Jumbo: Akinek a kereskedelem gyerekjáték

Jelentős létszámmal bővül idén tavasszal a Fundman-csapat, de egyelőre ettől még nem várható, hogy szaporodni fog a posztok száma. Ezzel szemben egyre több időt töltünk majd a különböző játékboltokban! Ráadásul a közvetlenül nem érintettek is egyre jártasabbá válnak a témában – márcsak a látogatási ajándékok megvásárlása miatt is. Aki hasonló cipőben jár, az bizonyára szembesült már az érzésre meglepően húzós árakkal, ami a gyerekjátékokat – és úgy általánosságban mindent, ami a témakörhöz kapcsolódik – övezi, legalábbis a vélt előállítási árakhoz képest. De nem baj, hiszen így biztosan jó minőséget kapunk, és az ember csak nem sajnálja a szeme fényétől?!

A rossz hír, hogy ezek a cuccok nem a minőség miatt olyan drágák, hanem mert a boltok dupla annyiért adják, mint amennyiért Kínából behozzák. Legalábbis ezt a tanulságot vonhatjuk le a görög játékóriás, a Jumbo jelentéseit böngészve (akik egyébként sikeresen megvalósították a söralátét nagyságú gyorsjelentést!). 

jumbo

Continue reading

A rubelgyengítés mítosza

Az utóbbi időszakban az olajármozgással párhuzamosan a rubel is volatilis volt (ez általában egy eufemizmus az esésre). Széleskörűen elterjedt az az egyszerű hüvelykujjszabály, hogy csinálhat bármit is az olaj, a rubel árfolyamának úgy kell változnia, hogy a rubelben számított költségvetési bevételek változatlanok maradjanak. Emiatt pedig ha az olaj még jobban megmártózik, nem kizárt 100-es vagy 120-as rubel ártfolyam sem. Az excel-ben lefuttatott érzékenységvizsgálatok legalábbis elbírják. Meg is született a vicc, hogy "moszkvai matematikusok kiszámolták", hogy ahogy az olajárfolyam közelít a nullához,  a rubel árfolyam úgy konvergál a végtelenhez.

ruboil

Continue reading

Törökország – a piacok nem a szabadságot, hanem a stabilitást szeretik

Furcsa volt tegnap követni a török piacon történteket.

A meglepetés AKP győzelem miatt hatalmas rali bontakozott ki, ráadásul pont azokban az általunk olcsónak tartott és kedvelt szegmensekben (bankszektor – ingatlanszektor), ahol korábban a bizonytalan politikai helyzet miatt a legnagyobb kockázat volt beárazva, azaz olcsóbbak voltak. Mivel egy-két bátrabb helyi háztól eltekintve az elmúlt időszakban a nagy többség inkább óvatos volt a török eszközökkel, az egypárti kormány visszatérése (de a 2/3-os többség elmaradása) visszacsalta a befektetőket, a gyors ajánlátváltások után az ajtó ezúttal befelé bizonyult túl szűknek – volt olyan befektetésünk amelyik forintban közel 20%-ot emelkedett.

Ugyanakkor felemás érzés volt hallani a török helyieket. Az elmúlt évek során a magánbeszélgetések alkalmával már megfigyelhettük azt a skizofrén állapotot, hogy hivatalból a stabil AKP-nak szurkolnak (mert a piac azt szereti), de magánemberként és világlátott értelmiségiként szinte mindeki a pokolra kívánja Erdogant és a korrupt, tekintélyelvű, az Atatürki világi államot fokozatosan romboló, ellenvéleményeket eltipró berendezkedését. Ahhoz hasonló lehet az érzés, amikor az ember a forintot shortolja, vagy mondjuk Federer ellen fogad a Betfairen – elrontja a szurkolást.

Continue reading

Sberbank – az örök ígéret ?! (első rész)

A híres/hírhedt Gazprom és Rosneft energiaipari páros mellett Oroszország harmadik ikonikus cége a Sberbank. A másik kettővel ellentétben azonban annak ellenére, hogy ez is állami tulajdonú (az orosz központi bank birtokolja a részvények 52%-át) ez egy jól menedzselt, profitcentrikus cég. Most, hogy lassan eltelik az orosz gazdaság számára a jelenlegi ciklusban legrosszabbnak tartott év, és jövőre akár kis mértékű gazdasági növekedés is esélyes, a kilábalás egyik nyertese általában a bankszektor szokott lenni. Ezért érdekes lehet végiggondolni, mi a helyzet a Sberbankkal.

sberbank

Útba esik jövet, menet…

Continue reading

Pumped Kína – prémium piac, prémium árazással

Az elmúlt év nagy sztárja az úgynevezett kínai belső piac (A- részvények) volt, amelyhez idén tavasszal csatlakozott a hongkongi testvére is (az úgynevezett H-részvények, a külső piac).

chinese stock-market

Fontos megkülönböztetni a kettőt, mert aminek a szárnyalásáról majd az azt követő jelentős beeséséről lehet olvasni a jajveszékelő cikkeket, az a sanghaji és shenzeni  index (A shares) volt. Az A és a H típusú  részvények is kínai cégeket takarnak (sőt sok cég mindkét tőzsdén jelen van), a legnagyobb eltérés a tulajdonosi körök között van. Az A-részvényeket a kínaiak veszik a sanghaji  és a senzeni tőzsdén, míg a H-részvényeket a külföldiek. És ugyan fokozatosan nyílik meg az átjárás a két piac között, ez még mindig így van. Emiatt, mivel a nagy események a belső piacon történtek, leginkább a kínai belső befektetőkről szóltak az események – és itt is elsősorban a kisbefektetőkről, akik ugyan csak a piac 20%-át birtokolják, de a forgalom 80%-át adják.

Continue reading

Game of Turks II. évad

Amelyben a kormánypárt minden esélyt megragad, hogy elkerülje a bukását. A házak óriási csatát vívnak a hatalomért, és már alakulófélben van a Szövetség. Megválasztják az új “Hand of The King”-et, a kulisszák mögött azonban az Őrült Király a visszatérést tervezgeti…

Az előző rész tartalmából

És most, hogy mindenki képbe került, nézzük a friss fejleményeket!

Röviden:
torok_juni30
Azaz a piac visszatért a választások előtti szintekhez, a líra pedig még egy kicsit erősebb is volt az elmúlt hetekben, mint a többi fejlődő. Azaz koalíciószag van a levegőben.

Continue reading

Game of Turks

game of turks

Megint izgalmas lett a török piac. A politika ismét átvette a főszerepet. A múlt hétvégi választásokon a kurd kisebbség pártja a történelem során először bejutott a parlamentbe, alaposan megkeverve az állóvizet. Az eddigi kormánypárt, és főesélyesnek számító AKP (Erdogan elnök pártja) nyert ugyan, de egyedül nem tud kormányt alakítani. Ezzel pedig – amennyiben nem sikerül egy partnert találni, aki koalícióban, vagy kívülről segíti a kormányzást – elég sokáig politikai patthelyzet alakulhat ki, aminek a végén november körül előrehozott választások lennének, újabb bizonytalansággal. A politikai patthelyzetek pedig a török történelemben általában alacsonyabb gazdasági növekedéssel, és nagyobb kockázati prémiummal és így alacsonyabb értékeltséggel jártak. Ezért most a cégek egyedi elemzése mellett a politikai kimeneteket is fokozottan szem előtt kell tartani.

Continue reading

Hogyan néz majd ki a világ 2050-ben?

A napi események (görög huzavona, ukrán fejlemények, amerikai olajkitermelés-számlálás, stb) mellett nem árt néha emlékeztetni magunkat arra, hogy milyen irányba is halad a világ. Erre az egyik nagyon jó forrás Hans Rosling kiváló oldala , a gapminder, amelyről korábban már írtunk egyébként.

Nemrég akadtam rá az alábbi előadásra, amelyből nagyon szemléletesen mutatja be a világ demográfiáját (9:00-től kezdődik az érdekes rész)

Meddig fúj a török szembeszél?

Idén az egyik legnagyobb fejlődő piaci alulteljesítő a török piac volt. Pedig minden adott volt, hogy idén is folytatódjon a tavalyi nagy év eleji pánik utáni emelkedés: a gazdaságuk stabil, az olcsó likviditás pedig jól jön az egyébként csökkenő folyó fizetési mérleg hiányuk finanszírozásához. Ehhez jött még a csökkenő olajárkörnyezet, ami magával vonja az olajimport számla csökkenését és az olaj nyomán átárazódó gázimport mérséklődését is. Ráadásul az értékeltség sem volt vészes, inkább átlagos. Szóval minden adott volt, hogy folytatódjon a rali. De sajnos túl sokan gondolták így.

yacht-Regina-Turkey-charter

Continue reading

Történelmi csúcsközelben az orosz részvényindex ?!

Eltelt egy pár hónap a legutóbbi orosz bejegyzésünk óta, és úgy tűnik, hogy – egyelőre – egy közepesen kedvező kimenetel látszik megvalósulni:
+ nincs devizaösszeomlás, sőt a Brent olaj piaca stabilizálódni látszik, így nincs további leértékelődési kényszer az orosz devizán (jó hüvelykujjszabály volt az elmúlt 6-9 hónapban, hogy az olajbevételeket rubelben igyekszik stabilan tartani a kormányzat)
+ a rövid hozamszintek lejjebb tudtak ereszkedni, ezáltal csökkentve a nyomást a gazdasági szereplőkön
+a gyenge rubel kezdi éreztetni a hatását, megindult a gazdaság alkalmazkodása: drasztikusan csökken az import (elsősorban a szolgáltatásoké – azaz egyre kevesebb a külföldre igyekvő orosz turista), az importhelyettesítő iparágaknál látszanak a pozitív hatások: a hazai acél és autógyártó cégek termékei kiszorítják az importot az egyre zsugorodó piacon, de pár napja például a Samsonite is bejelentette, hogy Oroszországban nyit gyártókapacitást

Ellenben:

– még most sincs stabil béke Ukrajnában, így a további egyre erősödő szankciók réme még nem szállt el, ha ismét eszkalálódna a helyzet.
– méretes recesszió (-5% körüli reál GDP) alakul idén, és a konszenzus szerint ebből nem is fog a 2009-es helyzethez hasonlóan visszapattanni az orosz gazdaság, mert az elmaradt reformok miatt a potenciális gazdasági növekedés lecsökkent 1,5-2%-ra. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években jelentős mértékben bővülő lakossági jövedelmek is 10% fölötti mértékben fognak visszaesni reálértelemben (azaz átlagosan alig lesz béremelés a magas infláció ellenére)

Continue reading