Ki üdül idén a Török Riviérán?

Hétvégén a Gozsdu-udvarban sétálva megint megdöbbentem, milyen rengeteg turista hömpölyög egy ilyen hűvös, teljesen szezonon kivüli, februári végi időpontban arrafele. Aki Budapesten él és néha a belvárosba téved, az az elmúlt években a bőrén érezheti, mennyire népszerűvé vált a főváros – ezt a KSH adatok is alátámasztják. Általánosságban (regionálisan és most például a globálisan káros, környezeti hatásoktól eltekintve) a turizmus egy jó dolog és annak gyakorlatilag párt-, és politikai beállítottság nélkül örülni lehet, hogy a város ilyen felkapottá vált. Egyre-másra nyílnak a jó helyek, éttermek, szórakozási lehetőségek – még ha a legénybúcsúra érkező hordákról azért le tudnánk mondani. A külföldiek pénzt és fizetőképes keresletet hoznak, ami aztán más (szolgáltató) iparágakon keresztül, több csatornán át beszivárog a gazdaságba és még a nemzeti büszkeséget is növeli.

Klasszikus, amit néha jó újra hallgatni

Nincs ez máshogy Törökországban sem, ahol a turizmus szintén kiemelten fontos ágazat. Turisztikai célpontként nyilván nem nagyon kell bemutatni az itthon egyik legnépszerűbb nyaralási célpontot. Ott a Wizzairrel/Turkish Airlinessal könnyen (és már vízum nélkül) elérhető, kellően színes Isztambul, a charter járatokkal jó áron megközelíthető all-inclusive szállodákkal teli Török Riviéra, és persze rengeteg más izgalmas célpont, nyugati desztinációkhoz képest olcsón. Talán a jóárasított lírának és a hazai fogyasztók árérzékenységének is köszönhetően tavaly 17%-al nőtt a törökökhöz utazó magyarok száma. (És más kelet-európai országok körében is). De ez sem húzta ki a vízből a török turizmust, a turisták száma enyhén csökkent, amire tíz éve nem volt példa. Ennek az egyik oka, hogy a gyenge rubel miatt az oroszok tavaly inkább otthon nyaraltak, pedig eddig onnan érkezett a második legtöbb turista az országba. A nyaraló oroszok száma a világban amúgy is mindenhol csökkent, de erre rátett még egy lapáttal a novemberben lelőtt gép, és az ez után elmérgesedő török-orosz viszony.

A Törökországban nyaralók, ország szerinti bontásban 2014-2015 (forrás: BGC)

tortur1

A következő pofont pedig az őszi terrorcselekmények adták, főleg a nagy port kavart isztambuli robbantás.  Előtte is voltak hasonlóak, sőt áldozatok számát és az akció brutalitását tekintve sokkal durvábbak is, de a turista részeket eddig elkerülték – és ez egy fontos különbség a szektor szempontjából. Ezzel az a szíriai közelség és a feszültség, ami eddig turista szemmel Isztambulból távolinak tűnt, hirtelen kézzelfogható veszéllyé vált. Persze mondhatnánk kicsit cinikusan, hogy egyszer hopp másszor kopp, hiszen az elmúlt évek fellendülését többek között a többi desztináció ellehetetlenülése okozta, az egyiptomi, tunéziai terrorcselekmények miatt sokan vették az irány Törökország felé. De az jól látszik, hogy az őszi hónapoktól kezdve a turisták száma éves szinten néhány százalékkal csökkent. Az iparágból jövő bevételeket nézve pedig még erősebb a visszaesés. Azt azonban a dollárban számolt és közölt statisztikáknál nem szabad figyelmen kívül hagyni, mennyire sokat gyengült a líra egy év alatt.

tortur4 tortur2

forrás: CBT, Turkstat

Mit jelenthet ez a török gazdaságnak? 2014-ben a turizmus 34 milliárd dollárt hozott a konyhára, 2015-ben kb. tíz százalékkal kevesebbet, 31 milliárd körül, a Turkstat adatai szerint. Ez a GDP arányában is jelentős összeg (kb. 4%), viszont a folyó fizetési mérleg hiány finanszírozása szempontjából egyenesen életbevágó – az elmúlt 12 havi hiány volt kb. 32 milliárd dollár. Ezt a kormány is felismerte és nemrég nyújtottak be egy ösztönző programot, ha nem is túl nagy kerettel, mindenesetre a szándékot jól mutatja.

tortur3

forrás: Turkstat

 

A kulcskérdés az lesz, hogy alakul majd a turisták száma ebben a szezonban. Az egyik elemző cég nem reprezentatív körbekérdezése alapján a nyugati irodáknál azért jócskán megvágták a török ajánlatok számát és várhatóan az orosz turisták sem idén fogják nyakukba venni a világot, különösen nem Törökországot. A közép-, és kelet-európai kereslet nőhet valamennyit, de a nyugati kereslet kiesést egyrészt nem pótolja, másrészt valószínűleg kevesebbet is költenek nyaralás közben. Azért temetni nem kell az iparágat, ha további terrorcselekmények nem lesznek, lassan a tavalyi elhalványul a tudatokban és más kezd el villogni, mégpedig az, hogy a tavalyi nyárhoz képest 13%, 2014-hez képest pedig 40%-ot gyengült a török líra. Az ország pedig eddig sem volt egy drága célpont, így pedig végképp elég jó ár/értékűvé válik ahhoz, hogy kompenzálja a negatívumokat. A hasonló célpontok, például Egyiptom és Tunézia pedig még mindig veszélyesebbnek tűnnek és így nem kínálnak igazi alternatívát. Ezek a faktorok azért mérsékelhetik az összhatást, de az biztos, hogy nem lesz egy könnyű év a szektor számára.

aturk1

Majd jönnek a japánok?

A tőzsdén levő cégek közül azt gondolhatnánk, hogy a légitársaságokat és reptér-üzemeltető TAV-ot érintheti a legrosszabbul az iparág megbicsaklása, de pont az orosz kitettség ezeknél a cégeknél alacsony, a Turkish Airlinesnál a járatok 2%, a TAV adatai szerint pedig az isztambuli Atatürk reptérre érkezők csupán 3% orosz. (ennek oka, hogy az orosz turisták főleg közvetlen charter járatokkal, a tengerpartnak veszik az irányt). Persze ha az érkező utasszám esik, az nem jó, de mindkét cégnél bőven van olyan pozitív faktor, ami várhatóan kompenzálja majd a kiesést. A tőzsdei cégek közül a még mindig drágának tűnő Anadolu Efes az, amit úgy tűnik még az ág is húz,ha az orosz operáció gyengélkedése és a török kormány alkohol ellenes intézkedései után még a lelkes sörivó turisták száma is lecsökken.

Screen-Shot-2014-10-26-at-22.34.18

Ami tőzsdei szempontból viszont kiemelten fontos, az a bankszektor turizmussal kapcsolatos hiteleinek – illetve azok minőségének – az alakulása. A török index 40%-át ugyanis a bankszektor adja. Ezt persze maguk az érintettek is felismérték, az elmúlt hónapban lezajlott (többnyire jó eredményeket hozó) gyorsjelentéseket követő szokásos kitekintésben sok bank ezt a területet tekinti kritikusnak. Persze a hasonlóságok ellenére bankonként más és más az érzékenység, azonban úgy látjuk, hogy a helyzet nem kritikus. Az elmúlt évek líragyengülése, és a negatív hatású banki szabályozás (kötelező céltartalékképzések, elhúzódó büntetések, kártalanítások) alacsonyan tartották a banki eredményeket. Idén a szabályozói változás ehhez képest mindenképpen pozitívumot jelent, a líra pályája pedig ugyan kiszámíthatatlan, de az elmúlt hónapokban kedvezően alakult. Ezek a faktorok pedig úgy gondoljuk, hogy több, mint kompenzálni tudják az idén otthon maradó turistákat. 

5 thoughts on “Ki üdül idén a Török Riviérán?

  1. A szituáció szerintem rosszabb: a németek és az oroszok részaránya a tengerparton inkább 50%, nem 25%, mint amit a teljes beutazókra vonatkozó statisztika mutat. Ezek a népek kerülni fogják idén a tengerpartot.

    A török riviéra ráadásul túl van fejlesztve: egyszerűen túl sok a kapacitás. Nekem ráadásul nem tetszik ez a zárt forma, hogy az all-inclusive szállodából lényegében ki sem engednek. Ez a kis és közepes üzletekre (helyi kiskereskedelem, vendéglátás, szórakoztatóipar) nem hat jól, lényegében a nagy szállodák tulajdonosai teszik zsebre a bevétel többségét. Szerintem ez egy rossz modell: alig van egy jó kis lidó, ahová el lehetett menni, egy autentikus helyi étterem, csak a baromi nagy luxusszállodák, akik kilométeres tengerparti szakaszokat zártak el a külvilággal szemben.

    • Kedves Midnite,

      Igen, ebben egyetértünk: a visszaesés a tengerparton lesz a legfájdalmasabb, egyrészt a nyaralók összetétele miatt is meg amiatt is vélhetően itt vannak a legnagyobb túlkapacitások az elmúlt évek növekedése miatt. Egyébként pl. a tavalyi évben a turisztikai bevételek kb. 60%-a jött a főszezonból – áprilistól szeptember végéig – arra sajnos nincs pontos adat, hogy ennek mekkora része a tengerparti, de  ha azt feltételezzük, hogy a legnagyobb része (pl. 80%-a, de annál vélhetően kevesebb) és az előzetes lemondási indikációk így maradnak (pl. a német irodáknál 30-40%-al csökkentek a török foglalások) akkor kb 15-19%-os csökkenéshez jutunk a turisztikai bevételeket illetően a tengerparti részek miatt –> ha úgy vesszük, hogy az összes potenciálisan ide utazó 30-40%-a más célpontot választ, nem csak az oroszok, németek (az oroszok turisták száma az eddigi adatok alapján kb 18-20%-al csökkent). Ennél azért valószínű jobb a helyzet plusz ha ez a lemondási trend egy kicsit javul (a legutóbbi cikkek erre mutatnak) és esetleg más országokból nő a kereslet akkor ez egy kicsit mérséklődhet, persze így is bőven visszaesés várható.  Szóval az összturisztikai bevételeket illetően az biztos, hogy a legnagyobb csökkenést a tengerparti részek szenvedik majd el, de vannak olyan szegmensek is amik sokkal stabilabbak maradhatnak (pl. az elmúlt években felfutott egészségügyi turizmus), és az őszi-téli turista számokban sem volt nagy, csak pár százalékos csökkenés, ami azt mutatja hogy a nem-tengerparti részek vélhetően sokkal enyhébben megússzák – amennyiben nem lesz p.l további terrortámadás -mert az megint más helyzetet teremtene.

      és egy személyes megjegyzés: én sem kedvelem igazán az all-inclusive szállodák koncepcióját 🙂

  2. Jó lenne, ha egy szakmai blogban nem lennének ilyen pongyola kifelyezések, mint fizetőképes kereslet! A nem fizetőképes keresletet a közgazdaságtanban szükségletnek  hívják. A fizetőképes szükségletet meg keresletnek!

    Ami a török turizmust illeti én nem fognék nagy tétben rá, mert elég egy bombát felrobbantani valamelyik török strandon és a visszaesés drámai lesz, mint Egyiptomban vagy Tunéziában. A törökök egyre mélyebben vannak benne a szíriai konfliktusban és nem lenne meglepő, ha egy két őrült valami szélsőséges cselekedettet hajtana végre, mint a Kék Mecset előtti robbantás.

     

    • Kedves Topfly,

      A blog dedikált célja, hogy közérhető legyen és ne túlságosan szakmai, szóval az esetlegesen 'pongyola' de egyébként a köznyelvben elterjedt kifejezések is ezt a célt szolgálják. Abban egyetértünk, hogy ha tovább folytatódnak a terrorcselekmények, akkor annak erős negatív hatása lesz a turizmusra.

       

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.