Sikerül-e bebikázni az öreg Zsigulit?

Az elmúlt időszak elég mozgalmasan telt az orosz részvénypiacon, amiről a blogon folyamatosan be is számoltunk. Most hogy kissé lenyugodtak a kedélyek bemutatok egy nagyon érdekes sztorit, amiben még nagyon sok a kérdőjel, de mindenképpen érdemes követni. Ez poszt a Ladák gyártójáról az AvtoVAZ-ról (vagy régebben VAZ-ról) fog szólni. Valószínűleg az olvasók többsége most meglepődik, hogy ez a cég egyáltalán még létezik, pedig még mindig piacvezető Oroszországban. Sőt mondok jobbat:

2011-ben több mint 112 000 kocka Ladát és több mint 122 000 Samara-t adtak el az orosz piacon, ezzel a teljes orosz piac 9 százalékát vitte el ez a két örökifjú modell (tavaly 65 000 új autót adtak el Magyarországon):

 montázs2

Azóta ezt a két modell-t már kivonták a forgalomból (kocka Ladát 2012-ben, míg a Samarát 2013-ban lehetett utoljára kapni), de szerencsére jöttek új modellek:

montázs1

Gondolom, ezek után mindenki érzi, hogy mi a probléma ezzel a céggel. Hogy néznek már ki ki ezek az autók? Borzalom. Csoda, hogy ennyit eladtak eddig ezekből. Mintha követelmény lenne, hogy csak ronda autót lehet tervezni az Avtovaz-ná. Ráadásul ez körülbelül a 90-es évek design-ja, amit nem csak mi vettünk észre:

a_baa-Evolution-Bmw-Vs-Lada

Ehhez az „ütős” termékpalettához még hozzájött a korszerűtlen géppark és az, hogy hatalmas állami foglalkoztatóként szinte lehetetlen volt a megfelelő elbocsátásokat végrehajtani és így költséget csökkenteni. Ennek eredményeképpen a cég az elmúlt időszakban folyamatosan szenvedett, ami a piaci részesdésének alakulásában és a cég megítélésében tükröződött is. (Még egy érdekes adat: 1998-ban a Ladának még 90% körüli piaci részesedése volt az orosz piacon.)

montázs3

Mi változott?

 2014 második felében a Renault-Nissan Alliance megszerezte az Avtovaz részvényeinek többségét és így átvette az irányítást a vállalat fölött (ez egy hosszú folyamat volt, ami már 2008-ban elkezdődött, amikor a Renault megvette az első 25%-os részvénycsomagját). A változtatásokat a vállalat már korábban elkezdte. 2013 decemberében kinevezték a cég vezérigazgatójának azt a Bo Andersson-t, aki a másik orosz autóipari mamutnál, az Ural kamionok és a LiAZ buszok gyártójánál, a GAZ Group-nál már egyszer csodát tett. A recept nem volt túl bonyolult: költség-racionalizálás (munkavállalói létszám lecsökkent 120 000 főről 60 000 főre), SIKERES modellfrissítés, illetve a szabad kapacitások kihasználása bérgyártás keretében (GM, Daimler, VW vette bérbe). Várhatóan ugyanez lesz a recept az AvtoVAZ-nál is, amihez a vezérigazgató már hozzá is látott: elbocsátottak közel 14 000 embert (a 66 000-ből), növelték a bérgyártott autók számát (Renualt – Nissan modellek), illetve dolgoznak az új modellek bevezetésén.

Kép1

Ezen kívül a Szövetség (Renualt-Nissan) új vezető tervezőt is kinevezett a Zsiguli élére Steve Mattin személyében. Steve Mattin-nak azért elég jó ajánlólevele van: 2004-ig a Mercedes vezető tervezője volt (Mercedes SL-Class, ML-Class, GL-Class külső design), majd a Volvo-hoz igazolt, ahol a nevéhez fűződik az S60, V60 és az XC60 külső design-ja. Mattin az AvtoVAZ kötelékében már 2012-ben a Moszkvai Nemzetközi Autó Kiállításon bemutatta az első Lada SUV koncepció autóját a Lada XRAY-t:

xyray montázs

Majd jött a Vesta koncepció 2014-ben:

vesta

Azért szerintem ezek a kocsik már elég jól néznek ki, az XRAY nekem kifejezetten tetszik, de még a Vesta-nak is van egy Mondeo-s beütése, ami véleményem szerint szintén nem egy csúnya autó.

És úgy tűnik, hogy a koncepcióból valóság lesz, és elkezdik a sorozatgyártást először a Vesta-nál, majd az XRAY-nél. Az első Vesta várhatóan idén év végén kerül az autókereskedésekbe, az XRAY pedig 2016 elején. A Vesta alapára kb. 400 000 Rubel, míg az XRAY-é kb 600 000 Rubel lesz, ami a mostani RUBHUF árfolyammal számolva 2,2 és 3,2 millió forintnak felel meg, ami véleményem szerint elég versenyképesnek tűnik. Persze azt nem tudhatjuk, hogy milyenek lesznek a belső anyagok, milyen műszaki színvonalat tud majd felmutatni, de ha figyelembe vesszük, hogy az előző modelleket is megvették, akkor van esély rá, hogy újra nagyot tud majd robbantani a Lada a hazai piacon, sőt a rubel jelentős gyengülésének köszönhetően akár az exportpiacokon is.

Pénzügyi tervek

A Renault-Nissan Alliance-nek a megújult Avtovazzal az a több helyen is kommunikált célja, hogy a mostani 30 % körüli orosz piaci részesedését feltornássza 40%-ra, amely növekedésnek a nagy részét az AvtoVAZ adná.

Kép2

Forrás: europe.autonews.com

Ezen kívül ugye az sem mindegy, hogy mekkora tortának akarják a 40%-át. Az nyilvánvaló, hogy a mostani orosz válság nem tesz jó az orosz autóértékesítéseknek. A rubel masszív leértékelődése meglehetősen nehéz helyzetben hozta az orosz autógyártókat. Főleg azokat, amelyek magas importhányaddal működnek (így megemelkedett rubelben a költségük), mivel recessziós gazdaságban nem igazán lehet árat emelni. Nos, az AvtoVAZ-on kívül lényegében az összes orosz személygépkocsi gyártó ebbe a csoportba tartozik, a VAZ viszont a maga közel 90%-os lokalizációjával kilóg ebből a sorból. Ez várhatóan elég jelentős versenyelőnyt fog majd jelenteni a cég számára a versenytársakkal szemben, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy például a General Motors bejelentette kivonulását az orosz piacról.

Pár éve még azt várták, hogy az orosz autópiac 2016-ra 4 millió eladott darabra fog nőni, ehelyett az előbb említett okok miatt 2014-ben is 10%-kal esett 2,5 millió eladott darabra és a 4 milliós eladott darabszám távolabbra került. Nyilvánvalóan idén sem fog növekedni az orosz újautó értékesítés, de a VAZ valószínűleg felül fogja teljesíteni a piacot (2015 első negyedévében 2,7% ponttal sikerült növelnie a piaci részesedését 17,9%-ra).

Mi az upside, ha bejön a terv?

Ha tényleg sikerül a fordulat a cégnél, az a részvényárfolyam többszöröződését jelentené. Számításaink szerint kedvező kimenetel esetén a cég EBITDA-ja akár meg is tízszereződhet a mostani nyomott szintekről. Nyilván ennél a cégnél rendkívül nagy a bizonytalanság, már több éve szenved, egyáltalán nem biztos, hogy most tényleg sikerülni fog nekik a nagy fordulat. Mindenesetre érdemes követni a céget, mivel véleményünk szerint jó úton indultak el.

A részvényesek számára még egy pozitív trigger lehet, ha a Renault úgy dönt, hogy kivásárolja a kisrészvényeseket. A Renault a cégbe 46 rubel környéki átlagos részvényárnál szállt be. Most egy részvény 11,5 rubel-t ér, de a rubel is elvesztette értékének közel a felét az elmúlt évben. Ennek megfelelően, ha a Renault úgy dönt, hogy kivásárolja a kisrészvényeseket, most elég jó áron tudna „ráhígítani” a pozíciójára.

A végére pár érdekes történet, amit a veteranzsiguli.hu-n és a totalcar.hu-n olvastam:

„A gyár építésével párhuzamosan Dimitrovszkban zajlanak a tesztek. A szovjet viszonyok finoman szólva kemények voltak az olasz autóknak. Mintegy 8000 km futás után az autó gyakorlatilag elpusztult, nyilvánvalóvá váltak a fékek és a felfüggesztés alkalmatlanságai a szovjet valóságban. A 110  mm hasmagasság túl kevés volt, de amikor az olasz mérnökök megtudták, hogy a szovjetek legalább 17-17,5 cm-re akarják emelni a szabad hasmagasságot, csak félig viccelve megkérdezték, hogy nem is tervezik, hogy utakat fognak építeni a Szovjetunióban?”

„Az újszülött beváltotta  a hozzá fűzött ígéreteket, a korabeli propaganda szerint a vezetési teljesítmény kiváló volt, és csak 10 Moszkva-Vlagyivosztok távolság után volt szükség az első nagy javításra.” Megj: a Moszkva-Vlagyivosztok távolság: 9288,2 km.

„Az első VAZ modell szerepét nem lehet eléggé túlértékelni, a 2101-es modell 13 évig  maradt gyártásban, marginális változtatásokkal, összesen több mint 3 millió “Kopejka” vagy ahogy Magyarországon hívják “egykörlámpás” készült, de összesen a lényegében  azonos műszaki alapokra épülő hátsókerekes Ladákból a mai napig közel 17 millió darab készült. Ezzel a második legnagyobb darabszámú típus az autógyártás történetében, melynek műszaki alapjai alig változtak a gyártás 42 éve alatt, és az alkatrészek jelentős része csereszabatos az első és utolsó legyártott darab között.”

A legelső kiállított Zsiguliról is lelopták az ablaktörlőket, már a bemutató előtt. A híres sajtófotón, amin a Moszkvai Autóipari Kiállításon bemutatott első, hivatalos Zsiguli szerepel, jól látszik, hogy hiányoznak az ablaktörlők. Szovjetunióban ugyanis olyan rémes hiány volt ablaktörlőkből, hogy még a kiállítás kezdete előtt ellopták az autón lévőket, újakat viszont nem tettek rá, mondván: úgyis ellopnák őket.

2 thoughts on “Sikerül-e bebikázni az öreg Zsigulit?

  1. “Megszokhattuk, hogy ha valami szovjet gyártmány – teljesen mindegy, hogy működik-e, vagy nem – abból nem spórolták ki az anyagot. ” 🙂

  2. Érdekel az autó, eddig minden orosz tipusu autóm volt, elsők közöt szeretnék vásárolni!!!

Hozzászólás a(z) Percze István bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük