Februári események – Hrvatski Telekom eladás

A Hrvatski Telekom, amelyről egy korábbi cikkben már írtam is részletesen, a Magyar Telekom horvát megfelelője. Ugyanúgy mobil és fixvonalas szolgáltatással rendelkezik, mint magyar testvére és nem mellesleg Deutsche Telekom leány is. Plusz kapcsolat még közöttük, hogy épp a Horvát Telekom vásárolta fel idén januárban a Magyar Telekom montenegrói leányát. Évek óta követjük a céget és az elmúlt 2 évben a szektortársakhoz viszonyított alulértékeltsége és jelentős készpénzállománya miatt pozitívak is voltunk rá. Azonban február végén, amikor a 2016-os éves számait jelentette a cég, úgy döntöttünk, hogy 190 HRK körüli szinteken megválunk a tavaly nyáron felhalmozott kitettségünktől. Ugyan szorzószámosan még mindig a legolcsóbb régiós telekomcég, azonban a célárunk közelébe emelkedett a részvényárfolyam és rövid távon nem láttunk semmilyen triggert a további emelkedésre, valamint világossá tette a cég, hogy idén is csak 6 HRK osztalékot fizet, amely alig több mint 3%-os osztalékhozamnak felel meg. Ez azért meglepő, mert a cégérték harmada készpénz, amit szemmel láthatóan nem akarnak kifizetni a befektetőknek. A készpénz negyedét most ugyan elköltötték a montenegrói telekom felvásárlására, de a maradék nulla közeli hozamon ketyeg rövidtávú betétekben és az anyavállalat által kibocsátott kötvényekben. Az időzítés szerencsésnek bizonyult, mert a papír a márciusi felülvizsgálatnál kikerült a CETOP indexből, amely jelentős eladói nyomást helyezett azóta az árfolyamra.

Februári események – Global Telecom arbitrázs

A Global Telecom egy olyan telekommunikációs cég, amely az egyiptomi tőzsdén forog ugyan, de profitjának nagy részét az algériai és pakisztáni piacon szerzi. Évekkel ezelőtt még a nagytulajdonosa, az orosz Vimpelcom kapcsán került a látókörünkbe és azóta is figyelemmel kísérjük a cég fundamentumait. Az elmúlt hónapban viszont a helyi (egyiptomi) és a Londonba bevezetett GDR papírok közötti félreárazásból próbáltunk profitálni, ugyanis tavaly nyár óta nem árazza hatékonyan a piac az egymásra átváltható papírokat. Tavaly ősszel 30-40%-os prémiummal is forgott az egyiptomi papír a londonihoz képest, de tartva a novemberben be is következett devizaleértékeléstől, nem igazán láttunk rá esélyt, hogy megpróbáljuk learbitrálni az egyiptomi piacot. Az arbitrázskör ugyanis a következőképpen áll össze:

1) megvesszük a londoni GDR-t dollárért  (a GDR egy olyan igazolás, amit egy letétkezelő bank állít ki mögöttes helyi részvényekre, és bevezeti egy könnyebben elérhető tőzsdére – jelen esetben egyiptomi papírokat a londonira)
2) a letétkezelőnél kérjük a GDR-ok helyi papírra váltását
3) eladjuk a helyi papírokat egyiptomi fontért
4) az egyiptomi fontot visszakonvertáljuk dollárra

Ha 10% prémium van a két papír között (ennyivel drágább az egyiptomi), akkor amit 100 dollárért vettünk, az az átváltás, eladás, devizakonverzió után 110 dollárt fog érni (mínusz az átváltás, a devizakonverzió, illetve a brókeri jutalékok költségei).

Continue reading

Aeroflot: sikeres felszállás

Lassan egy éve írtunk egy posztot az orosz légiközlekedési piacról, aminek az volt a főbb megállapítása, hogy a nemzetközi szankciók és az alacsony olajárak miatt összeszakadó rubel rendívül nehéz helyzetbe sodorta a beruházási ciklus csúcsán dollárban eladósodott iparágat. Akkori várakozásunk az volt, hogy a piac egy nehéz konszolidációs szakasz elé néz, pár szereplő kiesik a piacról és a legerősebb szereplő az Aeroflot fog győztesen kikerülni a történetből, hacsak a politika közbe nem szól. Szerencsére nem szólt, és a második legnagyobb orosz légitársaság a Transaero-t engedték csődbe menni, bár sokáig napirenden volt, hogy az Aeroflot-nak kellene kimentenie. Ez az Aeroflot szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyvnek számított volna, mivel a Transaero saját tőkéjének piaci értéke masszívan negatív tartományban volt,  (a hitelek értéke jóval nagyobb volt, mint a vállalat eszközeinek az értéke) ráadásul az Aeroflotnak egyáltalán nem volt szüksége a Transaero gépeire sem. Az orosz légiközlekedési piac már az orosz-ukrán válság előtt is kezdett túlkínálatossá válni, amihez csak hozzáadódtak a gazdasági szankciók és az olajárak masszív visszaesése miatti fogyasztási kereslet csökkenés is. A Transaero elengedése viszont új helyzetet teremtett, a túlkínálat megszűnt, ráadásul egy olyan szereplő hagyta el a piacot, amely a low cost stratégiájával folyamatosan 10-20%-kal az átlagos (economy) repülőjegyárak alá kínált. (Ez a stratégia úgy tűnik nem igazán működött…) Ezzel mérséklődött az árverseny, javult a megmaradó légitársaságok kapacitás kihasználtsága és így a jövedelmezősége is.

főkép

Continue reading

Kínai segítség a gazdáknak

Hát itt megint nem lesz fizetésemelés… Pedig már tavaly és tavalyelőtt sem volt. Nem lesz ez így jó!” – mondta keserűen Mr. MacDonald amerikai mezőgazdasági termelő miközben a terményárakat lapozgatta az újságban.

Old MacDonald

old macdonald

És valóban. Az agrárárak az elmúlt három évben folyamatosan esnek (dollárban), aminek nyilván nem igazán örülnek a farmerek. Ha pedig esnek az árak, akkor előbb-utóbb csökkenteni kell költségeket is.

Continue reading

Az okostelefonok adatsztrádái

Mindig jó érzés olyan cégről írni, amelyet nem elsősorban azért veszünk meg, mert valamilyen krízishelyzetben jóárasították, hanem mert jó az üzleti modellje és hosszú távon nagyon jó növekedési potenciált látunk benne. Ilyen az osztrák AT&S, akikkel már több alkalommal is volt szerencsénk személyesen találkozni, és miután feltérképeztük a szektort, elkészítettem az értékelési modellt is, amely masszív upside-ot mutatott. Általában elég sokat rágódunk egy-egy befektetési ötleten, hogy valóban alaposan megismerjük a céget és semmi se kerülje el a figyelmünket. Ez most sem volt másként, de szerencsére még épp időben meghoztuk a döntést és belevettünk, mielőtt kilőtt az árfolyam. Azóta kb. 50%-ot menetelt felfelé, de még mindig látunk benne potenciált.

ats price chart 4 modAz AT&S árfolyamváltozása az elmúlt egy évben (Forrás: Bloomberg)

Az AT&S a világ élvonalába tartozó high-tech cég, amely nyomtatott áramköri lapokat gyárt elsősorban a mobil és az autóipar számára. Hirtelen talán kicsit távolinak tűnik ez a szektor, pedig a nyomtatott áramkörök nagyon is részei a mindennapi életünknek. Gondoljunk csak bele, hogy ott vannak a háztartási eszközeinkben (mikrohullámú sütő, tv) éppúgy, mint a bonyolultabb készülékeinkben (okostelefon, számítógép).

Continue reading

Az agrár McKinsey

A következő céget már nagyon régóta követem, és egy rendkívül jól menedzselt, befektetőbarát, magas jövedelmezőséggel rendelkező vállalatot ismertem meg benne. A vállalatot Origin Enterprises hívják, amely döntően agrár-szaktanácsadással és az ehhez kapcsolódó inputok kereskedelmével foglalkozik. Az üzleti modell sikere a folyamatos innováción nyugszik, ami a következőképpen néz ki: a cégnek Nagy Britannia egész területén vannak kísérleti farmjai (pontosan 28), ahol körülbelül 60 000 kísérleti plot-on (mintavételi hely) folyamatosan kísérletezik a mezőgazdasági inputokkal (különböző vetőmagok, növény-védőszerek, műtrágyák, stb), a lehető legmagasabb terméshozam után kutatva. Ezen kívül a vállalat nagyon sok magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújt. Ilyenek a következők: folyamatos talajmonitoring, talajtápanyag térkép, változó intenzitású vetési, műtrágyázási programok. Ezekkel növelhető a terméshozam az inputköltségek csökkentésével. A folyamatosan gyűjtött adatok elérhetők a vállalat online platformján, ahol egyéb döntéstámogató alkalmazások is megtalálhatóak. Ezek a szolgáltatások nyilván előfizetéshez kötöttek.

origin1

Continue reading

Fondul – tovább fejik a román tehenet

Miközben pörögnek a román választások, a két forduló között itt az alkalom, hogy megnézzük mi is történt azzal a román papírral, amit utoljára majdnem egy éve emlegettünk, itt. A Fondul elmúlt éve nem telt eseménytelenül és a kezelésével megbízott Templetonos srácok úgy tűnik továbbra is jól végzik a dolgukat, az árfolyam szépen emelkedett és a holding diszkont is csökkent.

fondul_uj1.png

Continue reading

Ingatlanosok az isztambuli tőzsdén

Tavaly karácsonyra a legnagyobb török ingatlanfejlesztő, az Emlak vezetője igazán emlékezetes ajándékot kapott, a korrupciós ügyek körül kirobbanó botrány miatt beidézte őt is az ügyészség. A háttérben persze valójában más húzódott – noha nincsenek olyan illuzióink, hogy önmagukban a korrupciós vádak csak koholmányok lehettek – de ez a decemberi botrány inkább egy látványos (egyik utolsó?) dobása volt a Gülen-mozgalomnak, hogy megingassa Erdogan hatalmát. De akkor erről írtunk is bővebben itt és itt is.

cutefight2.gif

Continue reading

Lukoil- az örök második

lukoil3.jpg

Az első találkozás

Egy új aktívan kezelt benchmarkolt alap indításánál az egyik legfontosabb feladat mindig az, hogy részletesen megvizsgáljuk a benchmark-portfolióban szereplő részvényeket. Minél nagyobb súlya van egy részvénynek egy indexben, annál részletesebben kell ismernünk a cég fundamentumait. Mindez azért fontos, mert egy ilyen aktívan kezelt alapnak meg kell vernie az alap benchmark-ját, hogy a befektetők ezt az alapot válasszák egy passzívan kezelt alap, vagy egy indexkövető ETF helyett. Ezt a feladatot mi is elvégeztük, mikor 2010 végén elindítottuk az Orosz Alapunkat. Akkor találkoztam először a Lukoil-lal, mint befektetési lehetőséggel, természetesen a benzinkutakat már előtte is láttam. Continue reading