Júniusi események – Naspers vétel

Mi a közös a League of Legends-ben, az OLX-ben és eMAGban, Delivery Hero-ban (Magyarországon Foodpanda), a PayU-ban és a Tencentben?

A válasz a Naspers, a dél afrikai holdingcég, amely még a korai fázisban felkarolta ezeket a cégeket.

Befektetőként viszont nem csak pénzügyi tőkével járul hozzá a cégekhez, hanem bekapcsolja őket a Naspers „vérkeringésébe” is. Az érdeklődési körük az internetes cégek univerzuma: ezen a területen van hatalmas tapasztalatuk és amiben a legjobbak, az a kis online cégek felnevelése. Az internetes cégeken belül is specializálódtak az apróhirdetéskre, webshopokra, fizetési és utalási technológiákra és az étel házhozszállítási cégekre. A modell lényege, hogy ha valahol találnak egy olyan internetes megoldást, amire széles körben van igény és az alapító csapat becsületesen is dolgozik a projektjeiken, akkor a Naspers tőkét és menedzsment ismereteket biztosít ahhoz, hogy a helyi piacokról gyorsan növekedhessen a cég. A cég eddigi történelme során a feltörekvő piacokon szerzett tapasztalatokat, ezért jelenleg is az ilyen területekről származó vállalkozókat keresik.

Continue reading

Platinabányák – update

Tavaly nyáron már írtam itt a blogon a platinabányákról, amelyek árfolyama akkor jelentős eső trendben volt, éppúgy, mint a nemesfémeké, de az akkori esés csak idén januárban érte el a mélypontját. A bányapapírok árfolyama az augusztusi szintekről pár hónapos időtávon újra lefeleződött-lenegyedelődött, miközben a platina is további 20%-ot esett.  Akkori cikkem konklúziója az volt, hogy ugyan már tavaly augusztusig is sokat estek a platinabányák, de értékeltségüket tekintve a többi nyersanyagkitermelőhöz képest még akkor is prémiummal forogtak és a nemesfémek visszapattanása nélkül nem szólt fundamentális érv az emelkedésük mellett.

Az Anglo Platinum (fehér), az Impala (narancssárga) és a Lonmin (sárga) árfolyama az elmúlt 5 évben

platina árfolyam v2Forrás: Bloomberg

Január közepén viszont megérkezett a korrekció a platina piacán, melynek hatására szó szerint kilőttek a bányák is és alig egy hónap alatt megduplázták értéküket. A platina emelkedése mögött viszont nem a keresleti-kínálati tényezők változása állt, hanem inkább az arannyal való együttmozgás, annak ellenére, hogy a platina felhasználásának több mint 50%-a az ipari kereslethez köthető, és nem az aranyra jellemző biztonságos menedék szerep dominál a vásárlásánál. Ami pedig a bánya-rallyt illeti, még kevésbé tűnik indokoltnak a 90%-os átlagos emelkedés, ugyanis a fundamentumok egyáltalán nem javultak, mivel a strukturális változások elmaradtak a szektorban, a kereslet nem erősödött, a kínálat viszont folyamatosan nő. Platinum-products-web

Continue reading

Fényesebb az aranynál? Jóárasították a platinabányákat

Az elmúlt hónapok nem sok örömöt tartogattak a nyersanyagpiaci befektetőknek, hacsak nem a short oldalon álltak. A közvélemény leginkább talán az olaj és az arany árfolyamváltozását követi figyelemmel, azonban a platinacsoportba tartozó nemesfémeket még az aranynál is jobban megütötték. A platina konkrétan már olcsóbb, mint az arany, amire nem sokszor volt még példa az elmúlt 15-20 évben.

Az arany (fehér) és a platina (sárga) árfolyama 2000-tőlarany platina v2Forrás: Bloomberg

Continue reading

Afrika legnagyobb gazdasága

Elsőre talán meglepő, de nem Dél-Afrikáról, hanem Nigériáról van szó. Legalább is április 6. óta. Aznap ugyanis új alapokra helyezték a GDP számítást Nigériában, melynek köszönhetően közel megduplázódott az ország bruttó hazai összterméke, maga mögé utasítva ezzel az addig legnagyobb afrikai gazdaságnak számító Dél-Afrikát.

jerm-nigeria-economy-1.jpg

Continue reading

Miners sztrájk back

wanted.jpgA dél-afrikai sajtó újra a bányászsztrájkoktól és a folyamatban lévő bértárgyalásoktól hangos. A júniusban kezdődött egyeztetések a közel 1,5 éve kirobbant sztrájkhullám egy újabb fejezetét nyitották meg, amely meghatározhatja a dél-afrikai bányász szektor jövőjét. Több ezer munkahely és dollár milliárdok múlhatnak a következő hetek eseményein.

A dél-afrikai bányalázadások tavaly augusztusban vonták magukra igazán a nemzetközi sajtó figyelmét. A világ harmadik legnagyobb platina kitermelőjénél (Lonmin) kitört elégedetlenség gyorsan átterjedt más dél-afrikai platina és aranybányákra, és az apartheid korszak óta nem tapasztalt véres összetűzésekhez vezetett, amiben 34 ember vesztette életét. Akkor az érintett bányák többségében valamilyen minimális béremeléssel sikerült visszaterelni a munkásokat a napi munkavégzéshez, azonban most eljött az újabb bértárgyalások ideje.

Dél-Afrikában többnyire két nagy szakszervezet képviseli a bányászok érdekeit, melyek követelései nem teljesen egységesek. A legnagyobb szakszervezet, a NUM (National Union of Mineworkers) 8 ezer Randnyi (180 ezer Ft) havi alapbért követel a legalsóbb szinten lévő bányászoknak az egyéb juttatások mellett, míg a másik szakszervezet, az AMCU (Association of Mineworkers and Construction Union) 12,5 ezer Randot (285 ezer Ft) szeretne kialkudni. A jelenlegi 5 ezer Randos havi alapbérhez (110 ezer Ft) képest mindkét követelés elég drasztikusnak tűnik a maga 60%, illetve 150%-os béremelési előterjesztésével.

juttatási csomag.png

bérköv.pngForrás: Deutsche Bank Research

Azt megítélni persze, hogy ilyen mértékű emeléseknek mennyire van alapjuk, elég nehéz. Ugyan a 3 ezer Rand (68 ezer Ft) körüli dél-afrikai medián keresetet jóval meghaladja a bányászok bére (főleg ha az egyéb juttatásokkal is számolunk), de a napi szinten a több ezer méter mély, forró bányákban végzett nehéz fizikai munka miatt ez indokoltnak is tűnik. A főbb fejlődő országok bányászaihoz képest sem keresnek rosszul a dél-afrikaiak, ugyanis négyszer annyit visznek haza, mint a kínai, és több mint ötször annyit, mint az indiai bányászok. Ha viszont a fejlett országokhoz viszonyítunk, akkor már nem is olyan idilli a kép, ugyanis például Ausztráliában tízszer annyit kaphatnának. (Ennek persze több oka is van, mint például, hogy egy fejlett gazdaságról beszélünk, ahol a megélhetési költségek is sokkal magasabbak, plusz a technológiai újításoknak köszönhetően hatékonyabb a termelés, és nem mellesleg folyamatos a hiány a bányászokból.)

Ausztráliával ellentétben a dél-afrikai kitermelési költségek egyik legnagyobb tétele a munkaerő (a teljes szektorra vetítve átlagosan 42%), így a bányatársaságok elég érzékenyek a béremelésekre. Ennek ellenére az elmúlt 5 évben a legtöbb bánya évente átlagosan több mint 10%-kal növelte a munkásai bérét, amely messze meghaladta a 6% körüli inflációt. Hogy a mostani egyeztetések is hasonló mértékű béremelésekkel zárulnak-e, vagy a szakszervezeteknek még ennél is nagyobb növelést sikerül kiharcolniuk, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre a dél-afrikai bányák már most is elég szűk profittal működnek a magas kitermelési költségek miatt, amire a csökkenő nyersanyagárak még ráraknak egy lapáttal. Így ha a bértárgyalások kapcsán újabb sztrájkhullám veszi kezdetét, amely 2012-höz hasonlóan megint nagyobb termeléskieséseket okoz majd a bányáknak, akkor a költségek kordában tartása miatt jelentős létszámleépítések is előfordulhatnak a szektorban.

ülő sztrájkolók táblával.jpg

Mivel 2014 választási év lesz Dél-Afrikában, így a kormány érdeke is, hogy viszonylag rendben lemenjenek a bértárgyalások, és ne növekedjen tovább a már most is magas munkanélküliség. Befektetői szempontból a bányász szektorban folyó történések jelentősen rontják a szektor megítélését, mivel folyamatos kockázatot jelentenek a potenciális sztrájkok miatt. Éppen ezért amíg nem enyhül a jövőbeli költségnövekedésekkel és a termeléskiesésekkel kapcsolatos bizonytalanság, az Afrika Alapunkban kerüljük a dél-afrikai bányavállalatokat, és helyettük inkább hasonló profilú, de fundamentálisan stabilabb, nem dél-afrikai cégeket tartunk.