Prémium Magyar Államkötvény: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk

Nem könnyű manapság alacsony kockázat mellett értelmes hozammal kecsegtető befektetést találni. Az „alig észrevehető” mértékűre csökkent banki kamatok az alacsony kockázatú befektetésekben gondolkozó tudatosabb megtakarítókat a lakossági állampapírok felé terelik.

Az elmúlt másfél évben korábban nem gondolt mélységbe zuhant a hazai infláció mértéke, sőt hónapokon keresztül negatív áremelkedést (vagyis árcsökkenést) rögzítettek a statisztikusok. Ez nem utolsó sorban a rezsicsökkentések hatásának is köszönhető, amelyeket persze nem lehet a végtelenségig folytatni. Ugyanakkor számos tényező, köztük a kedvezőbb európai növekedési kilátások, a bővülő hazai fogyasztás vagy a munkaerőpiacon várható bérinflációs nyomás is az áremelkedés gyorsulása irányába hat. Növekvő inflációs várakozások esetén pedig nagyvonalú kamatprémiumot ígérő prémium magyar államkötvények nagyon jó üzletnek tűnnek.

Számos befektetési szakembertől hallottam az elmúlt pár hónapban azt a kijelentést, hogy az „magyar inflációs kötvények” által kínált „reálhozammal” (3 évre 3%, 5 évre 3,5% a kamatprémium) nagyon nehéz versenyezni. A kötvények ismertetőjét felületesen olvasó megtakarító számára ezek a papírok valóban kihagyhatatlan lehetőségnek tűnnek. A lényeg azonban mindig a részletekben rejlik és tüzetesebb vizsgálat után sokat veszít vonzerejéből a konstrukció.

A_tanú_Both_Béla_IIForrás:”A tanú Both Béla II” by MAFILM Budapest Filmstúdió

A két legfontosabb kérdés, amelyeket érdemes tisztázni a jelenleg jegyezhető prémium államkötvényekkel kapcsolatban, hogy a közhiedelemnek megfelelően valóban kompenzálják-e a befektetőt a tartási időszakban elszenvedett inflációért és a meghirdetett kamatprémium egésze az infláción felüli hozamként, vagyis reálhozamként értékelhető-e? A válasz sajnos mindkét kérdésre nem. Mint ahogy azt az alábbi levezetésben látni fogjuk, a hozam meghatározásához alapul vett infláció és a megtakarítási időszak tényleges árváltozása között nem sok átfedés van és a reálhozam is várhatóan csak a kamatprémium töredéke lesz.

A „klasszikus” inflációs kötvények, például az amerikai TIPS-ek úgy működnek, hogy a befektetett tőkét a futamidő alatt a tényleges inflációval indexálják. A mi „magyar” inflációs kötvényünk ezzel szemben egy jóval korábbi időszak, a kamat megállapítását megelőző év átlagos inflációját veszi alapul (kamatbázis), vagyis nagyjából másfél – két éves késésben van a tényleges áremelkedésekhez képest.

A kamatprémium és a tényleges reálhozam közötti eltérés is a kamatbázis kalkulációjára vezethető vissza. Mivel a kamatbázis nálunk egy jóval korábbi időszak inflációs adata, emelkedő inflációs környezetben folyamatosan elmarad a tartási időszak inflációjától, ezáltal csökkentve a konstrukció tényleges reálkamatát. Nézzük meg, hogyan működik ez a jelenleg kapható 2018/K államkötvény alapján (az egyszerűség kedvéért csak a 2015 november 21-től induló, következő kamatperiódustól indítom a számolást):

 

Kép8
A kalkuláció során a kamatbázisra és az első periódus év/év inflációjára vonatkozó adatokat az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből vettem, az utolsó két év várható inflációjánál pedig a Bloomberg által összegzett becslésekre támaszkodtam (az MNB nem ad ilyen hosszú időre előrejelzést).

Például a 2015.11.21. és 2016.11.21. időszaki kamat mértékének megállapításához majd a 2014-es éves átlagos inflációt kell alapul vennünk (vagyis a 2014. évi és a 2013. évi átlagos árszínvonalak közti változást), ami -0,2% volt (negatív infláció esetén a kamatbázis 0%). A tényleges befektetési időszakra vonatkozó inflációs becslés azonban erre az időszakra 2,4%-os áremelkedést valószínűsít. A kötvény várható kamata tehát a következő egy évre 3% (0% kamatbázis+3% kamatprémium) lesz, a várható reálkamat viszont csak 0,6% (3% kamat-2,4% infláció).

Látható, hogy a fenti inflációs várakozások megvalósulása esetén a tényleges reálkamat a 3 év átlagában 1,3% szemben a 3%-os kamatprémiummal. (Az 5 éves, 2020/K jelű kötvényre hasonló logikával készíthető el a fenti táblázat.)

Kijelenthető tehát, hogy az értékpapír hozama nem a tartási időszak inflációjától függ és a várható reálkamat a kamatprémiumnál sokkal kisebb. Növekvő infláció esetén egy ilyen konstrukció tehát a költségvetési kamatkiadások alacsonyan tartásának kedvez a befektetők hozambevételével szemben. Logikusan gondolhatnánk azt, hogy csökkenő infláció esetén viszont a megtakarítók járnának jól és a költségvetés rosszul, vagyis egy kellően hosszú megtakarítási periódust feltételezve – nem túl értelmes, de – akár igazságos is lehetne a rendszer. A helyzet azonban ennél érdekesebb. Az említett csökkenő inflációs időszakban ugyanis (2012-2014) az prémium államkötvények kamatbázisát még nem az éves átlagos, hanem a legutolsó év/év infláció adatával határozták meg. Ez továbbra sem a „real time” inflációt jelenti, a költségvetési kiadások szempontjából azonban ebben az időszakban ez egy sokkal kedvezőbb számítási mód volt, mint a 2014-től bevezetett módszer.  Az, hogy számítási metódus pont azoknál a kibocsátásoknál változott meg, amikor a befektetők végre némileg jobban járhattak volna valószínűleg csak a véletlen műve.

12 thoughts on “Prémium Magyar Államkötvény: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk

  1. Igazatok van! De a biztonságos befektetési alapok is tele vannak állampapírokkal, sokszor messze alulteljesítik az állampapírok hozamát. Lásd az Optima -OTP kötvényalapjainak zászlóshajója- siralmas hozamát például. A bankok is alig adnak kamatot a betétekre, ezekkel szemben is versenyképes a PMÁK. Az alapjaitok teljesítménye is siralmas – minden Fundman alap éves szinten 10-14%-os mínuszban van-, állampapírban legalább alacsonyabb a bukás kockázata. Ezt is le kellett volna írnod, ha objektív akartál volna lenni. Milyen biztonságos alternatívát javasolnál?

    • Kedves hubelejakab! A cél nem az volt, hogy összehasonlítsuk a prémium állampapírokat a részvényalapokkal (nem is lehet, teljesen más eszközosztály, más kockázatokkal és várható hozammal) vagy a kötvényalapokkal (amelyek napi likviditású befektetési termékek), hanem, hogy felhívjuk a figyelmet egy “apróbetűs” részre, amely jó eséllyel elkerüli az átlagos kisbefektető figyelmét.

    • A bónusz államkötvénynél a kamatbázis az éves diszkont kincstárjegy hozamokat veszi alapul. A fő kockázatot abban látom, hogy az éves diszkont kincstárjegy hozama a következő években vajon lépést tart-e az inflációval? Szerintem nem.
      Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy minként konstrukciónál pozitív reálhozam várható, tehát nem arról van szó, hogy rosszul járnak a befektetők. Csak ez a reálhozam kisebb lesz, mint amit első ránézésre gondolnánk.

  2. Érdekes ezt így számszerűsítve látni, de azt megjegyzem, hogy ha középtávon stabilabb inflációt feltételezünk, akkor az 5 éves papírra nem jönne ki ennyire alacsony átlagos reálhozam, a három éveset nagyon lehúzza, hogy a háromból kettő a mostani inflációs felfutásba esik.

    • Igazad van, a 3 és az 5 éves közül valóban az utóbbi tűnik jobb üzletnek, a 3,5%-os kamatprémium itt sem jelent azonban hasonló mértékű reálhozamot.

  3. Sziasztok,

    Értem, mit akartok mondani, de nem kellene a táblázatban a második-harmadik soron a kamatbázis mértékét igazítani az előző sor várható inflációjához? “Csak” egy év csúszás van, nem kettő, így a reálkamat számítás sem állja meg okvetlenül a helyét – nem számoltam utána.

    • Szia rainman,

      a csúszás nem “csak” egy év. 2015 novemberében a kamatbázis alapja a 2014-es átlagos infláció lesz, ami a 2013-ról 2014-re történő árszintemelkedést jelenti. A 2015. novemberi kamatmegállapítás és a 2016. novemberi kamatfizetés közötti infláció viszont a 2016 novemberre vonatkozó év/év infláció.

  4. Bár gondolatébresztőnek mindenképpen jó írás, de erősen érződik rajta, hogy a "mondanivalóhoz" készültek a példák, és nem általában szól a Prémium államkötvényekről.

    Igen, valóban HA ennyi lesz az infláció akkor a következő 1-2 évben nem lesz kiemelkedően jó befektetés a Prémium/Bónusz Államkötvény.

    Kérdés, hogy a fenti állítással mire megyünk. Csak néhány probléma:

    – Mi az alternatívák kockázat/hozam jellemzője mostanság? Ha egészen pofátlan lennék idetenném a Fundman alapok teljesítményét. Tényleg csak az számít, hogy milyen reálhozamom lesz, vagy esetleg nagy király leszek azzal is, ha kicsi a downside?

    – Mi a helyzet hosszútávon?

    – Tényleg tudjuk mennyi lesz az infláció?

    Ha kicsit körbejárnánk ezeket a kérdéseket is, szerintem lehet, hogy sokak számára mégiscsak az államkötvényeket dobná a gép, mint optimális választás.

    • Nem nagyon értem mire gondolsz. Elég furcsa lenne a cikk, ha nem a mondanivalóhoz készülnek a példák. 

      Az infláció jövőbeni értékét persze nem lehet pontosan eltalálni, de a trend azért elég nyilvánvaló. És bármennyire is gyanúsnak tűnik a dolog, az MNB inflációs jelentése nem a Fundman blog megrendelésére készült. 🙂

      A cikk mondandója nem az, hogy senki ne fektessen prémium államkötvényekbe. Reálhozamot még a fenti példában is el lehet érni, így nyilvánvalóan jobb megtakarítási forma, mint a legtöbb bankbetét. De nem annyival jobb, mint azt a legtöbb befektető hiszi.

      A fundman alapok köszönik jól vannak. Jellegükből fakadóan más kockázattal és befektetési időhorizonttal működnek. De gondolom ha valaki a blogot olvassa akkor ezzel már tisztában lehet.

       

  5. Nem szeretném széttrollkodni más blogját, ezért maradjunk annyiban, hogy engem nem győzött meg a cikk arról, hogy nem lesz nehéz megverni a Prémium Államkötvény hozamait. Szerintem nagyon is az lesz. Persze lesz majd mindenféle időtáv, ahol lesznek jobb alternatívák, de ezek majd utólag derülnek ki.

    Azt azért nem bírtam megállni, hogy ne nézzem meg az MNB inflációs előrejezésének pontosságát, csak izeelítő jelleggel. 2012 decemberében megjelent inflációs előrejelzésben 3.5%-ot mondanak 2013-ra, 3.2%-ot 2014-re. A tény 2013 decemberében 0.4%, 2014 decemberében pedig mínusz 0.9%. Én valószínűleg nem az MNB előrejelzéseire fogom alapozni a befektetési döntéseimet.

Hozzászólás a(z) bargain_hunter bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük