Újra csillog a gyémántpiac? – 2. rész

Az előző részt ott hagytuk abba, hogy  jelenlegi piaci struktúra már inkább oligopóliumnak felel meg, ahol az 5 legnagyobb piaci szereplő kontrollálja a gyémántpiac több mint 75 százalékát. Megmaradt ugyanakkor a gyémántkereslet élénkítésre fordított marketing tevékenység közös finanszírozása, amit most már nem a De Beers hanem egy közös vállalat, a DPA (Diamond Producers Association – Gyémánttermelők Szövetsége) végez. A megváltozott piaci környezet valószínűleg nem tetszett az Oppenheimer családnak, mivel 2011 novemberében értékesítették a család 40%-os pakettjét a vállalat másik nagytulajdonosának, az Anglo American PLC-nek 5,1 milliárd dollár értékben.

Forrás: Alrosa

Miért vonzó a gyémántpiac?

Az általunk követett gyémántkitermelő vállalatok (Alrosa és a Petra Diamonds) közös jellemzője az, hogyha a jelenlegi gyémántárak legalább a mostani szinteken maradnak, akkor rendkívül vonzó (jóval 10% feletti) cash flow termelő képességgel rendelkeznek (a piaci kapitalizálóhoz viszonyítva). Tovább javíthatja a befektetési sztorit, hogy szerintem nagyobb esélye van a gyémántárak emelkedésének, mint a további lecsorgásnak. A továbbiakban a gyémántárak historikus alakulásának bemutatás után ezt a várakozásomat fejtem ki részletesebben.

Gyémánt árak alakulásának rövid áttekintése

A csiszolatlan gyémántárak a 2011 közepén érték el történelmi csúcsukat, köszönhetően a gazdasági válság után magához térő nyugati és az elmúlt évtizedben rohamosan növekvő kínai és indiai kereslet további növekedésének. Az utóbbi országokban az elmúlt években-évtizedben végbemenő jelentős gazdasági fejlődés együtt járt a középosztály jelentős kibővülésével és a nyugati szokások elterjedésével. Ennek eredményeképpen Indiában és Kínában is egyre nagyobb divat lett a gyémánt eljegyzési gyűrű, ami a kereslet felfutásához és az árak növekedéséhez vezetett​. A lenti grafikon historikus gyémántárak alakulásá t mutatja a világgazdaság dollárban kifejezett GDP-jéhez viszonyítva. Ugyanakkor a nyers gyémántár index csak egy aggregált értéket mutat, a különbőző méretű és minőségű kövek áralakulása jelentősen eltérhet egymástól.

Gyémántárak és a dollárban számolt nominális globális GDP alakulása

Forrás:Bloomberg

A gazdasági válság után kibontakozodó pozitív piaci hangulatból a gyémántfeldolgozók is profitálni szerettek volna, ezért az árak további emelkedésére számítva jelentős készleteket halmoztak fel (a gyors árfolyamnyereség reményében), amit a bankok látva a jelentős keresletet szívesen meg is finanszíroztak. A gondok akkor kezdődtek, amikor az amerikai subprime válság és az európai adósságválság következtében egyre szigorúbbá váló banki kockázati limitek, és a kínai lassulás miatt visszaeső kereslet (ahogy az lenni szokott) egyszerre következett be. A hitelből vásárolt jelentős készleteket csak nyomott áron lehetett volna eladni, miközben a bankok egyre inkább vonakodtak finanszírozni a jelentősen eladósodott gyémántfeldolgozókat (az új kockázati szabályok miatt megemelkedtek a tartalékolási követelmények, mivel a gyémántot, mint fedezetet rendkívül nehéz beértékelni és ezzel összefüggésben a csalás kockázata is jelentős). Ráadásul az iparágon beül a midstream rendelkezik a legalacsonyabb jövedelmezőségi mutatókkal (a nettó profit marzs mindössze 1-4%), ami nem sok teret ad az árfolyamveszteségek következmények nélküli realizálására. Mindezek következtében a következő évek a piac fájdalmas tisztulásáról szóltak: a legnagyobb termelők (Alrosa, De Beers, Rio Tinto) visszafogták a kitermelést, a nagy gyémántkereskedelmet finanszírozó bankok közül sokan (jelentős leírások után) végleg felhagytak a tevékenységgel, míg mások csak korlátozták a hitelezésüket. A gyémántfeldolgozók közül, akik nem mentek csődbe csökkentették a tőkeáttételüket, alternatív finanszírozási formákat kerestek és egy konzervatívabb (alacsonyabb tőkeáttétellel működő) üzleti modellre próbáltak átállni. Mindezek eredményeképpen a gyémántárak dollárban kifejezve az elmúlt 3 évben stagnáltak és körülbelül 15%-kal vannak alacsonyabban, mint a 2012-2014-es időszakban.  Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a gyémántbányák jellemzően feltörekvő piacon működnek ezért megnyerték az elmúlt időszak dollárerősödését és így a jövedelmezőségüket nem igazán érintette a nyers gyémántárak csökkenése.

Javuló kilátások

Az elmúlt 7 szűk esztendő után úgy gondolom, hogy az iparág kilátásai ismét kedvező irányba mutatnak több szempontból is. A gyémántipari értéklánc 3 főbb szegmensből áll ezek: a downstream (ékszerkiskereskedők), midstream (gyémántfeldolgozók: gyémántcsiszolók és ékszerkészítők), upstream (nyers gyémánttermelő bányavállalatok).

Downstream (ékszerkiskereskedők)

2017-ben a kedvező globális makrogazdasági helyzetnek köszönhetően az ékszerboltok forgalma ismét növekedésnek indult. A gyémánt-ékszerek iránti kereslet az összes főbb piacon jelentős növekedést mutat, ami ha a kedvező gazdasági helyzet fennmarad, további növekedés elé nézhet.

Gyémánt-ékszerek kiskereskedelmi értékéseítésének alakulása Kínában 

Midstream (gyémántfeldolgozók: gyémántcsiszolók és ékszerkészítők)

Ahogy az előbb említettem az elmúlt években a legnagyobb probléma ebben a szektorban jelentkezett. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szektor helyzete talán most néz ki a legegészségesebben az elmúlt hat év során.  A készletek szintje 2017-re az elmúlt 5 év legalacsonyabbjára eshetett vissza, a vállalatok egyre inkább próbálják csökkenteni a készletforgási idejüket (automatizálásba fektetnek be, megrendelésre gyártanak stb), hogy csökkentsék a finanszírozási szükségleteiket. A bankok helyét egyre inkább veszik át az alternatív finanszírozási formák (kötvénykibocsátás, állami garanciák, jelzáloglevelek, biztosítások, faktoring). Az alacsonyabb készletszintek ugyanakkor együtt is járnak azzal, hogy a kereslet visszatérésével a szektor profitabilitása végre növekedésnek indulhat az elmúlt 7 szűk esztendő után.

A midstream készlet alakulása

Forrás: http://www.bain.com

Upstream (gyémánttermelő bányavállalatok).

Amint a fentiekben említettem az upstream szegmensben egy oligopolisztikus struktúra alakult ki. Ennek megfelelően a legnagyobb termelők a kereslet gyengeségét látva visszafogták az értékesítésre szánt gyémántok mennyiségét és a beruházási tevékenységüket, hogy ne csapják agyon az árat és megőrizzék a gyémánttal kapcsolatban az elmúlt évszázadban felépített exkluzitás imázsát. Ezt leginkább azért teszik, mert a gyémánt valószínűleg Veblen-jószág. „A Veblen-javak olyan termékek, amelyek presztízs-, vagy hivalkodó luxusigényeket elégítenek ki. A veblen-i elmélet azt feltételezi, hogy az emberek státuszra vágynak és a státuszt vagyoni helyzetüket jelző hivalkodó javak birtoklásával érhetik el. A hivalkodó fogyasztás a magasabb társadalmi státusz elérését célozza – olyan javak által amelyek benyomást keltenek másokban. A hivalkodásra alkalmas javak presztízsértékét pedig nagyban befolyásolja, hogy kik és hányan fogyasztják azokat, a ritka javak rendszerint magasabb státuszt biztosítanak.” (Kovács Kármen: A vebleni hivalkodó fogyasztás elméletének továbbfejlődése és újszerű megnyilvánulásai)

Nyersanyagkutatásra fordított kiadások alakulása az egyes nyersanyagok tekintetében

A fentiek eredményeképpen az elmúlt 20 évben nem történt lényeges gyémánttalálat a világon és az eddig napvilágot látott projekteket figyelembe véve a gyémántkínálat valószínűleg elérte tavaly a csúcspontját, és a következő években csökkenő trendbe kerülhet.

Globális nyers gyémánt termelés alakulása

Forrás: Petra Diamonds

Az általunk követett cégek is többek között azért forognak ilyen magas cash flow hozamon, mivel a vállalatok a beruházási tevékenységük jelentős csökkentését (Petra), vagy alacsony szinten tartását (Alrosa) tervezik a következő években.​

Forrás: Bloomberg

Összességében azt gondoljuk, hogy csökkenő kínálat fog találkozni stagnáló, vagy jó esetben növekvő kereslettel, ami kedvező hatással lehet a gyémántárakra. A kedvező gyémántárak pedig tovább növelik az általunk követett gyémántkitermelő vállalatok már amúgy is magas cash flow termelő képességét.

 

Végezetül, íme néhány érdekes tulajdonság a gyémántról amit a marketing szakemberek előszeretettel használnak:

  • az ember által ismert legidősebb anyag – a gyémánt egy idős a csillagokkal

  • 1 -3 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, 160 kilométerrel a felszín alatt, a felszínre vulkánkitörések és földmozgások hozzák őket

  • az éves gyémánttermelés 27 tonna (arany: 3 ezer, réz: 20 millió, vasérc: 2 milliárd)

  • A történelem során kitermelt és megcsiszolt gyémántok össztérfogata körülbelül 65 köbméter lehet, ez annyi, mint egy olimpiai úszómedence 1/40-ed része.

 

2 thoughts on “Újra csillog a gyémántpiac? – 2. rész

    • De igen az egy veszélyforrás, de én nem tartom annyira jelentősnek, mivel eddig is volt alternatívája a gyémántnak például a cirkónai kő, vagy a Swarovski kristály (nekem mind a kettőt el lehetne adni gyémántnak :-))
      A másik jelentős kockázat amit meg szoktak említeni, hogy a új generáció később házasodik, vagy meg sem házasodik (emiatt a két kockázat miatt nem számolunk nagy keresletnövekedéssel). Valószínűleg emiatt a kockázatok miatt sem erőltetik az új beruházásokat a bányacégek, ami a kínálat csökkenését vetíti előre. Pozitív oldalon pedig azt lehet megemlíteni, hogy a De Beers mostanában a nők saját részre történő gyémántékszer vásárlását próbálja ösztönözni (kihasználva a női fogyasztók megnövekedett vásárlóerejét).

Hozzászólás a(z) FisherMan bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük