Kínai segítség a gazdáknak

Hát itt megint nem lesz fizetésemelés… Pedig már tavaly és tavalyelőtt sem volt. Nem lesz ez így jó!” – mondta keserűen Mr. MacDonald amerikai mezőgazdasági termelő miközben a terményárakat lapozgatta az újságban.

Old MacDonald

old macdonald

És valóban. Az agrárárak az elmúlt három évben folyamatosan esnek (dollárban), aminek nyilván nem igazán örülnek a farmerek. Ha pedig esnek az árak, akkor előbb-utóbb csökkenteni kell költségeket is.

Kép1

Forrás: Bloomberg

Ez a poszt nem az áresés okait fogja megvizsgálni, hanem a nitrogén alapú műtrágya (nálunk a pétisó és az ammóniumnitrát a két legyakoribb fajtája) piacról fog szólni, mivel volt is, van is és valószínűleg lesz is ilyen irányú kitettségünk az alapokban (link, link,). A nitrogén alapú műtrágyák legelterjedtebb fajtája a karbamid (vagy angolul urea): NH2. Azoknak, akik menőzni akarnak a klubban: Wöhler a karbamid előállításával döntötte meg a Vis Vitalis elméletet (A 1800-as évek elejéig az akkori tudósok úgy gondolták, hogy a szerves vegyületeket nem lehet előállítani egyszerű kémiai reakció segítségével, mivel azok csak élő szervezetekben alakulhatnak ki életerő segítségével).

A nitrogéntartalmú műtrágyákat szemben a foszfor vagy kálium alapú műtrágyákkal érdemes minden évben használni, mert ha csak egyszer is kimarad, jelentősen csökkenhet a terméshozam.

A nitrogén alapú műtrágya gyártási folyamatába most nem akarok jobban belemenni, a lényeg, hogy szinte csak energia kell hozzá (és tőke), abból viszont jó sok. Az energiaforrások közül is elsősorban földgázból készítik ezeket a műtrágyákat, mert ebből a legegyszerűbb és a legköltséghatékonyabb (nyilván ez függ a földgáz beszerzési árától).

Ennek megfelelően, szinte mindenhol gyártanak karbamidot (az ellátásbiztonság miatt), de a legnagyobb urea exportőrök általában azok az országok ahol bőségesen rendelkezésre áll olcsó energia… és Kína. Általában Kína nem az olcsó energiáról szokott az eszünkbe jutni, de kétségtelen, hogy az amerikai palagázforradalom miatt jelentősen csökkent a szén ára is, amiből viszont Kínában nagyon sok van. És a kínaiak szénből állítják elő a karbamidot szemben mindenki mással, akik földgázból. Mivel szénből azért kicsit macerásabb ezeket a termékeket előállítani (előbb gázosítani kell), ezért a magasabb, de még eladható előállítási költség miatt a kínaiak lettek a marginális termelők a világpiacon és így az ármeghatározók. Ez a közeljövőben nem is valószínű, hogy változni fog mivel ez az ország a világ legnagyobb termelője, fogyasztója és exportőre is.

 

Most nézzük meg mit csináltak eddig a nitrogén alapú műtrágya árak:

Kép2

Forrás: www.akron.ru

Az elmúlt három évben mondhatjuk azt, hogy stagnáltak/ enyhén csökkentek, miközben a legfőbb költség tényező, az energia ára legalább 30 százalékot esett (itt a szenet értem, de az olaj és a gáz például feleződött). Ennek megfelelően a nitrogén műtrágyások jövedelmezőség elég magas szinten stabilizálódott az elmúlt három évben.

De nagy kópék ezek a kínaiak, mert kitalálták, hogy nem csak drága fekete kőszénből lehet ilyen urea-t csinálni, hanem lignitből is, ami fűtőérték arányosan körülbelül harmad-negyed annyiba kerül, mint az antracit.

Kép3

Forrás: Deutsche Bank Research

A kínaiak által kifejlesztett HT-L Coal Gasification Technology lehetővé teszi, hogy alacsonyabb fűtőértékű szenet is fel lehessen használni a karbamid előállítása során alkalmazott gázosítási folyamatban szemben a nyugati (a GE és a Shell által szabadalmaztatott) technológiákkal, ahol csak magas fűtőértékű antracitot lehet használni. Ezen kívül az új technológia beruházási költsége is olcsóbb, illetve a kivitelezési idő is rövidebb. Azonban felmerül a kérdés, hogyha rosszabb minőségű szenet használunk nem szennyezi-e még jobban a környezet, mint a már meglévő köztudottan környezetszennyező antracitos technológia. Erről hivatalos információk nincsenek, de például egy Új-Zélandi tanulmány szerint csak kicsit szennyezőbb mintha gázt használnának, viszont a meglévő feketekőszenesnél jóval környezetkímélőbb.

Kép4

Forrás: Deutsche Bank Research

Ezek után a következőképpen néz ki az karbamid költséggörbéje:

Kép5

Forrás: Deutsche Bank Research

Amint látható jelenleg 280$ körüli kínai antracit üzemelésű üzemek 280 dollár körüli árakon az ármeghatározók. De mi van akkor, ha szépen lassan a kínaiak áttérnek az előbb említett HT-L technológiára, amelynek a cash cost-ja csak 220$ körül mozog? Akkor az ármeghatározók már az európai termelők lesznek, ami együtt fog járni, a profitjuk elpárolgásával. Nyilván ez nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, de ha figyelembe vesszük, hogy a historikusan rendkívül alacsony finanszírozási költségek párosulnak a mezőgazdaságban is egyre jobban érződő a technológiai fejlődéssel (erről itt írtunk), akkor érthetővé válik, hogy miért olyan nehéz optimistának lenni a karbamid árakkal kapcsolatban. Viszont ez kedvező hír Mr. MacDonald számára, mert valószínűleg jövőre legalább a műtrágya költségen tud majd spórolni egy keveset.

 

 

 

 

One thought on “Kínai segítség a gazdáknak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.