) napvilágra hozása játszhatott szerepet. Mivel nem találtak semmilyen döntő bizonyítékot, az oroszok elleni további szankciós kockázat némileg csökkent.

A hónap számunkra legérdekesebb eseménye a török önkormányzati választás előtt lejátszódó tőkepiaci dráma volt. A kedvező hangulatot elősegítendő, a függetlenségében vélhetően nem maradéktalanul hibátlan központi bank látszólag többféle trükkös módszerrel is igyekezett a lírát stabilan tartani – azonban az elmúlt időszakban lecsökkenő líra betéti kamatok miatt a lakosság számára kézenfekvővé vált a viszonylag kedvező árfolyamszinteken folytatni a dollár felhalmozást –  ez a devizatartalékok csökkenésében csapódott le, és a 1,5 héttel a vállasztások előtt napvilágra kerülő statisztikák láttán a tavaly nyári összeomlás esetleges megismétlődésétől tartó befektetők jobbnak látták visszafedezni a lírakitettségüket – amíg a központi bank a vélt vásárlásaival erre még kedvező árfolyamot biztosít. Ehhez jöttek a spekulatív pozícióépítések, valamint az ilyenkor „szokásos” borús hangvételű nemzetközi elemzői ajánlások, és a jegybank végül válaszlépésre kényszerült. Azt találták a legjobb megoldásnak, hogy korlátozzák a tőkepiaci szereplők lírához jutását, megnehezítve a líra fedezeti pozíciók ésszerű kamatszinteken történő tovább görgetését (azaz a líra elleni spekulációt). Ennek viszont az lett a következménye, hogy jobb híján a befektetők kénytelenek voltak megszabadulni a mögöttes líraeszközeiktől, hogy teljesíteni tudják az eladott líra leszállítását (ugyanis adott pillanatban csak 1000% fölötti kamatra tudtak volna líraforráshoz jutni a bankközi piacon). Emiatt a részvénypiacon, és különösen a kötvénypiacon jelentős korrekció volt megfigyelhető. Egy pár napig nem a fundamentumok számítottak, hanem, hogy mitől lehetett a leggyorsabban megszabadulni. A történésekre úgy reagáltunk, hogy a viszonylag stabilan maradó részvényeinket (fájó szívvel ugyan, de) leépítettük, és az így nyert lírát a sokat korrigáló bankokba (Akbank, TSKB) valamint az ismét attraktív hozamszinteken (19%) forgó hosszú török állampapírokba  fektettük, arra számítva, hogy a választások után normalizálódni fog a helyzet. Az időszak végére a részvénykitettségünk 97%-os szintre nőtt, a fedezetlen devizakitettségünk pedig 70%-os volt. Ez utóbbi a korábbiaknál alacsonyabb szintnek számít, mert a március végi dollárerősödést kihasználva a dolláros eszközeink egy részét jobbnak láttuk visszafedezni forintra. 

Fundman Alap – Január

A nehéz 2018-as évet követően az Alap a fennállása óta az egyik legeredményesebb hónapot zárta: a referenciaindexet jelentősen meghaladva, 9,83%-kal tudta növelni az árfolyamát. Ez elsősorban a kedvező részvénypiaci hangulatnak volt köszönhető, és annak, hogy az általunk jelenleg egyaránt kedvelt török és orosz részvénypiac párhuzamosan tudott emelkedni. Ehhez társult az osztrák és a kínai papírjaink ereje is, és hogy a továbbra is gyengélkedő román piacot leszámítva egyetlen régióban sem volt visszaesés tapasztalható. Némileg ugyan rontotta a teljesítményt a fedezeti célból részben nyitva hagyott dollárkitettségünk, de ez sem tudta számottevően csökkenteni a teljesítményt. A teljesítményhez legnagyobb mértékben a kockázatosabb török bankjaink, a Yapi Kredit, a Vakifbank, valamint az Is Bank 20% fölötti felértékelődése járult hozzá – ezeket jó időzítéssel tudtuk megvenni az elmúlt hónapok során. Szintén segítette az Alapot az orosz Sberbank, valamint az ingatlanfejlesztő Etalon és LSR markáns emelkedése. Előbbi esetében a Rusal elleni szankciók feloldásával párhuzamosan mérséklődő „orosz-undor” hatott kedvezően, míg az ingatlanfejlesztők javarészt a negyedik negyedéves erős gyorsjelentésüknek köszönhették az átértékelődést. A kedvező hangulatot arra használtuk ki, hogy csökkentsük az Alap részvénysúlyát: a korábbi 102%-ot az időszak során 96%-ra mérsékeltük. Elsősorban az emelkedés miatt „meghízó” török kitettséget vágtuk vissza, illetve a bankpapírjaink egy részét a lemaradó ipari szektorra cseréltük: itt több olyan célpontot is sikerült találnunk, amely a jelenlegi inflatorikus török makrokörnyezetben igen kedvező fundamentális átalakuláson megy keresztül. Ezeknek a cégeknek a közös jellemzője, hogy:
1) erős mérleggel rendelkeznek, így a jelenlegi magas kamatkörnyezet nem sújtja őket (vagy akár még segíti is)

2) a visszaeső hazai kereslet ellenére megemelték a dollárhoz vagy euróhoz kötött termékük árát

3) a kieső török keresletet pótolni tudják az exporttevékenységük felfuttatásával

4) a nemzetközi összehasonlításban olcsóvá váló török munkaerőköltség miatt a korábbinál versenyképesebbek és lukratívabbak tudnak lenni a külföldi piacokon.

5) sajnos többnyire eléggé illikvidek, így nem könnyű számottevő pozíciót felvenni bennük

Továbbra is bizakodóak vagyunk a tavaly nagy leértékelődést elszenvedő kínai egyedi részvényeink kilátásait illetően, illetve a görög gazdaság lassú kilábalását is figyelemmel követjük, és itt is sikerült alulárazott cégeket találnunk. Az Alap a februárt a már említett 96%-os részvénykitettséggel kezdte, a devizakitettségünk – a rubel és részben az euró fedezésének a megszüntetése után – 76%-os.

Fundman Alap – November

A november kedvezően alakult az Alap számára, amely  a változó részvénypiaci környezetben 4,25%-kal tudta növelni az árfolyamát. A legnagyobb hozzáadott értéket október után ismét a török kitettségeink jelentették, mind a hosszú állampaprpiaci pozíciók, mind a részvények jelentős része, valamint maga a devizakitettség is pozitívan járult hozzá a teljesítményhez. Mivel az állapapírpiaci hozamok a nyári krízis előtti szintekre csökkentek vissza, az áremelkedést kihasználva lezártuk a hosszú állampapírpozíciónk egy részét. Szintén csökkentettük a sokat emelkedő Arcelik, Akbank és Garanti kitettségünket, és a helyükre részben a némileg gyengébb minőségű, de sokkal kedvezőbb értékeltségen forgó bankpapírokba súlyoztunk át. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg a legnagyobb esély arra van, hogy sikerül elkerülni a korábban konszenzussá váló nagyon mély recessziót, és nem lesz tömeges csődhullám a gazdaságban – ebben az esetben viszont indokolatlan, hogy az egyébként magas profittal és alacsony költségszinten működő, egyre nagyobb valószínűséggel kormányzati támogatást is kapó bankok a csökkenő hozamkörnyezetben még mindig csak a könyv szerinti értékük 30%-át érjék meg. Az orosz piacot negatívan érintette a folytatódó olajáresés, és bár jellemzően nem az olajkapcsolt szektorokban vállaltunk kitettséget, az áttételes hatások miatt indokoltnak láttuk némileg csökkenteni a pozíciónkat, illetve teljes mértékben visszafedeztük a részvénytartásból fakadó rubel devizapozíciónkat. Úgy véljük, hogy a kiújult geopolitikai kockázatok (kercsi ukrán-orosz konfliktus és következményei), valamint az alacsonyabb olajárak hatására némileg lecsökkenő jövőbeli állami bevételek egy mostaninál gyengébb rubel szintet is eredményezhetnek. Jól teljesített a fejlődő piaci internetes portfolióval rendelkező dél-afrikai holdingunk, a Naspers, valamint a gyorsjelentését követő elemzői telefonkonferencián magabiztos jövőképpel előrukkoló Wizzair – ez utóbbinál a csökkenő olajárak is jelentősen javítják a működési környezetet. Rontotta ugyanakkor a teljesítményt két osztrák befektetésünk: az AT&S mikroelektronikai, illetve az Atrium ingatlanpiaci cégünk. A hónap során a török átrendezés mellett többek között növeltük a pozíciónat a kiváló folyamatokról beszámoló osztrák Raiffeisen bankban, valamint új elemként bekerült az Alapba  egy rendkívül hatékonyan működő finomító, a görög Motoroil. Már régóta követjük a céget, de most kínálkozott kedvező beszállási lehetőség egy kis horderejű negatív hírt követő túlzott pánik során. Novemberben teljesen megváltunk a román Petrom kitettségünktől, amely mintegy 50%-ot emelkedett az elmúlt év során, miközben az összeomló olajárak miatt már megszűnt a korábbi alulértékeltsége. Csökkentettük az orosz Mail.ru internetes és az X5 kiskereskedelmi pozícióinkat, amelyek jól teljesítettek az elmúlt hónapokban és mérséklődött az alulértékeltségük. Bár továbbra is látunk bennük fantáziát, rövid távon egy kissé óvatosabbá váltunk az orosz piaccal kapcsolatban. Az Alap a decembert teljesen feltöltött állapotban, 102%-os részvénypozícióval kezdte, a devizakitettsége pedig 74%-os volt, amely nagy részben USD, EUR illetve török líra kitettséget jelent.

Februári események – Momo vétel

Bizonyára az olvasók között is egyre többen vannak, akik a médiafogyasztásra szánt idejük egyre nagyobb részét töltik az okostelefon képernyője előtt. Ez egy globális trend, és Kínára, a világ legnagyobb internetes piacára fokozottan érvényes. Ezen belül is egy egyre érdekesebb terület a livestreaming, amivel itthon valószínűleg legtöbben a Facebookon egyre többször felbukkanó élő adásokban találkozhatunk (legalábbis a blog szerzőinek a korosztálya). A kínai piacon ennek már évek óta jelentősebb szerepe van – talán azért is, mert az államapparátus által kilúgozott tévécsatornák ott eleve kevésbé izgalmasak. Az elmúlt években fel is fedeztünk két céget, amelyek ennek a nagy növekedésű területnek a fő haszonélvezői, és az idegen terep ellenére úgy éreztük, hogy akkora az upside, hogy megéri a szokásosnál kevésbé ismert és így kockázatosabb vizekre is kievezni.

 

Continue reading

Márciusi események – Globaltrans részleges eladás

Nagyon jól teljesített az elmúlt időszakban a Globaltrans nevű vasúti szállítmányozási cégünk, amit már régóta stabil eleme a portfolióknak. A vállalatnak két főbb üzleti szegmense van, az egyik a vasúti gondolák szegmense, a másik az olajtanker kocsik szegmense.  A gondolákban általában ömlesztett anyagokat szállítanak (szén, acél, vasérc, sóder, homok, stb), míg az olajtankerekben kőolajat és kőolajszármazékokat. Ebből kifolyólag, míg a gondolák iránti kereslet erősen ciklikus, addig a olajtankerek iránti kereslet általában stabilan, sokkal kiszámíthatóbban szokott alakulni (hacsak nem adnak át egy-egy újabb olajvezetéket).

Az orosz gondola piac egén már 2014 előtt baljós árnyak jelentek meg: az orosz gazdaság növekedése csak nem akart beindulni a 2007-2008-as válság óta, aminek eredményeképpen kezdett megbomlani a kereslet-kínálat egyensúlya a gondolák piacán: enyhe túlkínálat alakult ki a kocsikból, amit döntően rubel alapú hitelből finanszíroztak a vállalatok (mivel a szállítmányozó cégek árbevételének szinte 100%-a rubelben keletkezik). 2014-ben aztán kialakult a tökéletes pénzügyi vihar az orosz gondola piacon: először az orosz-ukrán válság ütött be, majd a maláj utasszállító lelövése miatt bevezetett szektorális szankciók tesztelték az orosz gazdaság ellenálló képességét. A végső döfést az olajárak összeszakadása jelentette 2014 végén, aminek eredményeképpen az orosz rubel árfolyama több mint 75 százalékkal értékelődött le, a jegybanki alapkamat pedig 6-ról 17%-ra emelkedett bő egy év leforgása alatt, ami jelentős negatív sokkot jelentett a jelentősen eladósodott szektor számára. A helyzetet tovább rontotta, hogy a gazdasági sokk tovább csökkentette a keresletet a vasúti gondolák iránt, ami tovább növelte a túlkínálatot a piacon és a mélybe küldte szolgáltatási díjakat, ezzel a szektor jövedelmezőségét. Tehát mind a pénzügyi (megemelkedett finanszírozási költségek), mind az üzemi soron jelentős veszteséget kellett elszenvednie a vasúti gondola szegmensnek. Ennek megfelelően a Globaltrans árfolyama is a mélybe zuhant. Ezt a vérzivataros időszakot használtuk ki arra, hogy pozíciót építsünk ki a papírban, mivel a szektorral ellentétben a Globaltrans nem volt vészesen eladósodva, illetve az egyik legfiatalabb vasúti flottával rendelkezett/ik az orosz piacon, így nincs jelentős újra-beruházási igénye, illetve a működési költségei is az egyik legalacsonyabbak a szektorban. Röviden: úgy ítéltük meg, hogy a Globaltrans túl fogja élni, és nyertesen, megerősödve fog kikerülni a válságból.

Continue reading

Februári események – Béla vétel

Februárban visszatöltöttük az év végén profitrealizálás során lecsökkent Jumbo (Bloomberg kód: BELA GA, nekünk csak Béla) részvénypozíciónkat a hónap elején kialakult újabb görög piaci pánikban. Főleg, miután azt láttuk, hogy az görög állampapírok is megnyugodtak, de Béláról valahogy elfeledkezett a piac.  Bélát már korábban bemutattuk egy korábbi posztunkban. A vállalat fundamentumai azóta sem romlottak el, sőt a román és a bolgár piacok a cég növekedésének forrásává váltak, míg a görög piac az elhúzódó válság ellenére is közel 5 százalékkal tudott növekedni. Az ennyire profitábilisan és viszonylag gyorsan növekvő cégek értékelésénél mindig felmerül a kérdés, hogy meddig tartható fenn a növekedés időszaka, főleg úgy, hogy ez a vállalat a hazai piacán már évek óta piacvezető, így csak a külföldi növekedés az igazi lehetőség.  Az a tény, hogy Bélának sikerült exportálni az üzleti modelljét már három környező országba (Ciprus, Románia, Bulgária) optimistábbá tett bennünket a hosszabb távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban (Albánia, Macedónia, Szerbia ahol már méregetik a terepet). Ezen kívül az elmúlt évek görög viszonyain edződött Béla meglehetősen konzervatív, és jelentős készpénzállományt halmozott fel, ami még jól jöhet, ha esetleg megint rosszabbra fordul a helyzet Görögörszágban. Béla nettó készpénzállománya 258 millió Eurót tett ki, ami a jelenlegi piaci kapitalizáció 13,5%-a.

Forrás: Bloomberg

Februári események – Phosagro vétel

Február elején részt vettünk a korábban már bemutatott Phosagro másodlagos részvénykibocsátásában, ezzel alacsonyabb áron sikerült újratöltenünk a korábbi emelkedésekben eladott készleteinket. Alapvetően még mindig úgy gondoljuk, hogy egy rendkívül jól menedzselt vállalatról van szó, amit jól mutat, hogy minden évben messze a tőkeköltsége feletti megtérülést sikerül elérnie.

 

Számításaink szerint a mostani műtrágya árak mellett a vállalat jövőre 8,4%, utána már 11,5%-os szabad cash flow hozamot tud megtermelni (dollárban kifejezve), amit meglehetősen attraktívnak gondolunk, főleg úgy, hogy hosszabb távon optimisták vagyunk a műtrágya árakkal kapcsolatban, ami tovább növelné a vállalat cash flow hozamát. Ami még egy kis pozitívum a cég mellett, hogy ugyan orosz papír, de mégsem a klasszikus orosz kockázatot hordozza magában: a legfontosabb értékvezérlő a műtrágya ára, és ha valamilyen para van az oroszoknál, akkor a rubelgyengülés még fundamentálisan jó is neki (költségeinek egy része rubeles, míg a bevétele dolláros).

Februári események – Moneta vétel

 

A Moneta a GE Money cseh leánybankja volt, hasonlóképpen, mint a Budapest Bank Magyarországon. A bank hitelportfóliójának körülbelül a fele kisvállalati a másik fele pedig lakossági hitel. A lakossági szegmensen belül a legnagyobb súlyt a fogyasztási és személyi kölcsönök adják. Február elején jelentett a bank, ahol szinte minden tekintetben felülmúlta várakozásainkat. A vállalat jelentős szabad tőkével rendelkezik, amit ki is oszt idén osztalék formájában. Ennek köszönhetően idén 11 % feletti osztalékot fog kifizetni a vállalat, ami hosszú távon nyilván nem tartható, de számításaink szerint a növekedési kilátások függvényében a bank képes egy 5,5-7,8%-os osztalékhozam elérésére, amit elég vonzónak tartunk a jelenlegi hozamkörnyezetben. A cseh piac is szenved a hitelezési marzsok szűkülésétől, de véleményünk szerint a bank a hitelezési volumen növelésével kompenzálni tudja ennek a folyamatnak a káros hatásait. A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a negyedéves jelentés után optimistábbakká váltunk. A cseh makrogazdasági helyzet rendkívül támogató a lakossági hitelezés szempontjából: a reálbérek az elmúlt két évben folyamatosan növekedtek, a munkanélküliség alacsony, fogyasztói bizalom történelmi csúcson tanyázik, ami kezd látszódni a bank számaiban is, hiszen a hitelezési volumen a bank lényeges szegmenseiben javulni tudott, és véleményünk szerint ideális a környezet a fogyasztási hitelek és személyi kölcsönök további felfutásának, amiben a vállalat nagyon erős pozíciókkal rendelkezik.

Februári események – Global Telecom arbitrázs

A Global Telecom egy olyan telekommunikációs cég, amely az egyiptomi tőzsdén forog ugyan, de profitjának nagy részét az algériai és pakisztáni piacon szerzi. Évekkel ezelőtt még a nagytulajdonosa, az orosz Vimpelcom kapcsán került a látókörünkbe és azóta is figyelemmel kísérjük a cég fundamentumait. Az elmúlt hónapban viszont a helyi (egyiptomi) és a Londonba bevezetett GDR papírok közötti félreárazásból próbáltunk profitálni, ugyanis tavaly nyár óta nem árazza hatékonyan a piac az egymásra átváltható papírokat. Tavaly ősszel 30-40%-os prémiummal is forgott az egyiptomi papír a londonihoz képest, de tartva a novemberben be is következett devizaleértékeléstől, nem igazán láttunk rá esélyt, hogy megpróbáljuk learbitrálni az egyiptomi piacot. Az arbitrázskör ugyanis a következőképpen áll össze:

1) megvesszük a londoni GDR-t dollárért  (a GDR egy olyan igazolás, amit egy letétkezelő bank állít ki mögöttes helyi részvényekre, és bevezeti egy könnyebben elérhető tőzsdére – jelen esetben egyiptomi papírokat a londonira)
2) a letétkezelőnél kérjük a GDR-ok helyi papírra váltását
3) eladjuk a helyi papírokat egyiptomi fontért
4) az egyiptomi fontot visszakonvertáljuk dollárra

Ha 10% prémium van a két papír között (ennyivel drágább az egyiptomi), akkor amit 100 dollárért vettünk, az az átváltás, eladás, devizakonverzió után 110 dollárt fog érni (mínusz az átváltás, a devizakonverzió, illetve a brókeri jutalékok költségei).

Continue reading

Februári események – Lenta vétel

A Lenta Oroszország egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége és a legnagyobb hipermarket hálózata. Múlt év végén személyesen is talákoztuk a vállalat menedzsmentjével (a szektortársak menedzsmentjével is) és nagyon megtetszett a cég befektetési story-ja, valamint amikor a versenytársakról kérdeztünk, a konkurencia is jó véleménnyel volt a cégről. Az üzleti modell lényege, hogy a vállalat a hűségkártyáján keresztül rengeteg adatot gyűjt a vásárlóiról, aminek a segítségével elemzeni tudja az egyes vevők fogyasztási szokásait (különböző profilokba sorolja őket), és célzott kuponokkal tudja őket visszacsábítani. A Lenta vásárlók 93%-a folyamatosan használja a kártyáját, mivel kártyával minden vásárlása végösszegéből 5 százalékos diszkontot kap, mindenféle korlátozás nélkül. Ezzel a kedvezménnyel és a hipermarket struktúrával a legolcsóbbak tudnak lenni az orosz kiskereskedelmi piacon. Ezen felül a kártyáról gyűjtött adatok segítségével olyan termékstruktúrát tudnak kínálni a fogyasztóiknak, amit valóban igényelnek, ezzel meg tudják növelni a termékek forgási sebességét, amivel le tudják szorítani a romlott, selejtes áruk számát, és így költséget takarítanak meg. Ennek köszönhetően a vállalat boltjai nemcsak olcsók, hanem jövedelmezőek is tudnak lenni.

A cég a szektortásakhoz képest ráadásul nem forog prémiummal, és február közepén elterjedt az a pletyka, hogy a Lenta nagytulajdonosa (egy amerikai kockázati tőkealap) kihasználva a vállalat Capital Market Day-ét csökkenteni fogja a társaságban meglévő 34%-os kitettségét, ezért beadták a vállalat részvényeit. Ezt a lehetőséget kihasználva sikerült jó áron kitettséget szereznünk a vállalatban. A nagytulajdonos részvényértékesítésére eddig nem került sor, de valamennyi puskaport erre az eshetőségre is tartogatunk még, hátha sikerül  további diszkonton venni még a papírból.