Februári események – csere az orosz ingatlanszektorban

Már régóta a portfolióban tartjuk az Etalon nevű ingatlanfejlesztő céget, amely bár konzervatív és a szektorátlagnál pénzügyileg sokkal stabilabb üzletmenetet folytat,  az orosz válság során az eszközei értékének mindössze a 30%-án is forgott (miközben pár évvel korábban még 100% volt ez a szint). A vihar elvonult, a befektetők visszatértek, és a cég is felértékelődött (több, mint duplázódott, úgy hogy közben osztalékot is fizetett). A folyamatok továbbra is kedvezőek, még mindig jelentős az eszközeihez képesti diszkont. Az infláció folyamatos mérséklődése miatt az orosz hosszú hozamok csökkenését, valamint a lakossági fogyasztás és ingatlancélú megtakarítás lassú élénkülését várjuk, ez pedig jót tehet az ingatlanszektornak, és ezzel az Etalonnak is – így a sztorinak még mindig lehet kifutása. Azonban figyelemmel követjük a szektortárs LSR-t is, amely hasonló profilú cég, egy kis építőipari alapanyaggyártó tevékenységgel (emiatt némileg ciklikusabb). Illetve nemrég elkezdett egy nagyszabású moszkvai projektet, az egykori ZIL gyár telephelyének urbanizálását, amelynek a beruházási szükséglete nagyjából ismert, azonban a bevételi oldala még nagyban függ a jövőbeli kereslettől. Emiatt jelenleg ez a papír sokkal érzékenyebb a kilábalásra. 

Continue reading

Fundman Alap – februári események

Úgy gondoljuk, hogy talán érdekes lehet, ha a szokásos alaposabb cégbemutatások mellett, időnként rövidebben is megpróbálunk írni a Fundman Alap aktuális, elmúlt hónapbeli tevékenységéről. A sort az érdekesebb februári változásokkal kezdjük, és terveink szerint előbb-utóbb így a befektetők/érdeklődők számára az Alap főbb befektetései transzparenssé válnak majd. Mindent nem fogunk teljesen kiadni (pl azokat a részvényeket, amelyekből még nem zárult le a teljes tervezett vétel/eladás), de  ezzel együtt is az események nagy része nyilvános lesz.A mostani, február végi állapot szerint az Alap részvénykitettsége 87% körül volt, amely 61 befektetés között oszlott meg.

Az érdekesebb februári események:

1) Lenta vétel

2) Csere az orosz ingatlanszektorban

3) Global Telecom arbitrázs

4) Torunlar vétel

5) Moneta vétel

6) Phosagro vétel

7) Hrvatski Telekom eladás

8) TSKB vétel

9) Februári események – Béla vétel

Török piac – még nincsen világvége (2.rész)

Az előző posztban az általános török makróhelyzettel foglalkoztam, most lássuk az eseményeket a líra piacán, illetve hogyan festenek az egyes török-kapcsolt befektetési lehetőségek!

Az egyik kedvenc makróelemzőnk, Hakan szokta az alábbi ábrákat használni a török lírára. Az első ábrán azt mutatja, hogy a líra mennyire gyenge most az átlagos reál-effektív árfolyamához képest. 
 

try ertekeltseg

Forrás: AK Investment

Eléggé..Ráadásul ez december végi adat, azóta még pár %-ot gyengült. Persze ha devizaválság alakul ki, akkor ezt nem figyelik a szereplők, és nincsen semmilyen rövid távú alkalmazkodási folyamat, ez inkább hosszabb távon tud érvényesülni. Érdekes még a második Hakan-ábra is, ami arról szól, hogy amikor nagyon begyengül a líra (kék), akkor azért szokott végül jönni egy nagyobb kamatemelés (piros).

 

kamatemeles

a líra reál-effektív árfolyama és az Overnight kamat                       Forrás: AK Investment

 

Mivel alacsonyak a török jegybank nettó tartalékai, ezért válságkezelésre nem tudták/akarták felhasználni, az csak olaj lett volna a tűzre. Inkább az elmúlt év során gyűjtöttek hozzá, ugyanakkor a bruttó tartalékból (ami a nála elhelyezett betétekkel több), már juttatott a piacra, méghozzá a bankok devizabetétek után képzett tartalékrátájának a csökkentésével. Így pár milliárdnyi deviza kínálatként visszajutott a devizára éhes befektetőknek.

 

reserves

Forrás: BGC

Continue reading

Török piac – még nincsen világvége (1.rész)

A keddi Index címlap magáért beszél:

index cimlap

És a grafikon is beszédes a török líra elmúlt évekbeli EUR-USD kosárhoz képesti gyengüléséről:

trygraph

Forrás: Bloomberg

Magával a gyengüléssel nincsen baj, hiszen jókora kamatkülönbözet is van a líra javára, így az évi 8-9%-os leértékelődés maga a "papírforma". Cserébe ugye kapják a magasabb kamatot a kötvényesek, és a nagyobb inflációval járó nagyobb növekedést a részvényesek, Viszont az elmúlt 2 hónapban  – gyakorlatilag az amerikai választás óta, mióta ismét megindult a vadászat a sebezhető fejlődő piacok után – érezhetően megváltozott a helyzet és lassan bekerült a köztudatba, hogy a törököknél devizaválság van, ráadásul manapság, ha csörög a telefonom, akkor gyakorlatilag 50%-ban a török piaccal kapcsolatban akar valaki kérdezni. Van, aki török lírát shortolna, de még többen inkább a vételen gondolkodnának egy gyors visszapattanás reményében, és abban bíznak, hogy a 2 évvel ezelőtti orosz piaci beszállóhoz hasonló helyzet van most. Nem vagyok makroelemző, hanem sokkal inkább az egyedi részvények fundamentumai alapján fektetek be, de az ilyen helyzetekben, amikor az általános környezet nem stabil, nem lehet különválasztani a kettőt. Mivel mostanában szinte minden hazai forrásban csak negatív véleményeket olvastam, úgy gondoltam, hogy talán érdekes lehet, ha megpróbálok egy kicsit belemenni a részletekbe. Nem könnyű persze megmondani, hogy hová fajulhat ez a mostani válság, mennyire tudja majd kezelni a török jegybank, de véleményem szerint a jelenlegi hisztéria el van túlozva, és a gyakran emlegetett végállomásoknak (devizakorlátozás, államcsőd) nem nagy a valószínűsége, és előtte viszonylag nagy mozgástere is van a török gazdaságpolitikának.

Continue reading

Ismét jó áron az orosz Dagobert bácsi

Sokat írtunk már az orosz részvénypiacról, főleg akkor, amikor tombolt a válság, és rengeteg jó befektetési lehetőség adódott. Azóta lecsillapodtak a kedélyek, az orosz gazdaság alkalmazkodott az alacsonyabb olajárakhoz (nagyrészt a rubel leértékelődésén keresztül) és elmaradt a sokak által várt gazdasági összeomlás. Ez tükröződik a részvénypiac teljesítményén is, az idei évben az orosz piac az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta. Különösen a nem állami kézben lévő papírok teljesítettek jól, ahonnan mi is előszeretettel válogatunk a Fundman Alapba. Azonban nem minden részvény vett részt az emelkedésben, az idei egyik nagy vesztes a teljesen speciális megközelítést érdemlő Szurgutnyeftegaz (a továbbiakban a digitális pazarlás elkerülése érdekében: Szurgut), és annak is különösen az osztalékelsőbbségi részvénye volt, amely ismét érdekes befektetési lehetőséget kínál (nemrég vettünk is az Alapba) – a továbbiakban erről a papírról lesz szó. Korábban már írtunk a cégről (itt, és itt).

pref-chart

A Szurgut osztalékelsőbbségi részvényének árfolyamalakulása az utóbbi években

 

Continue reading

Török események belülről

Akit érdekelnek a nemzetközi események, az valószínűleg a hétvégén szorosan figyelemmel követte a törökországi eseményeket. Péntek este/ejszaka mi is elképedve ültünk a TV csatornák/ a Live blogok és a Twitter előtt, próbálva értelmezni a híreket. Tegnap kinyitott a piac is, és ma úgy tűnik, hogy egy korrekció után lassan visszaállnak a dolgok a régi kerékvágásba egy kicsit erősebb Erdogannal, kevesebb demokráciával (az eddigi de facto Erdogan vezetésből a mostani hullámot kihasználva nagy valószínűleg hamarosan de jure lesz) – de legalább békés mederben!
Tegnap érkezett egy nagyon érdekes írás/helyzetjelentés, ahogy az egyik helyi török partnerünk munkatársa, Ceren látta az eseményeket, szerintem nagyon érdekes és megrázó (elnézést az angol nyelvért):

erdogan facetime

Continue reading

Protek: a legjobb orvosság az osztalék

Az egyik legnagyobb érték egy tőzsdei cég működésében, ha hajlandó megosztani a profitot a kisebbségi tulajdonosokkal, és az ész nélküli készpénzhalmozás (vagy rosszabb esetben elherdálás/ellopás) helyett kifizeti osztalékban. Ez még az olyan zord vidéken is igaz, mint az orosz tőzsde, ahol pedig notórius "gyűjtögetők" vannak – persze az ilyen cégekért nem feltétlenül kell külföldre menni.. 

A jó készpénztermelő, és azt a befektetőkkel időről-időre akár rendszeres, akár rendkívüli osztalék vagy részvény visszavásárlás (és utána bevonás!) útján megosztó cégek általában el is nyerik méltó jutalmukat a befektetőktől magasabb árazás formájában. Az sem ritka ilyenkor, hogy pusztán az osztalékfizetés ténye annyit javít a részvény megítélésén, hogy a kifizetés után, a felhalmozott készpénz nélküli cég többet ér, mint a bejelentés előtt.

Kiemelt figyelmet fordítunk ezért az olyan befektetési lehetőségek megkeresésére, ahol az adott vállalat stabil készpénztermelő képességgel rendelkezik, de azt valami oknál fogva – akár egy beruházási program finanszírozása, vagy nehezebb iparági környezet miatti óvatosság miatt – nem fizeti ki, viszont jó esély nyílik arra, hogy ez a hozzáállása megváltozik.

Az elmúlt időszakban az egyik legérdekesebb ilyen változás az orosz gyógyszerforgalmazó, és -gyártó vállalat, a Protek politikájában következett be. A céget, amelyben az erős partneri kapcsolat zálogaként a Richternek is tulajdonrésze van, már a 2010-es tőzsdei bevezetése óta figyelemmel kísérjük. Akkor meglehetősen rózsás jövőkeppel árazták be (a kibocsátást bonyolító brókercég elemzője a maradványidőszakban is 20%-os növekedést vetített előre), ezért nem is vettünk belőle. Nem telt el azonban sok idő, és az eredmény elmaradt az optimista előrejelzésektől, "elromlott" a piaca – azaz a sok IPO-nál megfigyelhető eset következett be: a bennfentesek a csúcson tömték meg a többieket. Állítólag volt, aki ezt annyira zokon vette, hogy egy konferencián a menedzsment-találkozó alkalmával a vaskos kibocsátási prospektust a pénzügyi igazgatóhoz vágta. Jogos volt a felháborodás: ez a karcolás semmi nem volt ahhoz képest, mint amit a befektetők elszenvedtek, mikor elkezdett zuhanni az árfolyam.

 

sg2016060755350

A kezdeti nehéz idők

Ezzel párhuzamosan azonban javult az értékeltség, és egyre érdekesebb lett a sztori.

Continue reading

Jumbo: Akinek a kereskedelem gyerekjáték

Jelentős létszámmal bővül idén tavasszal a Fundman-csapat, de egyelőre ettől még nem várható, hogy szaporodni fog a posztok száma. Ezzel szemben egyre több időt töltünk majd a különböző játékboltokban! Ráadásul a közvetlenül nem érintettek is egyre jártasabbá válnak a témában – márcsak a látogatási ajándékok megvásárlása miatt is. Aki hasonló cipőben jár, az bizonyára szembesült már az érzésre meglepően húzós árakkal, ami a gyerekjátékokat – és úgy általánosságban mindent, ami a témakörhöz kapcsolódik – övezi, legalábbis a vélt előállítási árakhoz képest. De nem baj, hiszen így biztosan jó minőséget kapunk, és az ember csak nem sajnálja a szeme fényétől?!

A rossz hír, hogy ezek a cuccok nem a minőség miatt olyan drágák, hanem mert a boltok dupla annyiért adják, mint amennyiért Kínából behozzák. Legalábbis ezt a tanulságot vonhatjuk le a görög játékóriás, a Jumbo jelentéseit böngészve (akik egyébként sikeresen megvalósították a söralátét nagyságú gyorsjelentést!). 

jumbo

Continue reading

A rubelgyengítés mítosza

Az utóbbi időszakban az olajármozgással párhuzamosan a rubel is volatilis volt (ez általában egy eufemizmus az esésre). Széleskörűen elterjedt az az egyszerű hüvelykujjszabály, hogy csinálhat bármit is az olaj, a rubel árfolyamának úgy kell változnia, hogy a rubelben számított költségvetési bevételek változatlanok maradjanak. Emiatt pedig ha az olaj még jobban megmártózik, nem kizárt 100-es vagy 120-as rubel ártfolyam sem. Az excel-ben lefuttatott érzékenységvizsgálatok legalábbis elbírják. Meg is született a vicc, hogy "moszkvai matematikusok kiszámolták", hogy ahogy az olajárfolyam közelít a nullához,  a rubel árfolyam úgy konvergál a végtelenhez.

ruboil

Continue reading

Törökország – a piacok nem a szabadságot, hanem a stabilitást szeretik

Furcsa volt tegnap követni a török piacon történteket.

A meglepetés AKP győzelem miatt hatalmas rali bontakozott ki, ráadásul pont azokban az általunk olcsónak tartott és kedvelt szegmensekben (bankszektor – ingatlanszektor), ahol korábban a bizonytalan politikai helyzet miatt a legnagyobb kockázat volt beárazva, azaz olcsóbbak voltak. Mivel egy-két bátrabb helyi háztól eltekintve az elmúlt időszakban a nagy többség inkább óvatos volt a török eszközökkel, az egypárti kormány visszatérése (de a 2/3-os többség elmaradása) visszacsalta a befektetőket, a gyors ajánlátváltások után az ajtó ezúttal befelé bizonyult túl szűknek – volt olyan befektetésünk amelyik forintban közel 20%-ot emelkedett.

Ugyanakkor felemás érzés volt hallani a török helyieket. Az elmúlt évek során a magánbeszélgetések alkalmával már megfigyelhettük azt a skizofrén állapotot, hogy hivatalból a stabil AKP-nak szurkolnak (mert a piac azt szereti), de magánemberként és világlátott értelmiségiként szinte mindeki a pokolra kívánja Erdogant és a korrupt, tekintélyelvű, az Atatürki világi államot fokozatosan romboló, ellenvéleményeket eltipró berendezkedését. Ahhoz hasonló lehet az érzés, amikor az ember a forintot shortolja, vagy mondjuk Federer ellen fogad a Betfairen – elrontja a szurkolást.

Continue reading