Fényesebb az aranynál? Jóárasították a platinabányákat

Az elmúlt hónapok nem sok örömöt tartogattak a nyersanyagpiaci befektetőknek, hacsak nem a short oldalon álltak. A közvélemény leginkább talán az olaj és az arany árfolyamváltozását követi figyelemmel, azonban a platinacsoportba tartozó nemesfémeket még az aranynál is jobban megütötték. A platina konkrétan már olcsóbb, mint az arany, amire nem sokszor volt még példa az elmúlt 15-20 évben.

Az arany (fehér) és a platina (sárga) árfolyama 2000-tőlarany platina v2Forrás: Bloomberg

A nyersanyagár csökkenését persze megsínylették a platinabányák is, és ilyenkor mindig felmerül a kérdés – talán most érdemes “jó olcsón” beszállni a bányacégekbe?! 2008-ban is jól sült (volna) el egy jól időzített platinabánya vétel.

A 3 legnagyobb platinabánya árfolyama az elmúlt 10 évbenplatinabányák v2Forrás: Bloomberg

Ha olyan tőzsdei céget keresünk, ahol az árbevétel döntő része platinából származik, akkor Dél-Afrikába kell mennünk. Azonban a dél-afrikai platinabányák (a világ platinatermelésének 70%-a) még mindig árazási prémiummal forognak a többi nyersanyagkitermelőhöz képest, holott a folyamatosan csökkenő platinaárfolyam és a magas kitermelési költségek miatt némelyik már inkább csak égeti a pénzt, mint termeli. A jóval kisebb megtérülés miatt a hagyományos DCF modell szerinti árazási prémium (ami a várható jövőbeli pénzáramlásokat veszi figyelembe)  már egyáltalán nem indokolt. A cégek értékelésekor egyre dominánsabbá válik az opciós érték. Azaz ha tovább esne a platina ára, a cégek nagy része csődbe menne, ha viszont visszaemelkedne  a platina árfolyama, akkor a mostani ár többszörösét is megérhetik.

Visszaemelkedik-e az árfolyam?

Mint az esetek nagy részénél, a platina árfolyamát is a kereslet és a kínálat változása alakítja.

A kereslet döntő része három tényezőből áll össze: autó-katalizátorok gyártásából (40%), ipari felhasználásból (21%) és ékszerkészítésből (39%). Ezek közül leginkább az autóipari kereslet bővül. Az előrejelzések az autókatalizátorokra vonatkozó új, Euro 6-os károsanyag-kibocsátási szabályozás miatt egy erőteljesebb platina kereslet növekedéssel számoltak, azonban úgy tűnik, hogy az autógyártók inkább egy költségesebb technológiát választottak, melyhez nincs szükség platinára. Összességében így a kereslet enyhe növekedése várható a következő években.

A platinaárfolyam esése mögötti egyik fő tényező a túlkínálatos piac. A 2014-es, 5 hónapig tartó bányászsztrájk után a dél-afrikai bányák most térnek vissza a teljes termelésükkel a piacra. Ami viszont aggasztóbb, hogy a következő 3-4 évben több mint egy millió uncia új kapacitás érkezik majd a piacra a mostani 5-6 millió uncia mellé, nem beszélve az autó- és ékszeripar felől érkező újrahasznosított, úgynevezett másodlagos kínálatról. Mindamellett az újonnan nyíló bányák a költséggörbe alacsonyabb szakaszán fognak termelni, mivel az első években még kevésbé mélyek a bányák és így alacsonyabbak a költségek, ráadásul a platinatartalom is magasabb még (a platinát nem tiszta formában, hanem a ródiummal és palládiummal alkotott mixben bányásszák).

Mindezt figyelembe véve tehát iparági szinten komoly változásokra lenne szükség, ugyanis a mostani platinaárfolyammal a bányák 35%-a veszteséges. Természetesen vállalati szinten minden termelő próbálkozik a termelési költségek csökkentésével, a nem sürgős beruházások elhalasztásával vagy éppen a volumen növelésével, de ezek nem jelentenek tartós megoldást. A legoptimálisabb megoldás a magas kitermelési költséggel működő bányák bezárása lenne, hogy csökkenjen a túlkínálat, de nyilván ezt egyik termelő sem vállalja be addig, amíg a pótlólagos termelés csökkenti a veszteségeket (a változó költsége fölött tud keresni). Ha a különböző érintettek szemszögéből vizsgáljuk a bányabezárások lehetőségét, akkor azt látjuk, hogy:

  • A szakszervezeteknek eszük ágában sincs támogatni a szektor konszolidálódását, mivel az rengeteg elbocsátáshoz vezetne, ami aláásná a bányászsztrájkok idején megerősödött szakszervezet befolyását és támogatottságát az ellenzéki szakszervezettel szemben.
  • A kormány szempontjából negatív és pozitív vetülete is lenne a bányabezárásoknak. Egyrészt a hatalmas elbocsátás növelné a már amúgy is magas munkanélküliségi rátát, ugyanakkor ha a szektor konszolidálásával sikerülne alulról megtámasztani a platina árfolyamát, az a magasabb bevételeken keresztül több adóbevételhez juttatná az államháztartást.
  • A vállalatok és a részvényesek szempontjából egyértelműen pozitív lenne, ha kisebb lenne a kínálat, az ugyanis felfelé hajtaná az árakat és ezáltal a bevételeket. Adott cég szempontjából pedig a legpozitívabb kimenet, ha valamelyik szektortárs lépi meg a bezárást, megkímélve ezzel a többi szereplőt.

Mi a helyzet a konkrét cégekkel?

Mint már említettem, a világ platinatermelésének több mint kétharmadát Dél-Afrika adja, azon belül is 3 nagy szereplő uralja a piacot, az Anglo American Platinum, az Impala és a Lonmin, mind a három tőzsdei cég.

Az Anglo Platinum (fehér), az Impala (narancssárga) és aLonmin (sárga) árfolyama az elmúlt 10 évbenplatinabányák v2Forrás: Bloomberg

Nagyrészt rajtuk múlik a szektor sorsa, mert ha ők nem fogják vissza a kitermelésüket, akkor a platina árfolyama a túlkínálat miatt továbbra is a jelenlegi nyomott szinteken maradhat. Na de ki lesz az, aki először beadja a derekát? A 3 nagy szereplő közül a Lonmin tűnik erre a legesélyesebbnek, ugyanis operációját és anyagi helyzetét tekintve eléggé ki van feszítve.  Jövőre jár le egy jelentős összegű hitele, amit nem biztos, hogy képes lesz refinanszírozni a jelenlegi veszteséges működés miatt. Éppen ezért már olyan hírek is szárnyra kaptak a piacon, hogy a kellően egészséges mérleggel rendelkező Impala felvásárolná a Lonmin eszközeit. Persze még küzd a Lonmin, hogy önerőből talpra álljon, de a szektor átalakulásához hozzátartozik, hogy a tőkeerős cégek a meggyengült versenytársak stratégiai eszközeihez jó áron hozzájuthatnak.

Mindezeket figyelembe véve egyvalami biztos, a platinabánya-részvények eljutottak abba a stádiumba, ahol a platinaár változás minden apró rezdülése életet vagy halált jelent nekik. Az is lehet, hogy a leggyengébb láncszem csődje hozza el a Kánaánt a többieknek.

underground mining

4 thoughts on “Fényesebb az aranynál? Jóárasították a platinabányákat

  1. A rand dollarhoz mert brutalis gyengulese nem egyenliti ki a platina ar csokkenesebol adodo vesztesegeket? Az usdzar az iden(ytd) 20,5 szazalekot, mig a platina 18 szazalekot csokkent, ergo a randban szamitott arbevetel tulajdonkeppen meg nott is. Vagy tevedek?

    • Kedves Krisztián! Nem tévedsz, a rand gyengülése az árbevétel szintjén valóban tompítja a platina árfolyam randban mért esését és az adott időtávon még kompenzálta is. Viszont a rand gyengülése kétélű fegyver a dél-afrikai bányák számára, ugyanis ha nem csak rövid távon gondolkodunk, akkor láthatjuk, hogy a gyengülő deviza az infláción keresztül begyűrűzik a bányák költségeibe is (növelve a bérköltségeket és az energiaárakat), valamint devizás hitelek esetén növeli a kamatkiadásaikat is, vagyis eredmény szintjén már egy összetett hatást kell vizsgálni (nem beszélve arról, hogy a kockázatmentes hozam is nő, amely a vállalat értékelésénél csökkenti a cégértéket). A rand gyengülése egyébként egy ördögi kört okoz a platinánál, ugyanis pont emiatt nem kényszerültek még rá a dél-afrikai bányák a kapacitásaik csökkentésére, mert a gyengülő deviza részben megvédte őket a súlyos platinaár eséstől, a csökkenést pedig többlettermeléssel orvosolták, fokozva ezzel a túlkínálatot a piacon, amely a platina árfolyam további csökkenése irányába hat.

  2. Kedves Ági!

    Szeretem az elemzéseidet olvasni, és bár kétségtelenül érdekes a platinabányák sorsa, mintha valaki (híres) azt mondta volna, hogy jó érzés olyan cégről írni, amit nem krízishelyzetben jóárasítottak, hanem hosszútávú növekedési potenciált látunk benne… 🙂

    Talán ilyen sztori van most a lítiumban, évente 10%-kal bővül a kereslet a következő években főleg az akkumulátorok miatt (megújuló energia tárolókapacitás, elektromos autók, kütyük, drónok…)

    A másik aktuális nyersanyag a grafit, szintén akkumulátor alapanyag (pl. http://www.marketwatch.com/story/teslas-lithium-ion-plant-a-paradigm-shift-for-graphite-demand-2014-03-07), illetve a karbonszálas anyagok iránt is nő a kereslet (autók tömegcsökkentése pl.).

    Ha kedvet kaptál egy-egy szektorelemzésre, én szívesen olvasnám, ráadásul a nyersanyagárak most sok éves mélyponton vannak, ez akár jó beszálló is lehet a Fundmannak… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.