Mi még nem a Wizz Air-rel repülünk

Amikor egy részvény hirtelen 25-30%-ot esik, az általában valami komoly negatív fejleményt jelent, de gyakran egy eltúlzott pánikreakcióról van szó, ami jó beszállási lehetőséget jelenthet. Ekkora mértékű sokk érte a Wizz Air részvényeit a Brexit-szavazás hírére, ami angol és kontinentális fókusz ide, gazdasági bizonytalanság oda, elsőre eléggé eltúlzottnak tűnik. Felmerül azonban a nagyon fontos ellenőrző kérdés: nem lehet, hogy a papír túl drága volt, és valójában így hiába az árfolyamesés, még mindig nem elég jó a beszállási pont?

airplane

 

Continue reading

Aeroflot: sikeres felszállás

Lassan egy éve írtunk egy posztot az orosz légiközlekedési piacról, aminek az volt a főbb megállapítása, hogy a nemzetközi szankciók és az alacsony olajárak miatt összeszakadó rubel rendívül nehéz helyzetbe sodorta a beruházási ciklus csúcsán dollárban eladósodott iparágat. Akkori várakozásunk az volt, hogy a piac egy nehéz konszolidációs szakasz elé néz, pár szereplő kiesik a piacról és a legerősebb szereplő az Aeroflot fog győztesen kikerülni a történetből, hacsak a politika közbe nem szól. Szerencsére nem szólt, és a második legnagyobb orosz légitársaság a Transaero-t engedték csődbe menni, bár sokáig napirenden volt, hogy az Aeroflot-nak kellene kimentenie. Ez az Aeroflot szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyvnek számított volna, mivel a Transaero saját tőkéjének piaci értéke masszívan negatív tartományban volt,  (a hitelek értéke jóval nagyobb volt, mint a vállalat eszközeinek az értéke) ráadásul az Aeroflotnak egyáltalán nem volt szüksége a Transaero gépeire sem. Az orosz légiközlekedési piac már az orosz-ukrán válság előtt is kezdett túlkínálatossá válni, amihez csak hozzáadódtak a gazdasági szankciók és az olajárak masszív visszaesése miatti fogyasztási kereslet csökkenés is. A Transaero elengedése viszont új helyzetet teremtett, a túlkínálat megszűnt, ráadásul egy olyan szereplő hagyta el a piacot, amely a low cost stratégiájával folyamatosan 10-20%-kal az átlagos (economy) repülőjegyárak alá kínált. (Ez a stratégia úgy tűnik nem igazán működött…) Ezzel mérséklődött az árverseny, javult a megmaradó légitársaságok kapacitás kihasználtsága és így a jövedelmezősége is.

főkép

Continue reading

Wienerberger: javuló kilátások

balkon

 

Már írtunk egy posztot a Wienerberger nevű osztrák építőipari cégről, amit Magyarországon többek között a Porotherm téglákról, a Semmelrock térkövekről és a Tondach tetőcserepekről ismerhetnek.  Építkezős tapasztalataim alapján arra jutottam, hogy ezek a termékek ár/érték arányban tényleg elég jók, én is használtam ezekből és teljesen meg voltam velük elégedve.

A mostani posztban adunk egy rövid áttekintést, hogy mi is történt az elmúlt másfél évben a céggel, illetve, hogy azóta hogyan változtak a kilátások. A vállalat alapvetően hozta a várakozásainkat és jól teljesített az elmúlt időszakban. Bevételei stabilan évi 5-6 százalékkal nőttek, miközben kifutottak a korábbi évek átszervezései, eszközleírásai és hatékonyságnövelései következtében felmerült egyszeri költségtételek. Mindezek eredményeképpen a vállalat jövedelmezősége jelentősen javult és a 2015-ben ismét nyereségessé vált, még úgy is, hogy a cég amortizációja még mindig jelentősen el van inflálva ( az előző évek jelentős beruházásai miatt) és torzítja az egy részvényre jutó eredményt. Legyen ennyi elég a múltból nézzük a jövőt. Mi változott az elmúlt két évben?

Continue reading

Uralkali és a kartell

Már rég óta követjük az Uralkali nevű orosz cég részvényeit, egyrészt azért, mert az orosz részvényalap benchmark papírja (volt), másrészt mivel az oligopolisztikus piac, amin működik sokkal érdekesebb, mint egy normál versenyző piac. Ráadásul a mostani olajáresés és rubelgyengülés miatti részvénypiaci mészárlásban természetes módon olyan cégeket keresünk, ahol a külső körülmények kedvezően alakulnak, de az általános pánikban mégis megbüntetik a papírt. A részvényről szóló beszámolóinkat ott hagytuk abba (nagyon hasznos az előzmény poszt átolvasása: http://fundman.blog.hu/2013/08/09/egy_paradigmavaltas_tortenete), hogy a furfangos Kemirov a vállalat fő tulajdonosa suttyomban kiszállt a részvényeinek feléből majd a vállalat kilépett az orosz-fehérorosz kálium kartellből. Amint írtuk a korábbi posztunkban ez a döntés a vállalat szemszögéből teljesen racionális volt, de érthető módon ezt a húzásukat a fehéroroszok nem igazán értékelték ezért egy kis időre le is csukták a cég akkori vezetőjét (miután fehérorosz meghívásra Minszkben találkozott az ország miniszterelnökével), a vállalat tulajdonosa ellen pedig nemzetközi körözést adtak ki, de elfogni nem tudták (ő nem ment Fehéroroszországba).  

Az Uralkali vezérigazgatóját letartóztatják Minszkben

Vladislav-Baumgartner-Uralkali-GD-Minsk-prison

Forrás: http://www.russiasupplychain.com/minsk-v-moscow-another-trade-war/

Continue reading

Áramszolgáltatók a pácban

Minden évben felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e belevenni az egyre olcsóbbá váló európai áramszolgáltató cégekbe. Általában amikor meghallom ezt a felvetést, rögtön összeszorul a gyomrom, mivel ez a szektor nem elég, hogy agyonszabályozott, de már régebben is nagyon rossz kilátásokkal rendelkezett.. Ugyanakkor általában az ilyen nagyon utált befektetésekkel lehet pozitív hozamot elérni, ezért erőt vettem magamon, és újra megvizsgáltam a befektetési sztorit. Bár ne tettem volna… Nem hogy javult volna a szektor helyzete az egy évvel korábbi állapothoz képest, hanem inkább csak reménytelenebb lett.

Általunk követett európai áramszolgáltatók árfolyamalakulása (EUR)

10

Forrás: Bloomberg

De mi a baj a szektorral?

Röviden az, hogy nagyon nagy túlkapacitás alakult ki az európai árampiacon az elmúlt években.

Continue reading

Kínai segítség a gazdáknak

Hát itt megint nem lesz fizetésemelés… Pedig már tavaly és tavalyelőtt sem volt. Nem lesz ez így jó!” – mondta keserűen Mr. MacDonald amerikai mezőgazdasági termelő miközben a terményárakat lapozgatta az újságban.

Old MacDonald

old macdonald

És valóban. Az agrárárak az elmúlt három évben folyamatosan esnek (dollárban), aminek nyilván nem igazán örülnek a farmerek. Ha pedig esnek az árak, akkor előbb-utóbb csökkenteni kell költségeket is.

Continue reading

Aeroflot : Amikor a nagy hal megeszi a kicsit

Aeroflot

Az orosz légi közlekedési piac viharos időszakot élt át az elmúlt egy évben. Az orosz – ukrán válság, az ezzel kapcsolatos szankciók, illetve a zuhanó olajárakkal párhuzamosan eső rubel és az orosz gazdaság recesszióba süllyedése nem igazán kedvezett az orosz légiközlekedésnek. Ezt súlyosbította, hogy az iparág az elmúlt időszakban jelentősen eladósodott, mivel egyszerre vált esedékessé az elavult orosz géppark lecserélése és a folyamatosan növekvő keresletet kielégítő új kapacitásnövelő beruházások végrehajtása (az orosz légi forgalom átlagosan több mint évi 15%-kal nőtt az elmúlt 5 évben), amit a szektor csak saját forrásokból nem tudott megoldani. A légitársaságok helyzetét tovább bonyolítja, hogy általában jelentős devizakockázatot futnak, mivel a bevételeik többnyire helyi devizában, míg a költségeik legnagyobb része dollárban merül fel. Ráadásul, mivel a modern repülőgépeket is dollárban vagy euróban lehet megvenni, ezért a cégek is keményvalutában adósodnak el. A tavalyi hatalmas rubelgyengülés ezért nagyon nem jött jól nekik.

Continue reading

Sikerül-e bebikázni az öreg Zsigulit?

Az elmúlt időszak elég mozgalmasan telt az orosz részvénypiacon, amiről a blogon folyamatosan be is számoltunk. Most hogy kissé lenyugodtak a kedélyek bemutatok egy nagyon érdekes sztorit, amiben még nagyon sok a kérdőjel, de mindenképpen érdemes követni. Ez poszt a Ladák gyártójáról az AvtoVAZ-ról (vagy régebben VAZ-ról) fog szólni. Valószínűleg az olvasók többsége most meglepődik, hogy ez a cég egyáltalán még létezik, pedig még mindig piacvezető Oroszországban. Sőt mondok jobbat:

2011-ben több mint 112 000 kocka Ladát és több mint 122 000 Samara-t adtak el az orosz piacon, ezzel a teljes orosz piac 9 százalékát vitte el ez a két örökifjú modell (tavaly 65 000 új autót adtak el Magyarországon):

 montázs2

Azóta ezt a két modell-t már kivonták a forgalomból (kocka Ladát 2012-ben, míg a Samarát 2013-ban lehetett utoljára kapni), de szerencsére jöttek új modellek:

montázs1

Gondolom, ezek után mindenki érzi, hogy mi a probléma ezzel a céggel. Hogy néznek már ki ki ezek az autók? Borzalom. Csoda, hogy ennyit eladtak eddig ezekből. Mintha követelmény lenne, hogy csak ronda autót lehet tervezni az Avtovaz-ná. Ráadásul ez körülbelül a 90-es évek design-ja, amit nem csak mi vettünk észre:

a_baa-Evolution-Bmw-Vs-Lada

Continue reading

Az agrár McKinsey

A következő céget már nagyon régóta követem, és egy rendkívül jól menedzselt, befektetőbarát, magas jövedelmezőséggel rendelkező vállalatot ismertem meg benne. A vállalatot Origin Enterprises hívják, amely döntően agrár-szaktanácsadással és az ehhez kapcsolódó inputok kereskedelmével foglalkozik. Az üzleti modell sikere a folyamatos innováción nyugszik, ami a következőképpen néz ki: a cégnek Nagy Britannia egész területén vannak kísérleti farmjai (pontosan 28), ahol körülbelül 60 000 kísérleti plot-on (mintavételi hely) folyamatosan kísérletezik a mezőgazdasági inputokkal (különböző vetőmagok, növény-védőszerek, műtrágyák, stb), a lehető legmagasabb terméshozam után kutatva. Ezen kívül a vállalat nagyon sok magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújt. Ilyenek a következők: folyamatos talajmonitoring, talajtápanyag térkép, változó intenzitású vetési, műtrágyázási programok. Ezekkel növelhető a terméshozam az inputköltségek csökkentésével. A folyamatosan gyűjtött adatok elérhetők a vállalat online platformján, ahol egyéb döntéstámogató alkalmazások is megtalálhatóak. Ezek a szolgáltatások nyilván előfizetéshez kötöttek.

origin1

Continue reading

Megtérülési idő: 200 év. Belevágunk?

Megosztok veletek egy személyes történetet. Én pesti gyerekként lakásban nőttem fel, de mindig is szerettem volna egy családi házat, hogy legyen egy kertem, amelyben nyugodtan sütögethetek és kertészkedhetek. Tavaly nyáron úgy láttuk, hogy a piaci helyzet elég kedvező ahhoz, hogy ezt az álmot megvalósítsuk, ezért úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy eladjuk a lakásunkat és veszünk helyette egy családi házat.

Mivel nem akartunk túl messze költözni a környékről, ezért viszonylag behatárolt területen nézelődtünk. Megnéztük a kínálatot, de az értelmesebb házak mind horror áron voltak és úgy isten igazából egyik sem tetszett, ezért úgy döntöttünk, hogy veszünk, egy felújítandó házat kicsit kibővítjük, kicsinosítjuk így legalább olyan lesz, mint amilyet elképzeltünk. Mondjuk amellett, hogy sokat néztük a Spektrum Home-on a Venni vagy Nem Venni-t, sokat segített az elhatározásban, hogy az apósom kőműves, így lesz majd egy szakértő is a családban, aki ért is ezekhez a dolgokhoz.

gazar4.jpg

Continue reading