Acélos cash flow-k

by FisherMan

Az acélszektorról a legtöbb befektetőnek annak ciklikus természete ugrik be először. Ezzel mi is így vagyunk, ezért amikor az orosz acélipari kitettségeink egyre másra jelentették be az egyre magasabb osztalék-kifizetési javaslataikat, először csak elintéztük annyival, hogy az iparág ciklikusságából adódóan ez a magas osztalékhozam nagy valószínűséggel nem fenntartható. Aztán megvizsgáltuk jobban az iparágat és elgondolkodtunk…

Az orosz acélszektor rövid áttekintése

Az orosz acélszektor az elmúlt pár év nagy nyertese volt, amelyben több tényező is szerepet játszott. Először is az orosz rubel árfolyama jelentős gyengülésen esett át az elmúlt években köszönhetően az olajár mélyrepülésének és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett nyugati gazdasági szankcióknak. Ez rendkívül kedvező környezetet teremtett a szektornak (ez alatt mi a londoni tőzsdére is bevezetett cégeket, az MMK-t az NLMK-t, az Evrazt és a Severstalt értjük), amelynek bevételei döntően dollárban, míg költségei legnagyobb részt rubelben denomináltak. Ennek eredményeképpen a szektor profitabilitása jelentősen megnőtt. Ugyanakkor ez nem járt együtt a szektor beruházási aktivitásának növekedésével, mivel a hazai kereslet a jelentős bizonytalanság miatt visszaesett. Ráadásul a globális acélipar is túlkínálattal küzdött, amelyért döntően a kínai termelők voltak a felelősek.  Ezért a vállalatok megfelelő beruházási lehetőségek híján, a megnövekedett szabad cash flow-jukat a hitelállományuk leépítésére, majd egyre magasabb osztalékok kifizetésére fordították. A rubel árfolyama 2017-ben már nem gyengült tovább, sőt erősödött is, de a kínai kínálati reformoknak és a javulók globális gazdasági kilátásoknak köszönhetően az acélárak növekedésnek indultak, ami újabb csúcsra juttatta a szektor jövedelmezőségét.

Acélárak dollárban (jobb oldali ábra) és rubelben (bal oldali ábra)

Forrás:Bloomberg

Ez oda vezetett, hogy a szektor már szinte teljesen visszafizette az adósságait, és a vállalatok részvényesi szabad cash flow yield-je 10% körüli szintre, az ezzel összefüggő osztalékhozama pedig 7-8%-ra emelkedett.

Forrás: OTP Fundman, Bloomberg

A kérdés, hogy ez a szint fenntartható-e, vagy esetleg kedvező esetben még tovább emelhető-e? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához a kínai kínálati reformokat és az új környezetvédelmi politikát kell jobban megvizsgálnunk.

 

A kínai kínálati reformok és az új környezetvédelmi politika

Az országban eluralkodó jelentős környezetszennyezés hatására Kína 2013-ban elfogadta az új Levegő törvényt amelyben 35 µg/m3-ben jelölte ki a minimum kívánatosnak ítélt átlagos éves levegő szállópor koncentráció értékét (PM2.5). Viszonyításképpen ez az érték 2012-ben 72 µg/m3 volt az országban, ugyanakkor a WHO által kívánatosnak tartott érték 10 µg/m3. Ennek megfelelően 2013 és 2016 között az ország nagykibocsátóit elkezdték felszerelni különböző gáztisztító berendezésekkel (de-SOx, de-NOx), amelyek viszonylag kis beruházással, de mégis jelentősen csökkentették a gyárak károsanyag kibocsátását. Tehát először az alacsonyan lógó gyümölcsöket szedték le, aminek eredményeképpen a levegő szállópor koncentrációja 47 µg/m3-re csökkent három év leforgása alatt. Ezek után 2016-ban meghirdették az úgynevezett Kínálati Reformokat. Ennek az volt a célja, hogy a hatékonytalan, ráadásul erősen környezetszennyező üzemek/gyárak bezárásával megszüntessék a nyersanyag kitermelő és feldolgozó szektorban tapasztalható túltermelést, ami együtt járt a szektor alacsony megtérülésével és már veszélyeztette a pénzügyi szektor stabilitását is (a magas nemteljesítő hitelállományon keresztül). Mivel Kína a világ legnagyobb acéltermelője és fogyasztója is (piaci részesedések: globális acéltermelés: 49,6%-a, a globális fogyasztás 45%-a)), ezért ha az országban túltermelés van, akkor azt kiexportálva túlkínálatot okoz a globális piacon is, mint ahogy okozott is az elmúlt 10 évben is.

Kínai nettó acélexport alakulása

Forrás:Bloomberg

Nyilván ez nem tetszett a világ többi országnak ezért különféle védővámokkal próbálták védeni a hazai termelőiket, de úgy látszik nem ez, hanem a már említett kínálati reformok és az új környezetvédelmi politika fogja megoldani a helyzetet. A kínálati reformok eredményességében sok elemző nem hitt, arra hivatkozva, hogy annak jelentős foglalkoztatásbeli vesztesége lesz, amit a kínai vezetés nem mer majd felvállalni, de úgy látszik tévedtek.

A Goldman Sachs becslése szerint 2015 óta a kínai acélipari kapacitás közel 20 százalékát tartósan bezárták, aminek eredményeképpen az elemzőház becslése szerint a kínai termelők effektív kapacitáskihasználtsága 2017-ben 100%-osra ugrott és várhatóan 2020-ig is ennek a közelében maradhat. Ennek az oka, hogy a kínálati reformok és az új környezetvédelmi politika lényegében olyan környezetet teremtett, hogy a kínai termelők nem tudnak kínálatnöveléssel reagálni az acélárak emelkedésére, (ahogy azt tették ezt mindig a múltban). A bezáratott gyárak ugyanis nem nyithatnak ki, a meglévők pedig nem növelhetik a termelést, mert akkor megszegnék a környezetvédelmi normákat. Ennek eredményeképpen a kínai nettó acélexport 2017 első 9 hónapjában több mint 30%-kal esett, az emelkedő acélárak ellenére. Ezt a helyzetet csak fokozta a 2017 augusztusában bejelentett új rövid távú intézkedéscsomag, amelynek értelmében minimum 15%-kal kell csökkenteni a levegő szállópor koncentrációját az előző évhez képest a téli fűtési időszakban (2017 november – 2018 március) az ország 3 legszennyezettebb régiójában (Peking-Tianjin-Hebei). Ez rövid távon csak úgy érhető el, ha gyárakat zárnak be ideiglenesen, de nyilvánvalóan erre valami hosszabb távú megoldást is ki kell előbb-utóbb találni, ha tényleg az a cél, hogy a kínai levegőminőség elérje a kínai hatóságok által meghatározott határértéket. Különösen azért fontos ez a régió, mivel ez a kínai gazdaság motorja: igaz, hogy az ország területének csak a 7%-át teszi ki, de itt állítják elő az ország GDP-jének negyedét és a teljes éves károsanyag kibocsátás 28-29%-át. Emellett itt található az ország acéltermelő kapacitásának a 43%-a.

Forrás: www.berkleyearth.org

A szennyezés így nem egyenletes módon oszlik el, pl az előbb említett gócpontban a levegő éves átlagos szállópor koncentrációja 70 µg/m3, amely még mindig kétszer akkora, mint a hivatalos célérték (cél: 35 µg/m3). Ez a kritikusabb napokon akár 200 fölé is mehet és minden 4. nap kritikusnak számít a téli fűtési szezonban. A Kínai Környezetvédelmi Minisztérium szerint országos szinten a 2015-ös szinthez képest 27-54 százalékkal, míg a Peking-Tianjin-Hebei régióban 70%-kal kellene csökkenteni a károsanyag kibocsátás mértékét, hogy teljesüljön a hivatalos cél. Ha ezt azonnal akarnák elérni, akkor lényegében be kellene zárni a kínai acéltermelés harmadát (0,7*0,43=0,301), tehát ez a folyamat nagy valószínűséggel egy hosszabb távú trend kezdete lehet, ha hiszünk abban, hogy mint eddig minden jelentősebb fejlettebb gazdaságnak előbb utóbb a Kínának is sikerül jelentősen javítani az ország levegőjének minőségén. A történelmi példák alapján úgy gondolom, hogy az alapszcenárió inkább az, hogy sikerül, minthogy nem, mivel az ilyen jelentős környezetszennyezés politikailag sem tarható fenn hosszú távon, és racionális ezért gazdasági áldozatot is hozni. Összahasonlításképpen Az alábbi ábra pl. Magyarország historikus szállópor koncentrációját mutatja, ami azért is érdekes mert Európában nálunk az egyik legszennyezettebb a levegő (mondjuk ennek valószínűleg földrajzi okai is vannak).  

Szállópor koncentráció (pm2,5) alakulása Magyarországon és az EU-28-ban

Forrás:OMSZ, EEA

Ha viszont ez így lesz, akkor ez a strukturális változást okoz az acél piacán, ami azt jelentené, hogy a mostani árszintek viszonylag hosszú ideig velünk maradhatnak és nem a ciklus tetejét, jelentik. Sőt, ha a kínai folyamatok együtt járnak a világgazdaság fellendülésével, akkor a globális kereslet felfutásával az árak rövidebb-hosszabb időre el is szállhatnak, hiszen a kínai termelők most már nem tudnak érdemben reagálni a megnövekedett keresletre.

Miért az oroszok acélgyártókkal játsszuk meg ezt az ötletet?

Egyrészt azért mert őket ismerjük. Másrészt pedig azért, mert ahogy a poszt elején említettük az orosz acélszektor jelentős adósságleépítésen van túl és magas osztalékot fizet. Ráadásul az orosz gazdaságban az elmúlt évek történései miatt (orosz-ukrán konfliktus, szankciók, olajáresés) lehet egy jelentős elhalasztott kereslet is az acél iránt, amit a gazdasási helyzet normalizálódásával valószínűleg ki kell majd elégíteni. Mindezek a tényezők, hasznosak lehetnek abban az esetben, ha esetleg nem válik be a fentebb vázolt kínai szcenárió és az acélszektorban mégsem strukturális változás zajlik le éppen, hanem valóban csak a ciklus tetején vagyunk.

Fundman – januári események

by fundman

Januárban az Alap folytatta a tavalyi emelkedő trendjét, és a kedvező tőkepiaci környezetben 3,85%-kal tudta növelni az árfolyamát. A szerteágazó befektetéseink közül ezúttal elsősorban a kínai internetszektorban, a török bankszektorban, és az osztrák valamint az orosz piacon lévő befektetéseink teljesítettek jól. Ugyanakkor az Alap devizakitettsége –amelynek jelentős része dollárt, illetve ahhoz horgonyzott devizákat tartalmaz – a pozitív környezetben negatívan hatott a teljesítményre. A hónap során csökkentettük a részvénykitettséget – több papírban is profitot realizáltunk –  de január végén/február elején ismét találtunk új befektetéseket, így a februárt az Alap 95% fölötti részvénypozícióval kezdte.  Régi-új ismerős az Alapban az orosz kiskereskedelmi szektor képviselője, az X5. A cég sokáig a korábban kiválóan teljesítő szektortárs, a Magnit árnyékában működött, és a versenyben lemaradva sikertelen átstrukturálások sora jellemezte. Aztán pár éve a válság közepén kockáztattak: a defenzív szektortársak mellett arra fogadtak, hogy az orosz vásárlót az árak mellett a minőséggel is be lehet csalogatni a boltokba. Viharos sebességgel modernizálták a bolthálózatukat, és amíg a többiek fékeztek, ők agresszív növekedésbe kezdtek – az eredmény meggyőző lett: átvették a piacvezető szerepet, jelentősen megnövelték az alkupozíciójukat a beszállítóikkal szemben, és megszerezték a késve ébredő szektortárs Magnit vevőit. Azt gondoljuk, hogy a sztorinak nincsen még vége, a fő versenytárs Magnit továbbra sem tud jelentős versenyt támasztani, így az orosz fogyasztó lassú magához térésének az egyik fő nyertese lehet az X5. Mivel az értékeltsége is kedvezőbbé vált a januári korrekció során, ezt jó beszállási pontnak tartottuk. Az időszak során ezen kívül többek között növeltük a pozícióinkat a török háztartási eszközgyártó Arcelikben, valamint a kínai livestreaming szolgáltató Momo-ban. Januárban is folytatták emelkedésüket az osztrák részvényeink – mivel megítélésünk szerint ennek inkább hangulati okai voltak, csökkentettük a pozícióinkat az építőanyaggyártó Wienerbergerben, illetve az autóipari beszállító Polytec-ben. A Raiffeisen Bankban tavaly tavasszal nyitott pozícióinkat teljesen lezártuk, úgy véljük, hogy a papír szektortársakhoz képesti fair értékre árazódása a javuló gyorsjelentései hatására megtörtént, már nem látunk benne további alulértékeltséget. Hasonló megfontolásokból szintén lezártuk a cseh áramszolháltató Cez befektetésünket. Ezen kívül enyhén csökkentettük a pozícióinkat több orosz és török befektetésünkben is. Az időszak során a 250 USDHUF alatti szinteket kihasználva megszüntettük a dollár fedezeti pozícióinkat, így az Alap devizakitettsége február elején 86%-os volt.

Fundman – decemberi események

by fundman

A kedvező tőkepiaci környezetben decemberben tovább folytatta az emelkedését a Fundman Alap, 4,75%-kal tudott felértékelődni,  és így az egész évet is egy markáns, 18,4%-os emelkedéssel zárta. Ez különösen sikeres időszaknak tűnik a 7,5%-os teljesítményt nyújtó referenciaindexhez mérten. A hónap során a korábban gyengélkedő török piac volt a sztár. November végén/december elején jó időzítéssel sikerült bevásárolni a török piacon, ahol elsősorban a bankszektorban és a hosszú török állampapírban növeltük a kitettségünket, ami kiválóan teljesített az utolsó hónapban. Több más papírunk is jól teljesített, mint például a CIG Pannonia (+48%) és az izraeli Teva (+28%). Az orosz egyedi pozícióink ezúttal inkább stagnáltak, az ingatlan szektorbeli Etalon padig 12%-os visszaesést is mutatott, ami némileg visszahúzta az alap teljesítményét. Szintén negatívan hatott a csak részben visszafedezett dolláros kitettségünk, mert a zöldhasú ismét gyengült a forinthoz képest. Az időszak során sikerült a piaci árszint alatt jegyezni az orosz kiskereskedelmi Magnit papírjaiból, valamint növeltük az a már említett Etalon súlyát – úgy véljük, hogy a csökkenő orosz kamatkörnyezet, és a javuló vásárlóerő a szektorbeli kihívások ellenére is jó hátteret biztosít majd, hogy a cég értékeltsége ismét közelebb kerüljön a könyv szerinti értékéhez. Egy nagy eladó kiszállását sikerült kihasználnuk a román Digi papírjaiban, így véleményünk szerint kedvező szinten növeltük a részvényben a kitettségünket. A menedzsmenttel való személyes találkozóról pozitív véleménnyel távoztunk, és úgy véljük, hogy  – amennyiben igaznak bizonyulnak a cég terjeszkedési tervei a magyar mobilpiacon – 2-3 éve múlva jelentős készpénzmennyiséget fog a részvényeseknek termelni, és ezt reményeink szerint a piac is díjazni fogja. A részvényárfolyam emelkedéseket kihasználva több papírban is csökkentettük az alap súlyát, így – a beáramló pénzben megnyilvánuló új befektetői bizalomnak is köszönhetően – a részvénysúly némileg csökkent, a januárt 99%-os kitettséggel kezdtük. A devizakitettségünk az euró és részben a dollár fedezéseink miatt a külföldi részvénysúlynál alacsonyabb, 83%-os volt.

Fundman – novemberi események

by fundman

 

Novemberben nem alakultak kedvezően a körülmények az Alap részvénypiacain, és az árfolyamban 2,25%-os visszaesés következett be. A főbb piacok közül összességében az orosz és a török régió piacai (és devizái) is gyengülést mutattak, amelyet némileg ellensúlyozni tudott a piaci átlagnál kedvezőbb részvénykiválasztásunk, valamint az osztrák és a közép-európai kitettségeink pozitív teljesítménye. Folytatta szárnyalását az Alap egyik legnagyobb súlyú befektetése, az osztrák mikroelektronikai gyártó AT&S, amely ismét jelentősen, 31%-kal tudott emelkedni. Szintén jól teljesített az orosz Sberbank (+15%), valamint a török Turkish Airlines. Egyelőre nem váltotta be viszont a hozzá fűzött reményeket a kínai internetes élő videóközvetítő platform, a MoMo (-20%). Novemberben volt egy romániai "egyéjszakás kalandunk": részt vettünk a helyi KFC és Pizza Hut éttermeket üzemeltető vállalat a Sphera részvénykibocsátásában (sajnos csak kisebb tételt sikerült venni belőle), amely a vártnál is sikeresebben debütált: már a nyitónapon közel 20%-ot emlekedett, és ezzel el is érte a célárunkat, így le is zártuk a befektetést. A gyengélkedést az orosz és a török piacon egyaránt vételekre használtuk ki. Az oroszoknál növeltük a pozíciónkat az eddig lemaradónak bizonyult Bank St Petersburg-ban, amely a szentpétervári régiót kiszolgáló bankhálózat. A javuló gazdasági környezetben egyre profitábilisabbá válik, miközben továbbra is rendkívül nyomott az értékeltsége. Részt vettünk a Magnit élelmiszerlánc tőkeemelésében, ahol összességben az elmúlt időszakbeli árfolyamokhoz képest óriási diszkonttal tudtunk beszállni. A cég nehéz időszakot él most át, de úgy gondoljuk, hogy középtávon sikerül majd megfordítani a folyamatokat. A török piacot egyre jobb értékeltéségűnek látjuk így az elmúlt hónapok óvatosabb pozícióvállalását indokoltnak láttuk növelni, elsősorban a meglévő pozícióink súlyának emelésével. Egyrészt az ismét rekordolcsó értékelségen forgó bankszektorban vásároltunk, másrészt pedig a líragyengülés pozív hatását élvező, dolláralapú bevétellel rendelkező cégek papírjaiból mazsoláztunk. Növeltük a pozícióinkat egy norvég hajózási vállalat részvényeiben, valamint tovább vettük a görög játékáruházlánc, a Jumbo papírjait is. Profitrealizálásként, valamint az emelkedések nyomán elszaladó pozícióméret szinten tartása miatt csökkentettük az Alap kitettségét a dél-afrikai internetes cég Naspersben, az orosz Sberbankban, valamint az osztrák AT&S-ben is. Teljesen megváltunk az orosz szénkitermelő cég, a Kuzzbaskaya papírjaitól, amely elérte a célárunkat. Szintén csökkentettük a korábbi nagy kedvencünkben , a műtrágyagyártó orosz Phosagroban lévő pozícióinkat, mert a legutóbbi jelentésében a cég a korábbiakhoz képest jóval nagyobb beruházási tervet jelentett be. Számunkra nem egyértelmű ennek a hozadéka, így indokoltnak látjuk az óvatosabb hozzáállást. A vételek ezúttal túlsúlyban voltak, így az Alapot ismét teljesen feltöltöttük, 100%-os részvénysúllyal vágunk neki a decembernek. Az Alap devizakitettség 77%-os, és illeszkedik a mögöttes befektetéseink devizájához, javarészt EUR és némi USD visszafedezéssel.

Fundman Alap – októberi események

by Levente_de_Boer

Októberben az Alap folytatta emelkedő trendjét, az árfolyama 2% fölötti mértékben tudott felértékelődni. A lassan felfelé poroszkáló részvénypiaci környezetben elsősorban az egyedi részvénypozíciók befolyásolták a teljesítményt. Ezúttal a rosszakkal kezdve: az elmúlt időszakban óvatos mértékben a portfolióba került izraeli gyógyszergyártócég, a Teva tovább folytatta a lejtmenetét. Mivel a vállalatérték egyre nagyobb hányadát teszik ki az adósságállomány, a „maradék” részvénykapitalizáció volatilitása egyre drasztikusabb méretet ölt, így minden egyes hír hatalmas mértékben tudja befolyásolni az árfolyamot. Úgy látjuk, hogy bár a helyzet nem rózsás, kedvező hírek esetén nagy felértékelődésen mehet keresztül a cég (és szerintünk vannak is potenciális triggerek), ezért indokoltnak láttuk egy kis mértékű pozíció tartását. Októberben azonban nem történt pozitív fordulat és 20%-ot veszített papír az árfolyamából. Szintén negatívan teljesített a török Halkbank, amellyel kapcsolatban egy jelentős mértékű amerikai felügyeleti büntetésről merült fel pletyka – a bank Iránnal kereskedett a szankciós időszakban, és kérdéses, hogy sértette-e őket, és mekkora büntetéssel lehet számolni. Ugyan a kedvező árazásba már be van épülve valamekkora várakozás, úgy gondoltuk, hogy nem akarunk erre a kimenetre fogadni, és lezártuk a pozíciót, szerencsére még  a komolyabb visszaesés előtt. A török líra gyengülése is némileg rontotta az összeteljesítményt, a török papírjaink devizakitettségét ugyanis jellemzően nem fedezzük vissza. Jól teljesített ugyanakkor a török Turkish Airlines (+15%), valamint az alap három jelentős pozíciója, az osztrák építőanyaggyártó Wienerberger (+8%) (itt realizáltuk is a profit egy részét), az orosz TMK (+15%), valamint a dél-afrikai Naspers (+15%). A hónap sztárja azonban kétségtelenül az Alap egyik legnagyobb kitettsége, az osztrák AT&S volt, amely 53%-ot emelkedett. Régóta stabil eleme ez a portfóliónak, és októberben végre bekövetkezett a fordulat, amire nagyon régóta várunk: a cég bejelentette, hogy felfuttatta a vadonatúj kínai gyártósorokat, amelyek fejlesztésébe az elmúlt években az összes nyereségét, valamint még további hiteleket is beleölt, de kérdésesnek látszott a kereslet a termékére a gyorsan változó iparágban. Azonban az új iPhone X-nek ők szállítanak be, és a többi nagy telefongyártó is bejelentkezett hozzájuk, ezért úgy tűnik, végre beérett az elmúlt évek beruházása, és nagyon kedvező alkupozícióba kerültek. Mikor a cég erről kiadott egy óvatos, de optimista hangvételű közleményt, az árfolyam felrobbant, volt elemző , amelyik több, mint duplájára emelte a papír célárát. Az Alap összetételét ezúttal is aktívan menedzseltük: növeltük a kitettségünket a görög játékáruházlánc Jumbo-ban, a már említett izraeli gyógyszercég TEVA-ban, az orosz gyógyszeripari Protek-ben és a St Petersburg Bankban, valamint új elemként bekerült a lengyel Pekao Bank és a kínai internetes cég Momo. Profitrealizálásként csökkentettük a súlyát az osztrák papírjainknak: a Raiffeisen Banknak, az építőipari Wienerbergernek, valamint a már említett AT&S-nek (de még így is jelentős pozíció maradt belőle). Az Alapba szemmel láthatóan megindult a pénzbeáramlás, így a hiába voltak túlsúlyban a vásárlások, a korábbi rekord mértékűről valamelyest csökkent a részvénysúly, de még így 95% körüli, majdnem teljesen feltöltött állapotban kezdjük a novembert. A forint gyengülése után a kedvezőbb szinteket kihasználva visszafedeztük az euró és dollár pozícióink egy részét, így a devizakitettség 75%-ra csökkent, és illeszkedik a mögöttes részvényportfólió devizájához.

top 5 részvénypozíció:
1) AT&S          osztrák                elektonikai alkatrészgyártó                         4,07%
2) Naspers      dél-afrika              internetes holding                                      3,41%
3) Protek         orosz                    gyógyszeripar                                            3,30%
4) Sberbank    orosz                    bank                                                           3,17%
5) Jumbo         görög                   játékáruház-lánc                                        2,88%

Fundman Alap – vidám szeptember

by Levente_de_Boer

Ismét emelkedő hónapot zárt az Alap: annak ellenére, hogy a mögöttes részvénypiacok stagnáltak, 2%-kal tudott felértékelődni, ezzel új történelmi csúcsot elérve. Ezúttal a nyitott devizakitettség inkább segítette a teljesítményt, különösen a rubel és a dollár erősödött. A legtöbbet az osztrák befektetéseink tettek hozzá teljesítményhez, ahol az autóipari beszállító Polytec  28%-kal emelkedett – úgy tűnik, a befektetők egyre inkább elhiszik, hogy a cég közelmúltban feljavult profitabilitása a jövőben is tartós maradhat. Szintén két számegyű emelkedést (+11%) produkált az építőipari alapanyaggyártó Wienerberger, amely elsősorban az elmúlt hónap során elszenvedett – véleményünk szerint indokolatlan – árfolyamveszteséget heverte ki. A kínai internetes cégek továbbra is rendkívül jó folyamatokról számolnak be, és főleg ennek köszönhető az általunk tartott YY folyamatos felértékelődése, amely ezúttal 20%-os emelkedést jelentett. Az egyik török kedvencünk, az ingatlanfejlesztő és hasznosító Torunlar is egy – régóta várt – pozitív bejelentéssel rukkolt elő: megkapta az építési engedélyt az egyik rendkívül jó fekvésű telkére, ahol mindössze pár villa fog épülni, de az értékük külön-külön is több tízmillió dollárra rúg. A heves árfolyamemelkedést a profit egy részének a realizálására használtuk ki. A többi török kitettségünk azonban sajnos jellemzően nem tudott hasonló hírekkel szolgálni, jött azonban a bankok esetén egy bejelentés a pénzügyminisztérium részéről: 2% ponttal emelték a pénzügyi intézmények adóját. Többek között ez is negatívan hatott a török bankszektorbeli papírjainkra, amelyek súlyát ugyan csökkentettük az elmúlt időszakban, de még mindig egy lényeges részét jelentik a portfoliónak. Sajnos a román piacon is egyre inkább előtérbe kerül a politika – folyamatosan jönnek az újabb elképzelések a növekvő költségvetési hiány betömésére, ami sajnos ezúttal is negatívan hatott a tőzsdei papírokra. Ennek ellenére az időszak során itt még növeltük is a kitettségünket, ugyanis ismét vásárolni tudtunk a korábban már rövid ideig tartott Petrom olajipari vállalat papírjaiból, ahol a nagytulajdonos ismét leépített egy adagot a kitettségéből – a piaci árszint, és a mi még lényegesebb, az általunk fairnek gondolt árfolyamszint alatt. Az időszak során szintén növeltük a kitettségünket az orosz acélcsőgyártó vállalatban, a TMK-ban. A cég az olajipar számára gyárt berendezéseket, és az amerikai palaolajkitermelés ismételt felfutásának az egyik fő nyertese. Mivel viszonylag el van adósodva, a csökkenő orosz hozamszintek is kedveznek neki, hiszen kedvezőbb szinteken tudja folyamatosan megújítani a hiteleit. Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben tapasztalt heves acéláremelkedést még a hazai piacon egyelőre nem tudta áthárítani, emiatt gyengébb negyedévet produkált – ezt pedig az árfolyama is megérezte. Úgy véljük azonban, hogy ez a hazai profitabilitáscsökkenés átmeneti, és egy pár negyedév elteltével a piac fel fogja ismerni a cég valós potenciálját. Csökkentettük ugyanakkor a pozíciónkat az osztrák Raiffeisen bankban, ahol részben megvalósult a várakozásunk: a cég javuló gyorsjelentései nyomán az értékeltésége elkezdett felzárkózni a régiós szektortársakhoz. Továbbra is sok papírban látunk értéket, így az Alap – a pénzbeáramlások ellenére – teljes mértékben fel van töltve részvényekkel. A devizakitettség egy részét a forint gyengülését kihasználva visszafedeztük, de még így is jelentős, 90%-os nyitott pozícióval rendelkezünk, amely illeszkedik a mögöttes részvények devizakitettségéhez.

Fundman Alap – augusztusi események

by Levente_de_Boer

Az elmúlt hónapban is kitartott a részvények számára eseménytelen, lassú emelkedést elősegítő állapot. Ezúttal a dollár gyengülése is megállt, így a nyitott devizapozíciók nem befolyásolták érdemben a teljesítményt. Az alap összességében kedvező augusztust zárt, 2,6%-kal tudta növelni az eszközértékét, és ezzel új történelmi csúcsot ért el az árfolyam. Az időszakban továbbra is teljesen be voltunk fektetve, változatlanul sok részvényben látunk emelkedési potenciált. Az árfolyamemelkedés ezúttal javarészt az orosz papírjainknak volt köszönhető. Két korábbi befektetésünk is termőre fordult: a rendkívül nyomott értékeltségi szinteken forgó kiskereskedelmi lánc, a Dixy, több negyedévnyi „vergődés” után, végre rendbe szedte a profitabilitását, és bár még nagyon hosszú út áll előttük, hogy elérjék a szektorátlagot, az alacsony értékeltségről induló átárazódás 30% fölötti mértékkel röpítette fel a papírokat. Ennél „tisztább” történet a másik nagy nyertes, a Globaltrans 30% fölötti emelkedése: itt a válság nehéz évei után az élénkülő orosz gazdaság ismét kedvező helyzetbe hozta az időközben piaci részt szerző vasúti szállítmányozási céget. Annyira biztatónak találtuk a cég negyedéves jelentését, hogy a viszonylag nagy emelkedés ellenére is ismét növeltük a korábbi profitrealizálás során részben lecsökkentett kitettséget: várhatóan további kedvező negyedévek jönnek, és a cég a részvényárra vetített jelenleg 15% körüli készpénztermelését szinte teljes mértékben kiosztja osztalék formájában.

Continue reading →

Fundman Alap – Júliusi események

by Levente_de_Boer

Júliusban az Alap 1,07%-kal növelni tudta az árfolyamát, amely kiváló részvénypiaci teljesítményekből (összességében 5% fölötti) és az ennek a hatását jelentős mértékben kioltó nyitott devizapozíciókon (elsősorban a dollárhoz kötötteken) elszenvedett (mintegy 4%-nyi ) veszteségből tevődött össze. Az orosz és a közép-európai piacok összességében nagyrészt stagnáltak, de a török kitettségeink (elsősorban a bankok) sokat emelkedtek, és az afrikai papírjaink között is többen 10% fölötti emelkedést produkáltak (Foschini, Naspers, Zenith, UBA). Az osztrák cégek közül az áramkörgyártó AT&S (+14%)  és a Raiffeisen Bank (+13%) teljesített jól, míg ennél is többet emelkedett a blogunkon nemrégiben bemutatott kínai internetes YY (+23%) és az észt hajózási cég, a Tallink (+18%). Gyengébben teljesített ugyanakkor az orosz ingatlanfejlesztő LSR, az orosz autógyártó Sollers valamint a görög játékáruházlánc Jumbo. Az időszak során a lehetőségeket kihasználva a korábban is magas részvénykitettséget tovább növeltük, a portfolió jelenleg teljesen fel van töltve. Ismét belevásároltunk az osztrák építési anyaggyártó Wienerberger részvényeibe, amely az erősödő nyugat-európai konjunktúra egyik fő haszonélvezője lehet.

Continue reading →

Júniusi események – Naspers vétel

by AtiG

Mi a közös a League of Legends-ben, az OLX-ben és eMAGban, Delivery Hero-ban (Magyarországon Foodpanda), a PayU-ban és a Tencentben?

A válasz a Naspers, a dél afrikai holdingcég, amely még a korai fázisban felkarolta ezeket a cégeket.

Befektetőként viszont nem csak pénzügyi tőkével járul hozzá a cégekhez, hanem bekapcsolja őket a Naspers „vérkeringésébe” is. Az érdeklődési körük az internetes cégek univerzuma: ezen a területen van hatalmas tapasztalatuk és amiben a legjobbak, az a kis online cégek felnevelése. Az internetes cégeken belül is specializálódtak az apróhirdetéskre, webshopokra, fizetési és utalási technológiákra és az étel házhozszállítási cégekre. A modell lényege, hogy ha valahol találnak egy olyan internetes megoldást, amire széles körben van igény és az alapító csapat becsületesen is dolgozik a projektjeiken, akkor a Naspers tőkét és menedzsment ismereteket biztosít ahhoz, hogy a helyi piacokról gyorsan növekedhessen a cég. A cég eddigi történelme során a feltörekvő piacokon szerzett tapasztalatokat, ezért jelenleg is az ilyen területekről származó vállalkozókat keresik.

Continue reading →

Júniusi események – Tallink vétel

by FisherMan

 

A Tallink a legnagyobb észt hajózási társaság: fő tevékenysége a balti-tengeri térségben komphajók és bennük vámmentes üzletek üzemeltetése – különös tekintettel az adómentes alkoholokra, amelyek így jóval olcsóbbak a szárazföldi áraknál. Ennek megfelelően bevételeinek megoszlása a következőképpen néz ki:

Forrás: Tallink éves jelentés

Ahogy az a fenti ábrából látható, az árbevétel legnagyobb részét a fedélzeti fogyasztás (éttermek, boltok) teszi ki, amit leginkább a rendelkezésre álló jövedelem befolyásol (azon belül is a szabadidőre elkölthető jövedelem), aminek az alakulására viszonylag optimisták vagyunk a vállalat működési régiójában.

Miért szeretjük?

Continue reading →