A Global Telecom egy olyan telekommunikációs cég, amely az egyiptomi tőzsdén forog ugyan, de profitjának nagy részét az algériai és pakisztáni piacon szerzi. Évekkel ezelőtt még a nagytulajdonosa, az orosz Vimpelcom kapcsán került a látókörünkbe és azóta is figyelemmel kísérjük a cég fundamentumait. Az elmúlt hónapban viszont a helyi (egyiptomi) és a Londonba bevezetett GDR papírok közötti félreárazásból próbáltunk profitálni, ugyanis tavaly nyár óta nem árazza hatékonyan a piac az egymásra átváltható papírokat. Tavaly ősszel 30-40%-os prémiummal is forgott az egyiptomi papír a londonihoz képest, de tartva a novemberben be is következett devizaleértékeléstől, nem igazán láttunk rá esélyt, hogy megpróbáljuk learbitrálni az egyiptomi piacot. Az arbitrázskör ugyanis a következőképpen áll össze:

1) megvesszük a londoni GDR-t dollárért  (a GDR egy olyan igazolás, amit egy letétkezelő bank állít ki mögöttes helyi részvényekre, és bevezeti egy könnyebben elérhető tőzsdére – jelen esetben egyiptomi papírokat a londonira)
2) a letétkezelőnél kérjük a GDR-ok helyi papírra váltását
3) eladjuk a helyi papírokat egyiptomi fontért
4) az egyiptomi fontot visszakonvertáljuk dollárra

Ha 10% prémium van a két papír között (ennyivel drágább az egyiptomi), akkor amit 100 dollárért vettünk, az az átváltás, eladás, devizakonverzió után 110 dollárt fog érni (mínusz az átváltás, a devizakonverzió, illetve a brókeri jutalékok költségei).

Tavaly novemberig ugyanakkor a helyi deviza mesterséges szinten volt tartva és tőkekorlátozás volt érvényben (nem lehetett dollárra váltani). Novemberben viszont jelentősen leértékelték a fontot és a piac által megszabott egyensúlyi árfolyamon ismét konvertibilissé vált.

A devizaleértékelés után el is tűnt az addig látott prémium, de miután év elején bejelentették a GDR papírok március végi kivezetését a londoni tőzsdéről, újra kinyílt az olló és a 10-15%-os értékelési különbözet a kereskedési és az átváltási költségeket is figyelembe véve arra késztetett minket, hogy egy kisebb pozícióval kísérletet tegyünk az arbitrázs kihasználására.

Ugyan nem könnyű az egyiptomi letétkezelői bürokrácia útvesztőiben eligazodni, sajnos egy GDR papír átváltása több időt vesz igénybe, mint amit más piacokon megszokhattunk, de mivel a fundamentumok alapján úgy gondoljuk, hogy a cég többet ér a jelenlegi áránál (ez azért fontos, hogy ha esetleg "beleragadnánk" a papírba, akkor az ne egy túlértékelt cég legyen), így úgy ítéltük meg, hogy érdemes belevágni és GDR papírokat venni, hogy azokat átváltás után a helyi piacon eladjuk. De azért azt el kell mondani, hogy egy ilyen ügyletben nemcsak a papírok árfolyammozgása jelenti a kockázatot, hanem az átfutási idő és a devizamozgás is. Szerencsére mióta leértékelte az egyiptomi jegybank az egyiptomi fontot, újra van elég likviditás a rendszerben, vagyis nem kell hetekig sorban állni, hogy dollárt kaphassunk az egyiptomi fontunkért, ez a része már újra viszonylag gördülékenyen megy.  Az viszont kockázat, hogy mi történik a helyi részvény és a helyi deviza árfolyamával az alatt az idő alatt (jelenleg kb 2 hét), amíg sikerül végigjárni az arbitrázskört. Persze jó irányba is mozoghatnak és akkor még nagyobb a nyerő, de ellenünk is mehetnek. Úgy ítéltük meg, hogy a költségek utáni 10% körüli "zsír" elegendő kompenzációt nyújt a kockázatokért. Sajnos egyelőre a negatív szcenárió következett be (mind a helyi papír, mind a deviza gyengülésnek indult), így kb el is tűnt a megcélzott profit, de úgy gondoljuk, hogy ez egy jó risk/reward-ú ötlet volt, és kedvező esetben a portfolió kis részével ismét meg fogjuk próbálni.